Majdnem három év után visszaállította a bíróság Radics Gábor munkaviszonyát a szegedi gumigyárban, miután az őt 2024-ben elbocsátó szegedi ContiTech Rubber Industrial Kft. jogerősen munkaügyi pert vesztett vele szemben. A céggel szemben évek óta harcot folytató szakszervezeti vezető jogi győzelméről a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség számolt be pénteken, lapunknak is eljuttatott közleményében. 

A szakszervezet arról ír, hogy csak az elmúlt egy hónapban Radics visszahelyezésével együtt négy jelentős fejlemény is történt abban az elképesztő léptékű, nyolc különböző keresetből álló persorozatban, amelyet különböző variációkban személyesen Radics ellen, a Makói Gumiipari Szakszervezet titkára, Hajdú Roland ellen, valamint a szakszervezet mint jogi személy ellen indítottak 2024-ben a ContiTech márkanév alá tartozó szegedi és makói gumiipari telephelyek. 

A perek zöme hivatalosan azért indult, mert a cégek szerint a jó hírnevüket sértették a szakszervezet egyazon témakör köré szerveződő nyilvános közleményei. Utóbbiak témája a szakszervezet álláspontja szerinti munkavállaló-ellenes jogsértések voltak: többek között 

• megromlott egészségi állapotú, végkielégítéssel járó elbocsátás helyett fizetés nélküli „parkolópályán” tartott volt gumigyári dolgozók helyzete,
• munkavédelmi hiányosságok, szabálytalanságok 
• és az ott dolgozók vegyi anyagok általi átmeneti és maradandó egészségkárosodása. 

Részben ezek miatt a problémák miatt 2021-ben sztrájkhelyzet is kialakult a makói gumigyárban. 

Radics Gábort is azzal egyidejűleg bocsátották el szegedi állásából, hogy az általa vezetett szakszervezet a nyilvánosság elé tárta ezeket az ügyeket. Azt ugyanakkor, hogy ezzel összefüggött volna az elbocsátása, a cég sosem ismerte el: ahogyan felmondásának indoklását akkor is üzleti titoknak minősítették, úgy most a jogerős ítélet vonatkozó részletei sem nyilvánosak. 

A makói Neuwerk Kft. (amely a perek indításakor a Continental cégcsoport márkanevét, a Contitech Fluid Automotive Hungaria Kft.-t viselte) az említett nyilatkozatok miatt indult két, jó hírnév megsértése tárgyában indult pert is jogerősen elveszített az elmúlt hetekben. Ebben a két perben egyébként a szakszervezeti oldal részéről is állapított meg kisebb súlyú jogsértést a bíróság – amelyeket a szakszervezet is elismert – , amennyiben a kérdéses nyilatkozatokban szerepeltek olyan részállítások, amelyeket az érdekképviseleti oldal nem tudott direkt módon bizonyítani. Ám mivel a cég kereseteit egyebekben elutasították, a Contitech Fluid elveszítette a pereket – ahogyan eddig mind a szegedi, mind a makói cég többségében elbukta azokat a kereseteket is, amelyekben jogerős ítélet született. 

Radics Gábor a Mércének elmondta, a nyolc különböző perből már csak egy van folyamatban – ez is „jó hírnév megsértése tárgyában” indult a fent említett nyilatkozatok miatt –, s eddig az esetek túlnyomó többségében vagy a munkavállalói érdekképviselet, vagy annak tisztségviselői mint magánszemélyek kerültek ki győztesen. 

A GSzSz közleményében azt írja, a két „jó hírneves” kereset mellett a makói gumigyár immáron harmadízben vesztett pert „tájékoztatási kötelezettség és a jóhiszeműség és tisztesség elvének megsértése” tárgyában is. 

A szakszervezet kiemelte, hogy a jó hírnév megsértése miatt indított, a makói cég által elveszített perek indoklásai olyan alapvetéseket fogalmaznak meg, amelyek általában véve fontosak munkavállalói érdekképviseletek számára. Ezekből hamarosan összeállítást is készít a GSzSz.

