A június 20. óta, jelen állás szerint legalább 30-áig tartó hőségriadó napjaiban a szegedi Continental-gumigyár dolgozói óránként legalább öt perc pihenőt tarthatnak munka közben. A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke azonban azért küzd, hogy ez a „kiváltság” ne csak az országos tisztifőorvos által kijelölt napokon illesse meg a munkásokat, hanem egész nyáron. A szegedi üzem vulkanizálógépekkel teli csarnokában ugyanis az „államilag jóváhagyott” hőségriadón túl is elviselhetetlen a meleg. 

A Mércének nyilatkozó Radics Gábor állítja: korábban meg is egyeztek az üzem vezetőségével arról, hogy a hivatalos kánikulától függetlenül megkaphatják a munkások a plusz pihenőperceket a nyári időszakban, ám szerinte azzal, hogy 2024-ben viharos körülmények között elbocsátották a cégtől, a megegyezés füstbe ment. A szakszervezeti vezető úgy tudja, 2026-ban a dolgozók a már május végén beköszöntő rendkívüli meleg –  a pünkösdi hosszú hétvégén a nappali hőmérséklet 25 és 30 Celsius-fok között tetőzött – ellenére egészen az Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos által június 20-án elrendelt hőségriasztás kezdetéig nem kaptak „hőségszünetet”. 

Az 1960-as években épült szegedi gumigyár igazi betonszörnyeteg: egy lapostetős katlan, amely magába szívja a meleget. Az üzem csarnokai zsúfolásig vannak hőt termelő eszközökkel, többek között a gumikat 160 Celsius fok feletti hőmérsékleten vulkanizáló berendezésekkel. Ezek egy részét gőzzel fűtik, ami azt jelenti, hogy magas páratartalom is keletkezik a gépek környezetében. „Ennek köszönhetően tapasztalataink szerint rendszeresen 30-35 fok körüli a párás meleg a csarnokban” – mondja a szakszervezeti vezető.

Mindehhez társulnak a klímaváltozás nyomán évről évre súlyosabbá váló hőhullámok, amelyek még elviselhetetlenebbé teszik a munkavégzést. Radics szerint tény, hogy a munkáltató próbaként vásárolt nyolc darab zselés, hűtött mellényt és vannak ventilátorok is, de míg előbbiek számszerűleg is vajmi keveset segítenek a műszakonkénti 90-100 dolgozón, utóbbiak inkább csak huzatot csinálnak a munkavállalók szerint. „

Ezek után talán érthető, hogy a hőségben dolgozó munkavállalók szeretnék ahhoz kötni a >>melegszünet<< elindítását az üzemben, amikor az első vezető bekapcsolja a klímát az irodájában vagy a céges autójában”

– teszi hozzá.

Pozitívnak érzi ugyan a GSZSZ elnöke a cég oldaláról a hőérzet mérséklésére tett kísérleteket, de régóta és továbbra is harcol azért, hogy életbe lépjen a megállapodás, amely a hőségriasztásoktól függetleníti a „melegszüneteket”. Radics elképzelése a „munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről” szóló kormányrendelet szabályaira támaszkodik, amely „melegnek” minősülő munkahely esetén a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt rendel el. Melegnek a jogszabályok szerint akkor számít a munkahely, ha a munkahelyi környezet hőmérséklete (hivatalos elnevezés szerint a munkahelyi klíma) a 24 °C (K) EH értéket ^[1] meghaladja. Hőségriadó idején a levegő hőmérsékletétől függően sávosan nő a kiadható szünet hossza is.

A szakszervezeti vezető által követelt rendszer a törvényi minimumtól annyiban tér el, hogy a minimum 5, maximum 10 perc pihenőidőt a gumigyári környezet sajátosságai miatt mindenfajta hőségriadótól és a kinti levegő hőmérsékletétől függetlenül, június elsejétől szeptember közepéig lehetővé tenné.

Ezzel az opcióval szerinte a dolgozók is megelégednének: a 12 órás műszakra vonatkoztatva ez összesen legalább 1 órányi pihenési lehetőséget biztosítana automatikusan, ami szerinte megelőzné a hőséggel kapcsolatos vitákat az üzemben, és gesztusértéke is lenne a munkáltató részéről. 

