Rendkívül sok fontos dolgot elmondtak már a hetekben az EP-választásokról, ezek közül talán a legfontosabb a magyar politikai paletta átrendeződése. Nem véletlenül huzalozta össze Orbán Viktor az önkormányzati választásokkal az EP-választásokat. Hiszen az önmagában megtartott EP-választások a legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is alacsonyabb részvétel mellett zajlanak. Ha viszont ugyanezen a napon a polgármesterek, önkormányzati képviselők és a budapesti főpolgármester személyéről is dönteni kell, az magasabb részvételt eredményezhet (az eddigi adatok is ezt támasztják alá). Így Orbán az EP-voks után esetleg a nemzetközi porondon is érvelhet úgy, hogy
az ukrajnai háború leállítására és az oroszokkal folytatott béke elérésére irányuló kampánya miatt egy jó eredmény „felhatalmazás” is számára az európai csúcsokon, nemzetközi fórumokon arra, hogy vétó-politikáját az Ukrajnának küldött kölcsönök, segélyakciók kapcsán fenntarthassa.
Ehhez viszont igazán egy országosan 50% körüli Fidesz-eredmény felelne meg igazán, kevesebbet már lehet úgy magyarázni ellenzéki oldalon, hogy Orbán nem érte el a célját.
Ezzel szemben egészen más lenne a siker Magyar Péter új mozgalma számára, első megmérettetésük során. A pontosan négy hónapja feltűnt, ex-fideszes, ex-kormányzati cégvezető mostanra az új ellenzék kialakítását és a továbbra is népszerű, ám továbbra is homályos tartalmú „rendszerváltás” elérését tűzte ki politikai célul. Ha azonban a felméréseket nézzük, a reális cél és a tét Magyar Péter számára az, ők lesznek-e a Fidesz után a második legerősebb párt, és a következő években rendelkezésükre állnak-e a jelentős uniós erőforrások.
Amennyiben egyik másik ellenzéki párt vagy koalíció sem közelíti meg ma esti eredményüket, abban az esetben Magyar Péter már elégedett lehet mind a kampánnyal, mind a választási teljesítménnyel.
A kilátások sokkal sötétebbek a 2022-ben a választást teljes koordinációban, közös miniszterelnök-jelölttel elbukó ellenzéki pártoknak. Az MSZP hosszú süllyedés után idén biztosan kikerül az Európai Parlamentből. De a Magyar-mozgalom felhajtóereje miatt nehéz lesz érvényes magyarázattal kiállnia a Demokratikus Koalíciónak is, akik eddigi második helyükről lecsúszva zsugorodhatnak össze kispárttá. A Momentum, amely a 2019-es EP-választások abszolút meglepetése volt két EP-képviselővel, most a szimpla bennmaradásért küzd, a felmérések szerint 4-5 százalékpont táján. Hasonló problémákkal küzd az idei választás eredetileg nagy esélyese, a Kétfarkú Kutyapárt is, akik Magyar Péter feltűnését igazán megszenvedték és most ugyancsak 4 % körül stabilizálódott EP-listájuk.
A többiek (Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom stb.) vélhetően nem érik el a belépési küszöböt, akárcsak az LMP, amelynek túlélése, legalábbis valamilyen formában, a fővárosi választás függvénye.