Országszerte megkezdődött ma reggel a tanárok úgynevezett gördülő sztrájkja, aminek keretében Pécsen, Budapesten és Nyíregyházán is munkabeszüntetéssel demonstráltak a pedagógusok a fizetéseik megemeléséért és a munkakörülményeik javításáért. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint nehezen indult a megmozdulás-sorozat, mert több helyen az igazgatók és a tankerületek fenyegetőzésének hatására nem mernek nyilatkozni és előre szólni a tanárok a sztrájkokról.
A szakszervezeti vezető lapunknak elmondta azt is, ők olyan rendben szeretnék a gördülő sztrájkot szervezni, hogy egyik héten hétfő-szerda-pénteki napokon, másik héten kedd-csütörtöki napokon tartanának munkabeszüntetést.
A fix napok azért is fontosak szerinte, mert úgy többen ki mernének állni, ha tudják, hogy „nem maradnak egyedül”.
A pécsi Cserepka János Általánosiskola, Középiskola és és Sportiskola tantestületének jelentős része állt ki, a kétnaposra tervezett sztrájk első reggelén az épület elé, kockás ingben demonstrálva. Nagy Erzsébet elmondta, hogy az oda érkező újságíróknak ők sem nyilatkoztak, mivel azt az iskola igazgatója megtiltotta nekik, pedig a szakember szerint ilyesmit nem tehetne:
„Az igazgató egyetlen dolgot mondhat csak, hogy ne az intézmény nevében nyilatkozzanak. Azt nem teheti meg, hogy ne nyilatkozzon az akcióról.”
Nagy hozzátette azt is, hogy több helyről hallottak hasonló visszajelzéseket, van ahol azt mondták, hogy kiraknának képet, de nem írják oda, hogy hol történt az akció. Máshol azt tiltotta meg az iskola vezetése vagy a tankerület, hogy az intézmény épülete előtt készítsenek képet.
„Döbbenetes dolgok mennek. Fenyegetik a kiálló tanárokat, hogy legközelebb súlyos retorziók lesznek. És akármekkora tanárhiány is van, főleg így, hogy jönnek majd a megemelkedett számlák, nyílván tartanak attól, hogy évközben hogy találnak állást, bevételt.”
-mondta el a PDSZ ügyvivője aki szerint, emiatt a várható sztrájkok jelentése is nehezen megy, mivel a résztvevőknek öt nappal korábban be kell jelenteniük, hogy élni szeretnének a sztrájkjogukkal, három nappal korábban pedig le kell adniuk a résztvevők előzetes névsorát.
Annak ellenére, hogy ez a névsor később bővíthető, szűkíthető, ez sokakat visszatart a demonstrálástól, mert félnek attól, hogy kiteszik magukat „mindenféle vegzatúrának”.
„Pécsen az egyik iskolában végigjárta az igazgató a jelentkező tanárokat, hogy egyesével, akár burkolt fenyegetéssel is, megpróbálja lebeszélni őket a sztrájkról”
-mondta el Nagy Erzsébet lapunknak.
A két nagy szakszervezet közös sztrájkbizottságának munkájáról elmondta, hogy a legutóbbi megbeszélésen Maruzsa Zoltán azt mondta nekik, hogy amíg nem kap választ a kormány az EU-tól addig szerinte „feleslegesek a sztrájktárgyalások”. A szakszervezetek felhívták az államtitkár figyelmét arra, hogy az törvénytelen lenne, hiszen a szrájktörvény értelmében kutya kötelessége szóba állnia velük. Érdemi egyeztetés azóta sem történt, a szakszervezetek készen állnak a találkozásra bármelyik pillanatban,
Maruzsa pedig „törvényt sért” azzal, hogy nem tesz eleget ezen kötelezettségének.
A pécsi iskola mellett a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium 43 fős tantestületéből 36-an sztrájkolnak hétfőn az első két órában, a budapesti Sashalmi Tanoda és Általános Iskolából 18-an csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, ők is szerdán és pénteken folytatják a tiltakozást, a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium 15 tanára határozatlan idejű sztrájkba kezdett, 9-en szolidaritást vállalnak velük – írja a Telex.
A diákok is folytatják a tanáraik melletti kiállásukat, vasárnapról hétfőre virradóan nagyjából száz diák virrasztott az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma előtt, és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma előtt.
A diákok további szolidaritási kiállásokra is készülnek. Holnap a gyermekek világnapja alkalmából a miskolci Városház tér – Szent István tér helyszínen a Herman Ottó Gimnázium tanárai és diákjai közösen tartanak „Együtt énekel a város a gyermekekért, a pedagógusokért, az oktatásért” címen eseményt.
Október 5-én pedig Budapesten foglalják el a pedagógusok világnapja alkalmából a Margit hidat diákok.
Amint arról beszámoltunk, év elején pedagógusok nem fogadták el a kormány 10%-os béremelési ajánlatát és január 31-re figyelmeztető sztrájk, valamint március 16-ára határozatlan idejű sztrájk szervezésébe kezdtek, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rögtön a baloldal kampányakciójának bélyegzett. A minisztérium továbbá a még elégségesnek minősülő szolgáltatás címszava alatt arra kérte a pedagógusokat, hogy a munkabeszüntetés alatt is dolgozzanak – ennek hiányában törvénytelennek ítélte a sztrájkot és bíróságon támadta azt meg.
A pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkját első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon viszont jogellenesnek nyilvánítottaazt. Végül júliusban a Kúria úgy döntött, jogszerű volt a sztrájk. Minden megfélemlítés ellenére január 31-én húszezren sztrájkoltak a közoktatásban.
Nem sokkal később megjelent egy kormányrendelet, amely lényegében ellehetetlenítette a további sztrájkolást – a rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. Ekkor polgári engedetlenségi hullám indult a pedagógustársadalomban, több száz tanár kezdett spontán munkabeszüntetésbe. „A sztrájk alapjog” – ez volt az engedetlenkedő tanárok szlogenje.
A budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikumban fotográfiát tanító Kóczán Gábor pedig azért, hogy a polgári engedetlenség miatt ne vonjanak le a fizetéséből, és ezzel ne kerüljön veszélybe a négy gyermekének megélhetése, a múlt héten egy különleges formáját választotta a demonstrációnak: az iskola előtt, szabadidejében maratont fut. A vele készült interjúnk itt megtekinthető.
