Brazília elnököt választ, és az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen megerősödő neoprotestánsok a szélsőjobb mellett köteleződtek el.
A legnagyobb horderejű kérdés az Amazonas erdőinek sorsa.
De a különbség jóval szűkebb a két befutó jelölt között, mint arra számítani lehetett.
Az októberi brazil választások eredményétől függően esély nyílik rá, hogy a latin-amerikai régió hat legerősebb gazdaságának (Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru) mindegyike valamilyen baloldali irányzatot képviselő elnök, illetve politikai erő vezetése alá kerül.
Leszámolna az illegális bányászattal és fakitermeléssel a térségben, és előkerítené az Amazonasban megölt újságírók gyilkosait.
A civilek szerint a szélsőjobboldali elnök eddigi erdőirtó politikája miatt igen nehéz elhinni, amit mond.
Az októberi elnökválasztás gyűlölködő retorikájával a társadalmat polarizáló szélsőjobboldali elnök bukását hozhatja – már ha hajlandó lesz elfogadni vereséget.
A kormány kedélyesen üdvözölte Brazília elnökét, eközben az Extinction Rebellion Magyarország ellenakciót rendezett, Budapestet pedig a fasizmust elítélő plakátok lepték el.
Egy szenátusi bizottság szerint a brazil elnök ráadásul emberiség elleni bűntetteket követett el.
A milliárdos csekkek önmagukban nem mentik meg az erdőket, ha a pénz nem a megfelelő kezekbe kerül.