A cég „jó hírneve” vs. a dolgozók egészsége

A Mérce kérdésére Radics Gábor elmondta, hogy a legfontosabbnak ezek közül az alapvetések közül azt tartja, hogy amikor a munkáltatók jó hírneve kerül szembe a munkavállalók egészséghez fűződő jogával, akkor egyértelműen utóbbinak kell elsőbbséget élveznie. 

„Szakszervezetként nekünk kutya kötelességünk síkra szállni azért, hogy a munkavállalóknak élete, egészsége, és testi épsége biztosítva legyen. Akkor is, hogyha egyébként vádaskodással, jogellenes elbocsátással, vagy akár perek sorozatával próbálnak el lehetetleníteni bennünket”

– fogalmazta meg az ügy tanulságát Radics.

Ahogyan arról korábbi cikkünkben is írtunk, a keresetek száma, és a cégek által jogi képviseletre elköltött pénz mértéke, továbbá az ügy országhatárokon átnyúló jellege (vagyis a Continental németországi központjának érintettsége) miatt is illik a GSzSz és vezetői ellen indult persorozatra az úgynevezett SLAPP definíciója. A mozaikszó a „Strategic Lawsuits Against Public Participation” (stratégiai kereset a közügyekben való részvétel akadályozására) elnevezést takarja, vagyis „dermesztő hatású” olyan polgári és büntetőjogi eljárásokat jelet, amelyekben a rendszerint nagyon jelentős anyagi forrásokkal rendelkező felperes célja nem feltétlenül az elindított perek megnyerése, hanem az, hogy a pereskedésre fordított idő és pénz mértéke lényegében elrettentse az alperest vagy az érintett ügyekről beszámoló sajtóterméket attól, hogy továbbra is foglalkozzon a felperes számára kellemetlen ügyekkel. Radics Gábor szerint mivel egy 2024-es EU-direktíva nyomán a magyar jogrendbe is beépült az ilyen perek ellen fellépő jogszabály – amelynek lényege, hogy ne csak utólag lehessen megállapítani egy elrettentő per jogszerűtlenségét, hanem már az eljárás során is legyenek eszközök a megfélemlítés és az aránytalan terhek korlátozására –, ezután könnyebb dolga lehete a szakszervezeteknek is, amikor hasonló ügyekben lépnek fel. 

Ami a munkaügyi per Radics Gáborra vonatkozó részét illeti, az ítélet nyomán meg kell kapnia elmaradt béreit, juttatásait, valamint a másodfokra vonatkozó perköltséget is meg kell térítenie számára a munkáltatónak. Bár érdekképviseleti munkáját elbocsátása után is folytatta, ahogyan azt korábbi cikkeinkben is megemlítettük, állandó nehézséget jelentett számára, hogy munkaviszonyának megszüntetésével a cég kizárta őt a belső levelezésekből és a szakszervezet elmúlt 20 éves munkájának dokumentációját tároló eszközökből.Kérdésünkre elmondta, ezekhez egyelőre nem kapta vissza hozzáféréseit, a munkaviszonya kérdéséről pedig a munkáltató a következő napokban egyeztet Radiccsal. 

Hogy a háromévnyi, rendkívül stresszes, rengeteg időt és pénzt felemésztő pereskedés végéhez közeledve Radics hogyan látja a folyamat mérlegét, és „ki nyert” végül mindezzel, arról így fogalmazott a Mércének:

„Mindannyian vesztettünk. A családomtól és tőlem elvett időt nem tudják visszaadni. Amiatt is negatív érzéseim vannak, hogy a szakszervezeti mozgalom nem állt mellénk, sőt gátolt ezekben az ügyekben, egyedül a Munkástanácsok Országos Szövetsége támogatott minket. Ugyanakkor viszont szerintem nagyon fontosak a bírósági ítéletekben megfogalmazott állítások, amelyek viszont hosszú távon is rengeteg hasznos tanulsággal segíthetik a dolgozói érdekképviseletek. Ez utóbbiak viszont miatt azt gondolom, hogy megérte.”