1885. február 5.: Belgium gyarmata lesz a Kongói Szabadállam
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
Az Egyesült Királyság parlamentjének felsőházába kötélen leereszkedő nők a májusban hatályba lépő homofób jogszabályról folyó vita ellen tiltakoztak.
Az autóversenyzők az új „szuperlicenc” ellen tiltakoztak, amely hároméves szerződéssel kötötte volna meg a pilóták kezét, és tiltotta volna a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) bárminemű bírálatát.
A rendelet a tulajdonost a vállalat vezérének tekintette; az ő felelőssége volt meghozni az összes „döntést az alkalmazottak és a munkavállalók helyett, a vállalkozással kapcsolatos minden ügyben”.
Kongó első demokratikusan megválasztott miniszterelnökének eltávolítását az Egyesült Államok és Belgium is aktívan támogatta.
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.
Miután a január 7-én indított sztrájkok egész Buenos Aires-re átterjedtek és zavargások törtek ki, a rendőrség és a katonaság harcba vonult a munkások ellen, a jobboldali csőcselék pedig pogromot indított.
A terület mindaddig a világ legjövedelmezőbb gyarmata volt. Haitira Európa és az USA azonnal embargót vetett ki, és az ország óriási összegű kárpótlást kényszerült fizetni a volt rabszolgatartóknak.
A nyugati fronton harcoló százezer katona nem hivatalos fegyverszünetet hirdetett, és megtagadta, hogy egymás ellen harcoljon.
Az erdőirtás ellen fellépő Mendes volt a tizenkilencedik vidéki környezetvédő aktivista, akit abban az évben Brazíliában megöltek.