Nem az eredeti, tíz százalékos követelésben egyeztek ugyan meg, de a dolgozókra nézve mégis kedvező megállapodás született egy több napos, megfeszített sztrájk után. Így értékelte a Mércének a Hanon Systems Kft. székesfehérvári telephelyén, szeptember 14-én megkötött megállapodást László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. László, aki ebben az esetben a székesfehérvári Hanon sztrájbizottságát is vezette, összegzően úgy fogalmazott, méltányos bérmegállapodást tudtak elérni, miután dél-koreai a társaság meglehetősen megijedt a kieső beszállításoktól, amelyek számos európai autóipari multit érintettek.
Az alapprobléma az volt, hogy a többek között a német Mercedes, BMW és a francia Stellantis számára, autók klímaberendezéséhez alkatrészeket gyártó Hanon Systems munkásai 2026 januárjára sem kaptak semmiféle intézményesen elfogadott béremelést. Igencsak szerény javadalmazásuk így még az inflációs helyzetet, az általános áremelkedéseket sem követte le tisztességesen.
A Vasas a pécsi és fehérvári üzemegységben március és április folyamán kezdett el szervezkedni, és a koreai vezetéssel tárgyalni. Sokáig azzal az egyszerű válasszal kellett beérniük, hogy a Hanon anyacégének gazdasági helyzete és az „autóipar általános állapota” miatt „nincs pénz” béremelésre, ezzel pedig nem lehet mit kezdeni. Ezt követően májusban a Hanon egyoldalúan bevezetett, részleges bérfejlesztéssel próbálkozott meg: Székesfehérváron 4 százalékot, Pécsett pedig 4,5 százalékot kívánt megadni.
A dolgozók és a szakszervezet ezt kevesellték, ők a 2025. december 31-i állapothoz viszonyítva, januárig visszamenőleg 10 százalékos bérfejlesztést követeltek, ellenkező esetben figyelmeztető sztrájkot, majd sztrájkot helyeztek a gyárnak kilátásba.
Ahogyan László Zoltán elmondta, szeptemberre végleg kiderült, hogy a Hanon egyik állítása sem felelt meg a valóságnak. A mostani megállapodás ugyanis már arról szól, a cég a termelés újraindítása érdekében hajlandó a fehérváriaknak májusig visszamenőleg még 2 százalékos béremelést megadni, szeptember 1-től számítva pedig ezt, az év végéig tovább 2 százalékkal fejlesztik. Összegezve tehát névlegesen 8 százalék emelést értek el a szervezett munkások, ami minden körülményt egybevetve átlagosan 7 százalékos emelést jelent a 2025. év végi állapothoz képest.
László szerint ezentúl még a megállapodás része, hogy a cégnél elmaradt 2026-os bónuszokat részben pótolják egy, a dolgozók részére történő, egyszeri kifizetéssel.
A szakszervezeti vezető szavaival ez egyszerűen azt jelenti: kiderült, hogy mégis van az a pénz, amit a dolgozók munkájukért cserébe követeltek. A „nincs pénz” érv tehát a Hanonnál is elbukott.
„A tárgyalások mindig arról szóltak, hogy pénz nincs, de mi legyünk belátóak. Ehhez képest most meg tudtunk egyezni, hogy van pénz, emelkednek a bérek, visszamenőleg is kapnak valamennyit a kollégák, éves szinten nagyjából 7 százalékot,”
– mondta lapunknak László.
Kiemelte, az ilyen sikeres sztrájk és az ilyen megállapodás távol-keleti központú multicéggel a Vasas praxisában is ritkaságnak számít. Párhuzamként benne egyedül a 2019-es sztrájk merült fel egy másik autóipari beszállítónál, a kínai Wescastnél. Itt a dolgozók a nehézségek és a kieső bérezés ellenére rendkívül szívós és kitartó sztrájkot bonyolítottak le, és amikor a cég az „oszd meg és uralkodj” elvét követve úgy akart nekik béremelést adni, hogy a kínai vendégmunkásokat a gyárban ebből kihagyják, a magyar dolgozók kiálltak kínai kollégáik mellett is, és addig nem voltak hajlandóak egyezséget kötni, amíg nem emelik az ő fizetéseiket is.
A szakszervezeti alelnök azt mondta, a Hanon dolgozói most hasonló kitartást, elszántságot és együttműködést mutattak be mint amit akkor a Wescastnél tapasztalt. A Vasas ugyanis, amikor a júniusi és júliusi figyelmeztető sztrájkok után sem volt hajlandó a cég velük kommunikálni, úgy számolt, hogy egy 60-70 fős, „szűk keresztmetszetű” sztrájkrészvétellel már eredményt lehetne elérni a fehérvári gyárnál.
A Hanon ugyanis az eladandó autóalkatrészeket csak nagyon rövid ideig raktározza el, a megrendelő autógyárak napról napra, gördülő rendszerben szállítják azokat el. Így László elmondása szerint a stratégia arra épült, hogy elég a logisztikai és szállítmányozási részleget megbénítani a Hanon Systemsnél, és a cég egyezkedésre kényszerül.
