Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Trump nem anomália. Létezése kihüvelyezhető az amerikai kapitalizmus ellentmondásainak „trágyájából” – amely maga után vonja a világkapitalizmus krízisszerű gördüléseit is. Aki az imperializmus fogalmával él az USA politikájával szemben, ám az osztályviszonyokra is legyen figyelemmel.
Magyar Péter csapatában úgy tűnik vannak olyanok, akik a kevesek gazdagodását mindennél előbbre valónak tartják.
A női politikai gyakorlat a francia forradalomban ellentmondásos volt: a nők nem birtokolták a jogok teljességét, miközben nagyon is részei voltak a szuverén népnek. A forradalom újrakeretezte, amit a közszféráról tudunk, s ezzel a női emancipáció fontos eseményévé vált.
Korszakváltás zajlik Németországban.
A hideg időjárással szemben sérülékeny csoportokon nem az instapolitizálás, hanem a rendszerszintű megoldások segíthetnek.
Beneš dekrétumai és utóéletük még nyolcvan évvel később is mutatják, az etnikai megkülönböztetés az új rendbe mélyen bele volt kódolva. Most ismét „érdekszférákról” értekeznek a nagyhatalmak.
Rövid esszé a magárahagyás társadalmáról.
A Krasznahorkai László díja kapcsán érdemes egyet s mást tisztázni, hogy ellent tudjunk állni bizonyos hamisságoknak.
A 2025. április 3-i kiállás mérete ellenére volt jelentős.
A reggel józanító hűvösében oszlik az álom. Ami az álomban bizonyosságnak, szükségszerűségnek tűnt, most megragadhatatlan, felfoghatatlan, ködös, távoli. Visszahull az éjjeli homályba, nem vetül rá fény, nem ragadja meg az értelem, nem válik gondolattá. Mi volt az, amit akartam?
