Gödön egyre forróbb a hangulat a Samsung akkumulátorgyárával kapcsolatos veszélyek miatt. A Göd-ÉRT, a helyi civilek akkugyárellenes csoportja aggasztónak tartja, hogy Kammerer Zoltán polgármester ránézésre nagy ívben tesz a veszélyekre – és a település lakóira. Az intézmények birtokában lévő információkhoz nem lehet hozzáférni, rendes közmeghallgatás évek óta nem volt, és még az sem világos, ki a haváriafelelős arra az esetre ha súlyos baleset történne a gyárban. A civilek ezen a helyzeten próbálnak változtatni.

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület tagjai nyílt levélben kifogásolják, hogy Kammerer Zoltán, Göd polgármestere nem válaszolt a kérdéseikre a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárával kapcsolatos ügyekben. Az Egyesület most lakossági fórumot követel a Samsung-ügyben.

Február 26-án tartott testületi ülést a gödi önkormányzat, amelyet betegség miatt nem Kammerer Zoltán, hanem Simon Tamás alpolgármester vezetett le. A nyílt levélben foglalt kérdéseket a Göd-ÉRT tagjai ezen az alkalmon is feltették, de csak semmitmondó, előre megírt válaszokat kaptak. Ezzel a hatalom voltaképp azt üzente a gödieknek, hogy „nincs is itt semmi látnivaló”.

Korábban Lázár János is hasonló hozzáállást tanúsított, amikor azt nyilatkozta, nem is volt évekig mérgező anyag a gödi gyár levegőjében. Menczer Tamás pedig teljes egészében hazugságnak nevezte a Telex leleplező cikkét a témában. Ezek az állítások persze nem helytállóak, hiszen a munkavédelmi hatóság többször is megállapította, hogy egyre súlyosbodó szennyeződések vannak jelen a területen. A fentieknél komplexebb álláspontot vett fel viszont Gulyás Gergely: arra a kérdésre, hogy annak idején kapott-e tájékoztatást a Samsung mérgezéseiről, azt válaszolta, hogy „nem tudja”, illetve „nem emlékszik”.

Először is számonkérték a polgármestert, hogy milyen lépéseket tett a Telex február 9-i leleplező cikke óta annak érdekében, hogy utánajárjon, miként tartják be az iparbiztonsági előírásokat a gyárban. Illetve kezdeményezett-e Kammerer bármilyen intézkedést azért, hogy a Samsung aktuális működési állapotának megfelelő katasztrófavédelmi hatásterületekről tájékozódhassanak a város polgárai?

A Göd-ÉRT azt javasolja, hogy az önkormányzat hozza nyilvánosságra a környezetvédelmi aloldalon az Egyesület 4 zajmérési jegyzőkönyvét is, amelyeket korábban a hivatal rendelkezésére bocsátottak. Emellett felteszik a kérdést, hogy sikerült-e megszerezni a Samsung SDI legutóbbi katasztrófavédelmi engedélyét azóta, hogy egy hónapja kiderült, e dokumentum nincs is az önkormányzatban iktatva. Érdeklődnek afelől is, hogy mit tett a polgármester eddig azért, hogy a Samsung aktuális működési állapotának megfelelő katasztrófavédelmi hatásterületekről tájékozódhassanak a város polgárai.

A transzparenciát követelő pontok mellett azt is problematizálták a Göd-ÉRT-esek, a haváriahelyzet esetére kijelölt felelősökként Göd város oldalán még mindig a volt momentumos polgármester és kollégái szerepelnek (Balogh Csaba, Hlavács Judit, Andrejka Zombor, Tóth János), akiknek e tekintetben aligha van már hatáskörük. Ráadásul arról sincs semmiféle nyilvános információ, hogy pontosan hány házat és hány embert veszélyeztetne egy esetleges akkugyárbaleset.

Kammerer korábban azt mondta, többször is mérték a mérgező anyagok jelenlétét a városban, de a mérőeszközök egyszer sem mutattak ki szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a levegőben – ami ellentmond a civilek által megrendelt korábbi mérési eredményeknek.

