A mai napon élesedik az éves kilakoltatási moratórium, amelynek értelmében a téli időszakban, egészen április 30-ig nem lehet senkit sem megfosztani a lakhatásától. Bár az elmúlt két évben, a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet ideje alatt példátlanul hosszú ideig nem történtek hasonló események, annak lejárta után, június közepétől ismét megszaporodtak a kilakoltatások..
Az elmúlt időszakban újabb súlyos válság érte Magyarországot. Az elszálló energia- és élelmiszerárak éppen a leginkább nehéz helyzetben lévőket érintik a legkeményebben, ahogy a járvány alatt is a legkiszolgáltatottabbak körében vesztették el sokan állásukat. Az alapvető szükségletek jelentősen emelkedő árai, mint a rezsi és a napi étkezés költségei is itt okozhatnak komolyabb problémákat.
Ugyan a következő öt és fél hónapban az önkormányzatok senkit sem lakoltathatnak ki, ennek ellenére nem lesz könnyebb a lakhatási szegénységben élőknek. Az általunk megkérdezett szakértők elmondták, hogy ez az időszak ugyan kevesek számára jelenthet valamiféle fellélegzést, azonban a moratórium ideje alatt sincsenek teljes biztonságban az elszegényedő családok, annak lejárta után pedig az idén nyárihoz hasonló kilakoltatási hullámra számíthatunk.
Most olyanok is bajba kerülhetnek, akik eddig erről nem is álmodtak
Kovács Vera szociálpolitikus, az Utcáról Lakásba Egyesület alapító társelnöke lapunknak elmondta, a moratórium az egyesület szerint nagyon fontos rendelkezés, és a magyar lakhatási aktivizmus egyik fontos eredménye, de régóta úgy gondolják, hogy a kilakoltatás nem csak télen probléma.
„Eleve a moratórium is mint intézkedés abból indul ki, hogy akit kilakoltatnak, az az utcára kerül, ami télen rosszabb, mint nyáron. Ehhez képest nyilvánvaló az, hogy a dolgok emberséges és előremutató megoldása az lenne, ha az, aki elveszti a lakhatását nem papírforma szerint az utcára kerülne. Ilyen értelemben a moratórium is egy keserű helyzetre válaszul jött létre”
– mondta el Kovács Vera, aki szerint ennek ellenére lehetnek olyan családok, akiknek ez a rövid időszak fellélegzést jelenthet, és lehetőséget arra, hogy rendezzék a helyzetüket, de szerinte nem ez a jellemző. Úgy látják, hogy többen vannak olyanok, akik úgy mennek bele a moratóriumba, hogy csak amiatt nem lakoltatják ki őket, nekik más megoldás vagy segítség híján nem valószínű, hogy jobb lesz a helyzetük április végére. A szociálpolitikus hozzátette azt is, hogy:
a moratórium a téli hónapokra esik, amikor magasabbak a fűtési költségek, és van egy hosszú téli szünet, amikor otthon vannak a gyerekek, karácsony van, amire költenek a családok.
„Tehát nem az az időszak, amikor több esély van arra, hogy a megtakarítások révén lefaragható a felhalmozott adósság.”
A világjárvány alatt bevezetett hosszú ideig tartó moratóriummal kapcsolatban elmondta, annak június közepi lejárta után és a mostani ismételt bevezetés közti rövid időablakban megugrottak a végrehajtások,
egy-két hónap alatt ezres nagyságrendben ürítettek ki lakásokat, miközben „békeidőben” évente 3-4 ezer ilyen intézkedés történik.
A szakértő kiemelte, itthon a lakhatási szegénység sokrétű probléma.
„Mint a hagyma héját amikor lehántod: ott vannak a hajléktalan emberek, ott vannak a segítség nélküli, intézményi ellátásra szoruló tartós betegek, akiknek megoldatlan a lakhatásuk, vagy a gondozásuk —, de közben ott vannak a telepen élők, a rossz minőségű vidéki házakban élők. És ott vannak az albérletben élők is. Az a szám, amikor azt mondjuk, hogy a lakosság harmadának okoz gondot a lakhatási költsége, nagyon széles réteget, különböző módokon érint.„
Általános tapasztaltnak nevezte, hogy a megnövekedett téli rezsiköltség mindenkinek nagyobb kiadást jelentenek, mint nyáron, és a háztartások anyagi teljesítő képességétől függően akik eleve rosszabb helyzetben voltak, azokra ez jóval nagyobb terhet ró.
„Most az infláció miatt nehéz a helyzet, olyanok is bajba kerülhetnek, akik eddig erről nem is álmodtak.”
Az Utcáról Lakásba Egyesület eredetileg a kunyhóban élő emberek helyzetére szerette volna felhívni a figyelmet, mondta el Kovács Vera, hozzátéve, régóta beszélnek arról, hogy a lakhatási válság össztársadalmi probléma, amely „nagyon sok mindenkit érint”. Ebben a helyzetben teljesen kiszámíthatatlan, hogy mi lesz tavasszal.
