A szegedi gyárból kirúgott Radics Gábor szerint a minimum 5 perc pihenőidőt a gumigyári környezet sajátosságai miatt mindenfajta hőségriadótól és a kinti levegő hőmérsékletétől függetlenül, június elsejétől szeptember közepéig lehetővé kéne tenni.
A probléma akkor jelentkezik, amikor több ezer ember rákkeltő kockázatnak van kitéve, és a mérleg egyik serpenyőjébe a betegérdek kerül, a másikba az üzleti érdek.
A győri öntödében egy meghibásodott gép több száz kilós eleme zuhant egy dolgozóra. A szakszervezet szerint ez a cég pont komolyan veszi a munkavédelmet, szemben másokkal.
Egészen a múlt hétig teljesen jogszerű volt Magyarországon juttatás nélkül parkolópályára helyezni a meggyengült egészségi állapotú munkavállalókat, és „kifárasztással” felmondásra kényszeríteni őket.
Ha csak egy kicsivel engedtek volna a kapzsiságukból, már sokkal jobb lehetett volna a dolgozóknak, menedzsereknek, de az ember nem érték ezeknél a cégeknél.
A munkatempó túlfeszítése „normál esetben” is súlyos megbetegedésekhez, balesetekhez, korai halálhoz vezethet. Milyen szerepet játszik ebben a szellemi és fizikai munkások közti hierarchia? Makói riportunk második része.