Az Egyesület tagjai azt is tudni szeretnék, hol érhetők el ezen mérések eredményei? Hiszen az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján mostanáig mindössze 5 levegőtisztaság-mérésre és két talajvízvizsgálatra került sor, utóbbiak közül a másodiknak még nincs is eredménye. Sőt, a 2025 tavaszán kihelyezett, folyamatosan mérő zajmonitoring-eszközök eredményeiről sincs elérhető publikus információ.

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület felteszi a költői kérdést: Kammerer vajon maradhat-e semleges állásponton egy ilyen bizonyítottan emberéletet veszélyeztető, környezetszennyező óriáscéggel szemben? Ezután pedig felsorolják azokat a visszás intézkedéseket, amelyek a polgármesterhez köthetőek: például:

• 1%-ra csökkentette az iparűzési adót;
• amint megnyerte azt a választást, amelynek kampányában azt állította, „a Samsung nem bővül a saját területén kívül”, majd a javaslatára az önkormányzat 30 hektár kisajátításáról döntött a gyár napelemparkja és parkolói részére;
• nem gondoskodott a gyár körüli MO-LA-RI kibővítéséről az Oázis lakópark és az alsógödi településrészek felé, amelyek sajnálatosan közel kerültek a bővülő üzemhez;
• el sem indította a véderdő telepítésének előkészítését; a hatásvizsgálat nélkül telepített, kampányfogásnak talán alkalmas, zajvédelemre viszont kevésbé megfelelő, balesetveszélyes, mára már több helyen törött üvegfalakon kívül nem történt zajcsökkentési intézkedés.

Mindemellett kiemelik, hogy az önkormányzati döntéshozók nem tettek észrevételeket a Samsung újabb és újabb engedélyezési eljárásaiban, illetve nem képviselik sem az ingatlanok értékcsökkenésének problémáját, sem a gödi lakosok érdekeit.

A gödiek különben már 2018 óta ellenzik a gyár folyamatos bővülését, és követelik annak végleges bezárását, éppen a gyárban történő szabálytalanságokra hivatkozva. Később derült csak derült ki, hogy a gyárban a legsúlyosabb, rákkeltő szennyeződéseknek kitettek nagyon nagy része vendégmunkás, akiket eddig senkinek sem sikerült megszerveznie szakszervezeti szinten.

Orbán köréhez már 2022-ben is eljutottak olyan információk, amelyek szerint a Samsung nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal a gyárban tapasztalható mérgezésekről, és egyáltalán nem tesz semmit azok felszámolásáért. Ennek kapcsán már Rogán Antal is felvetette gyárbezárást lehetőségét, és az ő felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtést is indított a gyárral szemben, hogy kiderítsék, milyen szintű mérgezésnek teszi ki a munkásait.

A Greenpeace egyik talajvizsgálata ugyanebben az időszakban nikkelt talált a környéken. A helyi kutakban pedig magzatkárosítóként besorolt NMP (N-metil-pirrolidon) vegyületre leltek, szintén még 2022 folyamán. Ráadásul 2023-ban és 24-ben rendszeres csőtörések történtek ezen a területen, sőt, kommunális szennyvíz is felbugyogott a helyszínen – ebből mintát is vettek a környezetvédők.

Ezt követően a cég 2023 márciusában maga szólt a munkavédelmi hatóságnak egy kifejezetten súlyos, a határértéket több mint kétszázszorosan túllépő szennyezésről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése szerint azonban ennél is sokkal súlyosabb mérgezések történtek a gyárban.

A Telex szerint „a 2023 tavaszi kormányülésen a kérdés az volt, hogy az eljárás végén a kormányhivatal felfüggessze-e a gyár működését, vagy engedjék tovább működni.” Végül kormányzati nyomásra nem függesztették fel a gyár működését a határértéket több százszorosan meghaladó, súlyosan rákkeltő nehézfémek jelenléte ellenére sem.

De a szennyezés kirívó mértéke azt is valószínűsíti, hogy annak a rossz szellőzőberendezések miatt nem csak a gyár dolgozóira, hanem közvetlen környezetére és Göd településre is volt hatása. A Telex és az Átlátszó már 2021 óta tárt fel környezetszennyezésre utaló nyomokat, s már az is kiderült, hogy a 2017 óta működő akkumulátorgyárból „éveken át olyan mennyiségű fekete por távozott az épületből, hogy az elfeketítette az épület tetejét.”