Április 24-én hétfőn pedagógus- és diákszervezetek, valamint őket támogató civilek tüntettek Budapesten a bosszútörvényként elhíresült, státusztörvényként is ismert szabályozástervezet ellen, ami számos jogfosztást jelentene a pedagógusok számára. A rendezvény előtt reggel civil és szakszervezeti aktivisták valamint politikusok ülősztrájkoltak a Belügyminisztérium előtt, napközben pedig országos sztrájknapot tartottak a pedagógusok.
A tüntetésen több ezer ember vett részt, és miután a Kálvin térről a Roosevelt térre vonultak, felszólalásokat hallgattak meg. A rendezvény hivatalos vége után pedig Pankotai Lili diákaktivista felszólítására a tömeg jelentős része felvonult Orbán Viktor irodájához, a Karmelita kolostorhoz ahol dulakodás alakult ki a rendőrséggel, ami könnygázt is bevetett. A tüntetésen készült élő videós közvetítésünket az alább lehet visszanézni.
Tudósítóink elejétől a végéig részt vettek az eseményen, melyről percről percre számoltunk be. Az alább pedig fotós kollégánk, Dián Ákos kedvenc, a tüntetésen készült képeit osztjuk meg.
A tüntetők délután négy és öt között gyülekeztek a budapesti Kálvin téren. A borongós, esős idő ellenére a menet indulásakor már ezres tömeg gyűlt össze.
A tüntetők a pesti Belváros utcáin át jutottak el a Belügyminisztérium Roosevelt téri épületéhez. A rendezvényen a pedagógus-szervezetek mellett számos civil szervezet és diákok is nagy számban vettek részt.
A szakszervezetek által „bosszútörvénynek” is nevezett új szabályozás jelentősen csorbítaná a pedagógusok jogait, bár egyelőre nem terjesztették be, így pontos tartalmát sem ismerni.
Noha a kormány – szokásához híven – azt állítja, hogy a szakmai szervezetekkel folytatott részletes egyeztetések előzik meg a törvény beterjesztését, a szakszervezetek nem ilyen derűlátók. Erre meg is van minden okuk, hisz a kormány immár több, mint másfél éve játssza el hogy leül egyeztetni a szakszervezetekkel, majd semmibe veszi az álláspontjukat. A legutóbbi, pénteki tárgyalás során a Pedagógusok Szakszervezete értékelése szerint kiderült, hogy a kormány semmit nem értett meg a tanárok tiltakozásából.
A státusztörvény a szakmai szervezetek aggodalmai szerint
- szankcionálja a sztrájkjog gyakorlóit,
- bünteti a tanulókat a tanítási év elnyújtásával,
- és még kiszolgáltatottabbá teszi a pedagógusokat a teljesítményértékelés bevezetésével.
Véleményükről és meglátásaikról itt írtunk bővebben.
A vonulás során kollégáink röviden meginterjúvolták mások mellett Törley Katalint, a Tanítanék emblematikus aktivistáját, akit több társával együtt épp a mozgalmi munkája miatt bocsátott el a tankerület.
Törley szerint a bosszútörvény a rabszolgatörvénynél is súlyosabb jogfosztással jár.
Úgy látja, hogy a törvény nem csak a tanárok, de szülők és a diákok jogait is korlátozza. Szerinte „egyáltalán nincs gondolata a jelenlegi kormánynak az oktatásról”, ezért nem foglalkozik azzal, hogy a bosszútörvénynek milyen hatása van a tanárhiányra.
Meglátása szerint a Belügyminisztérium nem is tud más válaszokat adni, mint rendészeti megoldásokat, mivel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a pedagógusok rendszerkritikus fellépésével. Rendpárti, autoriter visszacsapás történik jelenleg.
Rajzák Kinga tavaly év végén készített riportfilmet portálunknak a pedagógussal, amit az alább lehet megnézni.
A Roosevelt téren beszédek hangoztak el a pedagógusok és a diákok képviselői részéről. Ezek során a státusztörvénnyel szembeni kritikákat hangosították ki, az oktatásban résztvevők egyes csoportjaira – tanárok és diákokra – gyakorolt negatív hatásokat szemléltetve, és hangsúlyozva a közös érdekképviselet és a szolidaritás fontosságát.
- Máté András, a felsőoktatásban dolgozókat tömörítő Oktatói Hálózat aktivistája kiemelte az oktatás különböző szintjein dolgozók közötti szolidaritás fontosságát.
- Az ADOM diákmozgalom aktivistája a tanárok kizsákmányolásának tarthatatlanságáról beszélt.
- Közösen lépett fel egy pályakezdő óvónő és egy több mint két évtizede a pályán lévő tanár, akiktől a különböző élethelyzetekben lévő pedagógusokra gyakorolt negatív hatásokat mutatták be érzékletesen, hangsúlyozva a megfigyelő és büntető rendszer embertelenségét.
