A Samsung SDI gödi gyárában hosszú évek kitartó – és meddő – próbálkozásai után végül sikerült létrehozni a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) helyi alapszervezetét. A gyár a szakszervezet vezetője szerint azért változtathatott harcias hozzáállásán, mert a Telex tényfeltáró cikke nyomán ismét erősen akkugyárellenessé vált közhangulat. Ez annak köszönhető, hogy mint kiderült, a Samsung a kormány tudtával és hallgatólagos jóváhagyásával mérgezte dolgozóit különböző, az akkugyártáshoz használt veszélyes nehézfémekkel. Székely Tamással, a VDSZ elnökével beszélgettünk a részletekről.

Székely lapunknak egy hete, a Telex cikkének megjelenése után adott nyilatkozata még nem volt túlságosan derűlátó, és akkori elmondása szerint a korábbi, szakszervezet alapítására irányuló próbálkozások sem voltak túl acélosak. Ahogy a vendégmunkások megszervezésével kapcsolatosan mondta, „igazából nem voltak ilyen próbálkozások, de véleményem szerint nem vezetne sikerre, ha ilyen felhívásokat próbálna meg bármilyen szervezet intézni”.

Azóta viszont felgyorsultak az események. A helyi szakszervezet bizalmiját, vagyis a munkavállalók közvetlen, helyi képviselőjét kedden választották meg, szerdán pedig már be is hívta a Samsung HR (személyzeti) osztálya az első tárgyalásra. A VDSZ beszámolója szerint „helyi bizalminkat, Galambos Nándort beszélgetésre hívták, és mivel a VDSZ segítségét kérte, azzal kapcsolatban, hogy ne egyedül, tanúk nélkül kelljen ezen megjelennie. A VDSZ MVA alapszervezet titkára, Kovács László VDSZ-alelnök, és a VDSZ vezető jogtanácsosa kíséretében a szakszervezet és a HR osztály vezetője, két munkatársa kíséretében korrekt egyeztetést folytatott a szakszervezet alakulása kapcsán arról, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok jegyében folytatjuk az együttműködést, a szakszervezet végezhesse a feladatait a munkajog által biztosított keretek között, valamint felhívhatjuk a dolgozók figyelmét az érdekvédelmi lehetőségekre, beleértve a munkavédelmet is.”

Bár mint Székely a találkozót követően a Mérce kérdésére elmondta, mindössze néhány perces volt az egyeztetés, nagyon komoly változás a cég korábbi hozzáállásához képest. 

„Egyelőre abban bízom, hogy a Samsung vezetése – látva kialakult helyzetet – a szakszervezettel kapcsolatos korábbi magatartását nem fogja folytatni, különös tekintettel azért, mert az még nagyobb problémát jelenthet a számára. Mérlegelnie kell, és bármit is gondolnak a szakszervezetről, én az ő helyükben most inkább egy elfogadó és a tárgyalóasztalhoz leülő magatartást tanúsítanék”

– nyilatkozta lapunknak a szakszervezeti vezető.

Még hétfőn is arról írtunk, hogy a gyár a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a VDSZ megkereséseire a füle botját sem mozgatta. A szakszervezetek épp csütörtökre tervezték volna egy petíció átadását, ez azonban a cég reakciójának hiányában már előzetesen meghiúsult, így inkább közvetlenül keresték meg a gyár dolgozóit a munkásszállókon.

Székely Tamás lapunknak elmondta, hogy

„azok az emberek, akik most megkerestek minket a szakszervezet alapításával és a tagtoborzással kapcsolatosan, sokkal elszántabbak, mint azok a kollégák, akikkel megpróbáltunk korábban bármiféle szakszervezetet a Samsungon belül létrehozni. (…) Biztos vagyok benne, hogy ehhez a Samsunggal kapcsolatosan kialakult közhangulat is hozzájárult.”

Székely vasárnap a Bem téren rendezett, akkugyárellenes demonstráción is fellépett, ahol szintén a dolgozók jogainak tiprása ellen szólalt fel.

A Samsunggal – és általában az akkumulátorgyárakkal, valamint a nagy ipari üzemekkel – kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nagy arányban támaszkodnak a vendégmunkásokra. Ez egyrészt azért van, mert sok esetben nem fizetnek eleget ahhoz, hogy Magyarországról szerezzenek munkásokat, másrészt mert sokkal könnyebben ellenőrizhetők. 

