Reagált a Belügyminisztérium a hírekre, miszerint több iskola tanárai úgy döntöttek, nem vállalnak önkéntes munkát az emeletszintű érettségiken, amíg a kormányzat nem hajlandó érdemben foglalkozni a diákok, szülők, tanárok követeléseivel – írja a Népszava. A lap megkeresésére Pintér Sándor minisztériuma a kérdésben a következő választ adta:
„Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki, gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi.”
A tavalyi választások utáni átalakításokat követően az oktatásért (és az egészségügyért) is felelős belügy azt is közölte, hogy mindennek ellenére a tárca valamennyi érintett intézményben biztosítja az érettségi megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges erőforrásokat.
Amint arról beszámoltunk, eddig összesen több, mint 200 tanár jelentette be, hogy nem vállalnak önkéntes érettségi elnöki, vizsgáztatói, szaktanári javítói feladatokat az idei emelt szintű érettségi során, amíg a kormány érdemben foglalkozzon a követeléseikkel.
A tatai Eötvös József Gimnázium 32 pedagógusa január 31-én, a Szolidaritás napján, a pedagógus sztrájkhét végén jelentették be, hogy nem vállalják az önkéntes pluszmunkát az érettségiztetés során. Később csatlakozott hozzájuk az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 39 tanára is. Másfél hete pedig Szolnokról és Karcagról csatlakozott 4 intézmény összesen 79 pedagógusa a tiltakozáshoz.
Az emeltszintű érettségiken végzett munka nem kötelező feladata a pedagógusoknak – mindemellett a tiltakozók jelezték, hogy a középszintű érettségihez kapcsolódó feladatokat továbbra is ellátják.
A kiálló tanárok többek között éppen a belügyminisztériumi válaszból is kivilágló jelenségre, vagyis a a pedagógusokra nehezedő számtalan pluszmunkára hívják fel a figyelmet.
Amik közé tartozik az emeltszintű érettségi vizsgák lebonyolítása is, ami annak ellenére hogy az oktatási rendszer fontos eleme, megvalósítását tekintve a pedagógusok elhivatottságára támaszkodik.
Az emelt szintű érettségi önkéntes feladatait bojkottáló tanárok akciójával kapcsolatban Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, ez egy törvényes tiltakozási forma, hiszen ezeket a feladatokat megbízás alapján adják ki a pedagógusoknak, amire bárki mondhat nemet. Ugyanakkor hozzátette, az érettségi bojkott mindenképpen erős lépés, amit nem szívesen tesznek meg a pedagógusok.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője elmondta azt is, a kormány most is a tanárok hivatástudatára próbál hatni. Viszont van, ahol már továbbmentek: Csongrád-Csanád megyében a kormányhivatal megnövelte az érettségiztetésért járó díjakat, a vizsgabizottság elnöke a korábbi díjazás dupláját, diákonként 2030 forintot, egy szaktanár pedig dolgozatonként 3045 forintot kaphat a javításért, ami 50 százalékkal több, mint eddig.
Mit követelnek a pedagógusok?
- „Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
- Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
- Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
- Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
- Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
- Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
- Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
- Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
- Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!”
Amint arról beszámoltunk, a fentihez hasonló tiltakozások helyett egyre több tanár választja végső reményvesztettségben a pálya elhagyását – olyanok is, akik mostanáig akár egyedüliként sztrájkoltak, vagy polgári engedetlenkedtek az iskolájukban. Ennek ellenére több társukkal ellentétben őket mégsem érte retorzió.
Nagy visszhangot keltett az elmúlt ősszel, hogy a kormány – a tankerületi központokon keresztül – két tucat, polgári engedetlenség keretében tiltakozó pedagógust függesztett fel. Mint emlékezhetünk, először egy turnusban öt, majd nyolc, végül a harmadik alkalommal egy tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségben való részvétele miatt.
A pedagógusok felfüggesztése akkor új erőt adott a szűk egy éve tartó, látványos tiltakozási hullámnak, ugyanis egyértelműen mutatta a kormány hozzáállását: miszerint amíg lehet, inkább erőből törné le az egyre hangosabban elégedetlenkedő tanárok ellenállását.
Mindeközben az is kiderült, hogy a tankerületek meglehetősen slendrián módon vezetik a polgári engedetlenségek, munkabeszüntetések jegyzőkönyveit, ami szintén hozzájárulhat, hogy esetleges, kit függesztenek fel és kit nem. Idén pedig olyan rendeletet fogadtak el, aminek jegyében az engedetlenkedő pedagógusokat a tanév végéig bármikor kirúghatják. Vagyis aki most engedetlenkedik, attól még elvárhatják hogy a tanév végéig tanítson, hogy majd utána távolítsák el.