„Ennél többet is lehetne követelni, de azt is meg kell érteni szakszervezeti vezetőként is, hogy termelni is kell, és óránként 10 percnél több pihenő már veszélyeztethetné a termelési kapacitásokat, ezért valamilyen szinten kell egy kompromisszum. Ezért lenne kívánatos számunkra, hogy a 3 nyári hónapban legyen meg a minimum 5 perc a munkásoknak automatikusan” – magyarázta Radics. A GSZSZ elnöke szerint ugyanakkor a munkavédelmi szóló jogszabály – becsületes nevén a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet –, amely alapján szerinte a szegedi Continental rendszerének is működnie kéne, az évről évre egyre hosszabbodó hőhullámok miatt alapos korszerűsítésre szorulna. 

Radics szerint az automatikus „melegszünetről” szóló megállapodás 2023-ra elkészült a cégen belül az akkori munkavédelmi felelős közreműködésével, és rövid ideig működött is a gyakorlatban. „Emellett arra is volt lehetőség, hogy ha valaki nagyon kellemetlenül érezte magát a hőség miatt, felmehetett a tusolóba egy frissítő zuhanyra” – teszi hozzá a szakszervezetis. A GSZSZ elnökét azonban – ahogyan arról több cikkünkben is beszámoltunk – az általa vezetett szakszervezeti szövetség és a Continental makói telephelye közötti, hosszan húzódó konfliktus nyomán elbocsátották szegedi gumigyári munkaviszonyából. Az elbocsátás óta pedig a hőszüneteket is csak hőségriadók idején adják ki, Radics szerint szabálytalanul, hiszen a belső hőmérséklet már május végétől eléri és bőven meg is haladja 24 °C (K) EH értéket. Bár a felmondással egyidőben szegedi telephelyen megszűntek Radics munkaviszonyhoz kapcsolódó pozíciói (üzemi tanácsi elnök, munkavédelmi bizottsági elnök, felügyelőbizottsági tagság), az érdekképviseleti munkáját azóta is folytatja tovább, a cégnek pedig továbbra is biztosítania kell számára az üzem területén található irodájába való bejutást és a munkavállalókkal való kapcsolattartást. A vállalattal folytatott hivatalos levezléseiből azonban az elbocsátásával egyidőben kizárták, így arról is csak anekdotikus bizonyítéka van, hogy az automatikus hőségszünetről annak idején megállapodás született a cég és a munkavállalói oldal között. 

Kérdésünkre a cég tagadta, hogy a hőségriadón kívüli pihenőkről a fentiek szerinti megegyezés született volna. A vállalat ugyancsak a Mérce érdeklődésére azt is írta, hogy a szegedi gyárban az extrém hőség kezelésére több, jogszabályokon alapuló és azon túlmutató intézkedést alkalmaz, külön eljárásrend szerint. „A hatályos munkavédelmi rendelettel összhangban a munkavállalók számára védőital áll rendelkezésre, amelyet izotóniás italpor egészít ki az ásványi anyagok pótlása érdekében. Az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztási fokozatokhoz igazodva 60–120 perc többlet pihenőidőt biztosítunk. A munkavállalóktól és az érdekképviseletektől érkező visszajelzéseket minden esetben kivizsgáljuk, és az érintettekkel folytatott párbeszéd alapján tesszük meg a szükséges intézkedéseket. Hosszabb távon folyamatosan vizsgáljuk az aktív hűtési megoldások további lehetőségeit is” – közölték. 

Radics a sok más mellett szerinte a további hőségszünetekről szóló megegyezést is tanúsító üzenetváltások zárolása miatt még 2024-benaz adatvédelmi hatósághoz fordult, amely néhány hónap hiánypótlást kért, de érdemi reakciót nem adott Radics bejelentésére. 2026 januárjában a szakszervezetis levélben hívta fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelmét, hogy másfél éve nem történt előrelépés az ügyben, amelyre Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke személyesen reagált azzal, hogy onnantól kezdve 180 napon belül most már tényleg válaszolni fognak. Annak megállapítására tehát, hogy Radicsot jogszerűtlenül zárták-e ki a céges levelésekből, még várni kell. A szegedi gumigyári dolgozóknak addig is csak addig jár a „melegszünet”,  amíg a hőségriasztás érvényben van.