A vendégmunkásokat sokszor a cég által szervezett munkásszállókon szállásolják el, és formális vagy informális utakon gyakorta a szabadidejüket is ellenőrzik. De ha ez utóbbi helyzet még nem is áll fenn, a munkásszállók általában a települések félreeső részein helyezkednek el, a vendégmunkásokat nem integrálják a helyi társadalmakba – sokszor a Fidesz különösen sikeres migránsellenes kampányának köszönhetően a közösségek sem vevők ilyesmire. Így gyakorlatilag alig van kapcsolatuk a rajtuk kívül eső társadalommal, más nációkkal jobbára a gyárban találkozhatnak. 

Nem utolsó sorban pedig nehéz őket szervezni. Ahogy korábban beszámoltunk, egy autóipari beszállítónál az őket foglalkoztató munkaerő-kölcsönző cég a szakszervezet állítása szerint konkrétan megtiltotta nekik, hogy részt vegyenek egy sztrájkban, ami ha így volt, illegális. Ennek ellenére a magyarországi, ipari téren működő szakszervezetek évek óta próbálják – eddig igencsak korlátozott sikerekkel – megszervezni a vendégmunkásokat, amit a fentiek mellett az is nehezít, hogy főszabály szerint legfeljebb két évig maradhatnak az országban, ami egy évvel meghosszabbítható. Ezután lejár a munkavízumuk, ami a jogalkotó részéről többek között épp arra a szándékra utalhat, hogy jobban kontrollálhatók legyenek, és atomizálják közösségüket.

Ha korlátozott ideig vannak jelen, hiányos a jogismeretük, és erős vállalati kontroll alatt vannak, a munkásokat nagyon nehéz megszervezni, és a jelenlegi magyarországi jogszabályok nem is teszik lehetővé a munkaerőkölcsönzőkön keresztül alkalmazott dolgozók szervezését, a szakszervezeteknek mindössze tájékoztatási joguk van.

Székely Tamás egy héttel ezelőtti cikkünkben is problémaként jelezte a dolgot, mint lapunknak elmondta, „a VDSZ folyamatosan erről beszélt, de ez sajnálatos módon kétirányú, mert mi csak akkor tudunk ilyen esetben bármit is csinálni szakszervezetként, hogyha ott van olyan kolléga, aki fölvállalja. Évek óta azon dolgozunk, hogy a Samsungnál szakszervezet jöjjön létre, de ez ellen mindent megtesz a Samsung, nehogy ezeket a dolgokat a szakszervezet tárja a nyilvánosság elé”. Azt is hozzátette, hogy információik szerint a gyár dolgozóinak 60 százaléka még csak nem is beszél magyarul – ami szintén fontos adalék ahhoz, hogy a cég izolálhassa őket akár a társadalomtól, sőt, valamennyire munkatársaiktól is.

Most azt nyilatkozta lapunknak a vendégmunkásokkal kapcsolatban, hogy „[m]egkeressük őket, tehát nyilván megpróbáljuk őket is beszervezni, ami már csak azért is fontos, hogy meglegyen minél gyorsabban a 10 százalékos szervezettség, hogy érdemben tudjunk tárgyalni akár kollektív szerződésről is”.

Ez kulcsfontosságú lenne, a kollektív szerződés ugyanis nagyon fontos a dolgozók védelme tekintetében. Ez jogosítja fel a szakszervezetet, hogy a cégre nézve kötelező érvényű megállapodásokat kössön a munkavállalók képviselete és a munkáltató közötti tárgyaláson, ami a vállalat túlerejét legalább részben tudja kompenzálni.

Itt nemcsak fizetésekről, de munkakörülményekről is szó van, amelyekbe beletartozik például az is, hogy belélegezzenek-e rákkeltő nehézfémeket a munkások.

Székely Tamás azt is hozzátette, hogy a Samsung SDI-nél folytatott szervezőmunka eredményeit a nemzetközi társszervezeteik is kíváncsian várják. „Mind a koreai partnerszervezetünk, mind pedig a többiek nagyon nagy figyelemmel kísérik azt, hogy hogyan tudja a VDSZ biztonságosan a szakszervezeti tagságot megszervezni, [ami azt jelenti,] hogy mondjuk a cégvezetés nem kezdi el fenyegetni a munkavállalókat” – mondta el Székely.

A koreai Samsung-gyárakban ugyanis működnek szakszervezetek, amelyeknek nagyon kemény csatákat kell vívniuk a céggel – hogy Magyarországon hogyan fog ez működni, az viszont a jövő zenéje.