Botrányos volt-e Orbán Viktor sajtótájékoztatója?
A homofóbia, nőgyűlölet, rasszizmus politikai támogatása akkor is ügy, ha nem Magyarországon történik. Akkor is ügy, ha a magyar társadalom törtrésze hallotta valaha a brazil elnök nevét.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A homofóbia, nőgyűlölet, rasszizmus politikai támogatása akkor is ügy, ha nem Magyarországon történik. Akkor is ügy, ha a magyar társadalom törtrésze hallotta valaha a brazil elnök nevét.
Mi a teendő a baloldalon akkor, amikor az utóbbi idők legerősebb üzeneteivel, legfontosabb témájával, legnagyobb kérdéseivel valóban lehetőséget kap arra, hogy végre megmutassa, milyennek kéne lennie a munkásöntudatnak, amikor itt van a pillanat, amikor építkezésbe lehet fogni, leszámolni a múlttal, elindulni a jövő felé?
A szélsőjobboldali – és a délibábos türk-hun-szittya-sumér-kurultájos-barantázó, fajbiológiai, oltásellenes, antiökologikus áltudománnyal és a bolond Kásler miniszterrel szövetségben történő – rombolás egyaránt pusztít régit és újat, jót és rosszat, úgyszólván mindent, ami a civilizációhoz tartozik.
Ma igenis szükség van rombolásra, szükség van a túlzásokra, a destruktív szenvedélyeinkre, mert ma nem lokális anomáliák jelentik a kihívást egy magamfajta liberális számára, hanem a zsarnokság egész rendszere.
Akármi lesz is, mozgalmas, küzdelmes idők előtt állunk, melyben a baloldaliak végre kiléphetnek a hosszan tartó depresszió állapotából…
Ha hiszünk abban, hogy akár csak minimális esély is van egy jobb Magyarország megteremtésére, akkor racionális cselekedetté válik az ezért való munka.
A rabszolgatörvény ügye a hazai ellenzék nagy próbatételévé vált – de nem abban az értelemben, ahogyan a legtöbben az ellenzéki térfélen gondolják.
Politikatudományt művelni csak demokratikus keretek között lehet, a „modern” politikatudomány ugyanis azzal párhuzamosan jött létre, hogy a nép egyre nagyobb mértékben kiharcolta a politikai részvétel jogát.
A baloldali politika iránti fogadókészséget immár nem kell bizonygatni. A kérdés az, hogy létrejön-e egy olyan hiteles politikai szereplő, amelyhez csatlakozhatnak az emberek.
A valódi magyar baloldalnak ki kell találnia, hogy miként lehet horizontális szerkezetű, uralom nélküli, a végsőkig toleráns intézményeket a világra hozni, amelyeknek ugyanakkor van intézményi memóriájuk, képesek hagyományt és történetet költeni és rögzíteni, amelyben a barátság egyenlősége uralkodik.