Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ELTE Radnóti 39 tanára sem vállal önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában

„Kijelentjük, hogy nem vállalunk önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában. Sem az emelt szintű érettségi vizsgák javításában, sem a szóbeli bizottságok munkájában, sem a középszintű érettségi vizsgák elnökeként nem veszünk részt. Tesszük ezt mindaddig, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó.”

Ezt a nyilatkozatot tette közzé az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 39 tanára kedden éjjel a Facebookon.

Ezáltal a tantestület 45%-a csatlakozik a tatai Eötvös József Gimnázium felhívásához, amelynek a tanárai a január 31-ei szolidaritás napján bejelentették, hogy mindaddig nem fognak idén emelt szintű érettséginél önkéntes feladatokat vállalni, amíg a Belügyminisztérium nem kezd érdemi egyeztetésbe a tanárok szakszervezeteivel és civil szervezeteivel az oktatás helyzetéről.

A kezdeményezéshez legelőbb az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 pedagógusa csatlakozott. Mivel az önkéntes feladatok visszautasítása nem ütközik szabályba, elvileg lehetetlen a szankcionálása.

A pedagógustüntetések egy éve

Amint arról beszámoltunk, egyre több tanár választja végső reményvesztettségben a pálya elhagyását. Közülük sokan a több mint egy éve tartó pedagógustüntetések során az iskolájukban egyedüliként sztrájkoltak vagy kezdtek polgári engedetlenségbe.

Nagy visszhangot keltett az elmúlt ősszel, hogy a kormány – a tankerületi központokon keresztül – két tucat, polgári engedetlenség keretében tiltakozó pedagógust függesztett fel. Mint emlékezhetünk, először egyszerre öt, majd nyolc, végül a harmadik alkalommal egy tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségben való részvétele miatt.

A pedagógusok felfüggesztése akkor új erőt adott a látványos tiltakozási hullámnak, ugyanis egyértelműen mutatta a kormány hozzáállását: miszerint amíg lehet, inkább erőből törné le az egyre hangosabban elégedetlenkedő tanárok ellenállását.

Az új teljesítményrendszer

Eközben több hír is arról szól, hogy a Belügyminisztérium februártól már teszteli, idén szeptembertől bevezeti, 2024 szeptemberétől pedig a jutalmazások és büntetések legfőbb mechanizmusává avatja a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerét.

Olyan ellenőrzési módszerről van szó, amely személyes teljesítménycél és általános kompetenciák alapján kívánja osztályozni a tanárokat. A tervezet szerint a pedagógusok bére attól függ majd, mennyire teljesítik az elvárásokat.

Az előzőleg megjelent dokumentumhoz hasonlóan a mostani tervezet is tartalmazza azt a nagy felháborodást keltő kitételt, miszerint az intézményvezetőnek meg kell felelnie a fenntartó elvárásainak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Belügyminisztérium megfontolásainak ismertté válása után nyomban leszögezte, hogy a tervezetet „teljességgel alkalmatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja”.

Mit követelnek a pedagógusok?

  1. „Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
  2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
  3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
  4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
  5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
  6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
  7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
  8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
  9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!”
Címlapkép: MTI/Mónus Márton