A sztrájkrészvétel végül jócskán felülmúlta a szakszervezet várakozásait: a több napos akcióban mintegy 180 munkavállaló vett részt, így a „szűk keresztmetszetre” lényegében szükség sem volt, állt az egész üzem.
Ahogyan arról pedig szeptember 10-én már írtunk, a leállás a fő magyarországi autógyárakat is akut alkatrészhiánnyal fenyegette már az első naptól. A helyzet olyan súlyos volt, hogy a sztrájk folyamán a koreai cég teljes európai részlegének képviselője, első ízben maga érkezett Magyarországra a tárgyalásokat lebonyolítani a Vasassal.
László Zoltán szerint ez annak fényében különösen érdekes volt, hogy ezelőtt – tavasz óta – a cég helyi vezetése érdemben még a leveleire, megkereséseire sem reagált, nemhogy tárgyalásokra került volna sor.
A sztrájkolók és a szakszervezet számára is világos volt azonban, hogy a helyzetet gyökeresen változtatta meg az a körülmény, hogy a Hanon akár a teljes ellátási láncot is képes lett volna bedugítani és még a pár napos sztrájk is jelentős bevételkiesést okozott.
Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között miért volt elég a 7 százalékos emelés, miért nem mentek el az eredeti, 10 százalékos követelésig, László Zoltán leszögezte, minden egyes tárgyalási kör után visszavitte az ajánlatot a sztrájkolóknak, akik egy erre alkalmas teremben, kézfeltartással szavazták meg, hogy elfogadják-e az ajánlatot, vagy nem.
Korábban a hétvége folyamán a Hanon 1+1 százalékos emelési ajánlatot tett májusig, illetve szeptemberig visszamenőleg, de a vezető elmondása szerint, noha volt egy kisebbség, akik az idegeket megviselő sztrájk után már ezzel is kiegyeztek volna, a többség ezt még elutasította, így a patthelyzetben folytatták a tárgyalásokat.
A jelenlegi ajánlatra ezzel szemben a dolgozók elsöprő többsége adta áldását, így szeptember 14-én, az esti órákban a megállapodás megszületett és a sztrájk leállt. A megegyezés formája „kollektív erejű megállapodás” amelyet a szakszervezet most igyekszik kollektív szerződés formájába önteni. László szerint ez már csak azért is fontos, mert azt is rögzítené, hogyan is néz ki egy tisztességes bértárgyalás a dolgozókkal, mert ami 2026-ban itt folyt, véleménye szerint nem igazán volt annak nevezhető.
A megegyezéssel kapcsolatban László hangsúlyozta, nagyon büszke a Hanonosok kitartására, keménységére és lelkiismeretességére is:
„aki nem volt még ebben a világban, az nem nagyon tudja, hogy ez nagyon megviseli az embereket, nagyon megviseli az idegrendszerüket. Ennek ellenére elképesztően jól bírták és noha nagyon fáradtak, le a kalappal előttük.”
Kiemelte azt is, a dolgozók a teljes gyárat, és a termelés folyamatát is nagyon magukénak érzik, így szabályos érzelmi megterhelést is okozott sokaknak, hogy a szállítmányok miattuk nem indulnak el, ennek ellenére kitartottak akkor is, amikor az alagút végén még semmiféle fény nem látszott és kielégítő megállapodásban sem bízhattak igazán.
Ahogyan arról korábban már írtunk, az elektromos autók megjelenése és az európai autókra való kereslet visszaesése által okozott általános autóipari válság és az orosz-ukrán háború miatti energiaárrobbanás a Hanont sem kímélte. Ez azt is jelenti, hogy a cégvezetés feltett célja lehetett az év során, hogy megússzák, hogy akár egyetlen plusz fillért is adni kelljen a dolgozóknak. Az viszont már nem volt igaz, hogy nem volt pénz, hiszen a Hanon a 2025-ös évet még rekordbevétellel zárta: két év alatt 44 százalékkal nőtt az adózás előtti bevétel. A cég viszont azzal érvelt, mindennek ellenére a cégcsoport a tavalyi évet veszteséggel zárta.
Ahogyan arról a szakszervezet még június 11-én nyilatkozott nekünk, a 2025-ös 3 százalékos bérfejlesztés sem az áremelkedésekkel sem pedig a rekordbevételhez jócskán hozzájáruló munkavállalói túlórákkal nem volt arányban:
„most ideje valóban bért fejleszteni. A munkáltató azzal érvel, hogy veszteséget termelt a tavalyi évben, emiatt nem tud bért emelni. Hozzá kell tenni ehhez a veszteséghez, hogy rekorderedményeket ért el, 44 százalékkal nőtt két év alatt a bevétele [magyarán rekorderedmény mellett lett veszteséges]. És azt is tudni kell, hogy a többlet, amit megtermeltek a dolgozók, az nem több munkavállaló bevonásával vagy fejlesztésekkel történt, tehát többet dolgoztak az emberek. Most is jellemzőek a túlórák.”
A 7 százalékos, kemény sztrájkkal elért emelés és a bónuszok részleges visszaállítása útján tehát a dolgozók 2026-ban elkerülték egy ugyanilyen helyzet megismétlődését a Hanon Systemsnél.