- Az Egységes Diákfront tagja, aki szerint a státusztörvényt Dúró Dóra-módra le kell darálni, és az erőszakos kormányzati fellépésre csak még nagyobb erő lehet a válasz.
- A szakképzés különböző formáiban tanuló fiatalok, akiktől megtudhattuk, hogy a technikumokban milyen romboló hatása volt a státusztörvényhez hasonló szabályozás, többek között a teljesítményértékelés bevezetésének.
- Nagy Erzsébet a PDSZ választmányi tagja, aki gratulált a több mint egy éve sztrájkolóknak és kifejezte háláját a diákoknak, akik határozottan és kitartóan mellettük állnak.
Végül hivatalosan műsoron kívül a slam előadásairól ismert Pankotai Lili, aki felszólította az akkor több ezres tömeget, hogy vonuljanak fel a Karmelita kolostorhoz, ahol éppen kordont bontanak.
A tömeg túlnyomó része pedig így is tett.
Miután gyalogosan átkeltek a Lánchídon – amire legtöbbünknek a felújítás kezdete óta nem volt lehetősége – a tömeg három részre szakadva, többek között a Halászbástya felé kerülve közelítette meg Orbán Viktor miniszterelnök munkahelyét. Útközben elénekelték a Himnuszt.
Itt a tüntetők csatlakoztak a helyszínen lévő politikusokhoz, akik a kordonbontással voltak elfoglalva. Később több jelenlévő országgyűlési képviselő improvizált beszédeket tartott az összegyűlteknek.
A rendőrség azonban nem értett egyet a tüntetők szándékával, ezért igyekezett megakadályozni a kordonbontást. Ennek során könnygázt is bevetett.
A lapunknak nyilatkozó Hegyi Balázs TASZ-os jogász szerint a rendőrség aránytalanul erőszakos volt a diákokkal szemben.
„Problémás és aránytalan fizikai erőszakkal védeni a kordont a tüntetőkkel és az országgyűlési képviselőkkel szemben, hiszen az eleve törvénytelenül került oda. Így is rengeteg rendőr volt a helyszínen, tehát nem világos, hogy mi szükség volt a kordonokra, pláne azok erőszakos védelmére”
– közölte lapunkkal Hegyi, aki hangsúlyozta, hogy bár
„a rendőrségi törvény nem tesz különbséget egy tömeg tagjai között életkori szempontból, attól még arányosnak kell lennie a fellépésüknek: az adott szituációban fontos, hogy nem két focicsapat ultrái támadtak a rendőrökre, hanem nyilvánvaló volt, hogy fiatalkorú diákok vesznek részt a demonstrációban, ez pedig visszavezet oda, hogy eltúlzott és aránytalan a rendőrség ilyetén fellépése, amelynek során foggal-körömmel ragaszkodnak, akár fiatalok és tanárok ellen is a kordonokhoz.”
A rendőrség fellépése egyébként nem tudta megakadályozni, hogy a tüntetők több kordonelemet is ledöntsenek, amiket az egyenruhások csak hosszas próbálkozás után sikerült visszaszerezniük.
A Karmelita előtt Pankotai azt is bejelentette, hogy szektorok közötti összefogást szerveznek a szolidaritás és az általános sztrájk előmozdítása érdekében, és azt is megtudhattuk, hogy jövőhét szerdára ismét tüntetést szerveznek. Ezután a még jelenlévő néhány száz fő kishíján eloszlott, de végül megszavazták, hogy menjenek át a Karmelita másik oldalához.
Itt aztán további dulakodásokra került sor.
Végül néhány tucat tüntető és a helyszínt biztosító készenléti rendőrség képviselői kivételével a résztvevők 9 óra előtt hazamentek.
A korábbi megmozdulásokról ismerős Pintér Sándor papírmasé-figura ha egyre viseltesebb állapotban is, de továbbra is kitartóan jár tüntetni a diákokkal.
Most is megjelent a tüntetés szervezői társaságában, és a tüntetés első felében végig a diákokkal tartott. Az alább tematikus, az oktatásért is felelős belügyminiszter kalandjait bemutató összeállításunk tekinthető meg.
A miniszter láthatóan nagy népszerűségnek és megbecsültségnek örvend a fiatalok között, akik szívesen fotózkodnak is vele.
Az ügy iránt elkötelezett szervezők a menet indulása előtt harci díszbe öltöztették Pintért.
A rendőrminiszter végül szigorú tekintettel vigyázta a rendet a Belügyminisztérium előtt tartott beszédek során.
A pedagógus szakszervezetek a fent taglalt visszásságok miatt hevesen tiltakoznak a Pintér Sándor belügyminiszterhez kötött státusztörvény bevezetése ellen. A még be nem terjesztett törvény ráadásul elfogadása esetén a pedagógusok jogainak csorbítása mellett jelentős többlethatalommal ruházná fel a „rendőrminisztert”, akit eddig sem a tanárokkal szembeni megértő hozzáállás és az oktatás szereplőinek érdekképviselete jellemzett.