A két éves kihagyás érezhető lesz a moratórium vége után is
Kiss Natália, az Utcajogász Egyesület társelnöke a moratórium jogi oldaláról elmondta, hogy csak a lakás kiürítését tiltja, de minden más végrehajtási cselekményre lehetőség van. Vagyis felmondható a bérleti szerződés, indítható lakáskiürítési per, az adóst felszólíthatják, hogy adja át az ingatlant határidőn belül, az ingatlan elárverezhető, a végrehajtást pedig a moratórium letelte utáni időszakra halasztható, azaz ki lehet tűzni későbbre a kilakoltatás időpontját.
A pénztartozások végrehajtása is folytatódhat a moratóriumtól függetlenül.
Akinek végrehajtási szakaszban lévő adóssága van, annak továbbra is vonhatják a fizetéséből a tartozást, vagy inkasszálhatják a bankszámláját, lefoglalhatják és elárverezhetik a vagyontárgyait.
De a kilakoltatási moratórium sem mindenkire vonatkozik, emelte ki a jogász:
„A moratórium olyan magánszemélyekre vonatkozik, akik lakóingatlanban laknak. A végrehajtási törvény szűken értelmezi a fogalmat, a törvény alapján lakóingatlannak csak azt az ingatlant lehet tekinteni, ami az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként, lakásként vagy tanyaként van feltüntetve. Aki nem ilyen ingatlanban lakik, azt a moratórium alatt is kilakoltathatják.”
Kiss Natália elmondta, a megugró hitelkamatok és rezsiárak még nem látszanak meg a végrehajtások számán, annak, hogy ezek a követelések végrehajtási szakaszba jussanak, hosszabb az átfutási ideje, mivel először csak írásbeli felszólítás érkezik, majd megindulnak a jogi eljárások, és csak végső esetben kerül sor a végrehajtásra.
„Az ügyfeleink nagy része adóssággal fordul hozzánk, vagy szabálysértési eljárásban keres meg minket, vagy szociális jogi ügye van. Ezek a moratórium alatt is be fognak futni hozzánk. Arra számítunk, hogy most még nem érezhető annyira a rezsiemelkedés hatása, de hamarosan ez is meg fog jelenni.”
„Ha valaki elkezd tartozást felhalmozni, akkor mire az ügy végrehajtási szakaszba kerül, el kell telnie egy kicsi időnek — ez a moratórium végére várhatóan élesedni fog.”
Azt a jogvédő szervezetnél is megérezték, hogy az elmúlt hónapokban „felpörögtek” a kilakoltatások. Ők is több megkeresést kaptak, egyrészt konkrét segítségkérések érkeztek kilakoltatási ügyekben, másrészt sokan írtak nekik azért, hogy a végrehajtás-felfüggesztés iránti kérelmek során adjanak segítséget. A megemelkedett végrehajtási számok mögött ők is azt látják, hogy a járvány miatti veszélyhelyzetnek köszönhetően két évig szinte állandó moratórium volt érvényben.
„A kétéves kihagyás szerintem érezhető lesz a moratórium április 30-i vége után is és az ingatlan árverések is hasonló tempóban mennek majd tovább.”
A jogász elmondta, az egyesülettel most kisokost készítenek arról, hogy mégis miről szól a kilakoltatási moratórium, amiben a fentieket is leírják. A lakáskiürítési perrel, vagy a moratórium alatt is végrehajtható ügyekkel, mint például ingatlanárveréssel hozzájuk fordulókat pedig a továbbiakban is segítik.
Azt láttuk, hogy a kétéves, Covid-járvány miatt bevezetett, hosszúra nyúlt kilakoltatási moratórium lejárta után robbanásszerűen indultak meg az eljárások, amelyekről rendszeresen be is számoltunk. Nemegyszer ellenzéki, magukat szociálisan érzékenynek valló önkormányzatok lakoltattak ki időseket, egyedülálló szülőket. Beszámoltunk arról, hogy egy leromlott egészségi állapotú asszonyt a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter azután lakoltatott ki, hogy megszavazta a fővárosban a moratórium kezdetének előrehozatalát.
Ezzel együtt az A Város Mindenkié aktivistáinak több alkalommal is sikerült megakadályozni kilakoltatásokat
A szakértők véleménye szerint a két éves járvány alatti moratórium és az eddig még nem végrehajtott kilakoltatások miatt az április 30-a lejárta után ismét megszaporodnak a kilakoltatások.
A válságban elszegényedő családok pedig addig sincsenek biztonságban, hiszen több esetben nem vonatkozik rájuk a kilakoltatás-felfüggesztés, ahogy az egyéb végrehajtások is extra nehézségeket okozhatnak a napról-napra súlyosabb megélhetési kérdésekben.
