„Kijelentjük, hogy nem vállalunk önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában. Sem az emelt szintű érettségi vizsgák javításában, sem a szóbeli bizottságok munkájában, sem a középszintű érettségi vizsgák elnökeként nem veszünk részt. Tesszük ezt mindaddig, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó.”

Ezt a nyilatkozatot tette közzé az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 39 tanára kedden éjjel a Facebookon.

Ezáltal a tantestület 45%-a csatlakozik a tatai Eötvös József Gimnázium felhívásához, amelynek a tanárai a január 31-ei szolidaritás napján bejelentették, hogy mindaddig nem fognak idén emelt szintű érettséginél önkéntes feladatokat vállalni, amíg a Belügyminisztérium nem kezd érdemi egyeztetésbe a tanárok szakszervezeteivel és civil szervezeteivel az oktatás helyzetéről.

A kezdeményezéshez legelőbb az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 pedagógusa csatlakozott. Mivel az önkéntes feladatok visszautasítása nem ütközik szabályba, elvileg lehetetlen a szankcionálása.

A pedagógustüntetések egy éve

Amint arról beszámoltunk, egyre több tanár választja végső reményvesztettségben a pálya elhagyását. Közülük sokan a több mint egy éve tartó pedagógustüntetések során az iskolájukban egyedüliként sztrájkoltak vagy kezdtek polgári engedetlenségbe.

Nagy visszhangot keltett az elmúlt ősszel, hogy a kormány – a tankerületi központokon keresztül – két tucat, polgári engedetlenség keretében tiltakozó pedagógust függesztett fel. Mint emlékezhetünk, először egyszerre öt, majd nyolc, végül a harmadik alkalommal egy tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségben való részvétele miatt.

A pedagógusok felfüggesztése akkor új erőt adott a látványos tiltakozási hullámnak, ugyanis egyértelműen mutatta a kormány hozzáállását: miszerint amíg lehet, inkább erőből törné le az egyre hangosabban elégedetlenkedő tanárok ellenállását.

Az új teljesítményrendszer

Eközben több hír is arról szól, hogy a Belügyminisztérium februártól már teszteli, idén szeptembertől bevezeti, 2024 szeptemberétől pedig a jutalmazások és büntetések legfőbb mechanizmusává avatja a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerét.

Olyan ellenőrzési módszerről van szó, amely személyes teljesítménycél és általános kompetenciák alapján kívánja osztályozni a tanárokat. A tervezet szerint a pedagógusok bére attól függ majd, mennyire teljesítik az elvárásokat.

Az előzőleg megjelent dokumentumhoz hasonlóan a mostani tervezet is tartalmazza azt a nagy felháborodást keltő kitételt, miszerint az intézményvezetőnek meg kell felelnie a fenntartó elvárásainak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Belügyminisztérium megfontolásainak ismertté válása után nyomban leszögezte, hogy a tervezetet „teljességgel alkalmatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja”.