Megkezdte működését a negyedik kétharmados fideszes törvénygyár is: a minisztériumi struktúra elfogadása, és a miniszterek eskütétele mellett a képviselők többségének szavazataival két, az előző Fidesz-kormányok gyakorlátából jól ismert tendencia folytatódott: módosították az Alaptörvényt, valamint salátatörvénybe rejtett munkajogi korlátozásokat is elfogadtak a honatyák kedd délután.
A tizedik Alaptörvény-módosítást és az azzal összefüggő katasztrófavédelmi törvény módosítását is elfogadta az Országgyűlés,
ezzel lehetővé téve, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Az ellenzék a javalaslatot megelőző viták során kifejetette: az Alaptörvény módosítása ezek nem csak szükségtelen, de számtalan visszaélésre is okot ad, így azt nem támogatják.
Szintén komoly vitátkat váltott ki a kormányoldal az a kormányoldal által javasolt, illetve ma megszavazott törvény, amely „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szól. A T/27. számú törvényjavaslat alapvetően egy salátatörvény: továbbra is a koronavírus-járványra hivatkozva számtalan szempontról rendelkezik a foglalkoztatási kérdésektől kezdve a védőoltásokon át a szociális igazgatásig megannyi területen.
Egy kiegészítése például durván korlátozza az oktatásban dolgozók alapvető jogait, törvényileg ellehetetlenítve az oktatásban dolgozók hatékony sztrájkhoz fűződő jogát.
A salátatörvénybe ugyanis a módosító indítványként illesztették be azokat a – korábban februárban a Magyar Közlönyben rendeletként megjelent – passzusokat, amelyek egyebek mellett arról rendelkezik, hogy sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 – százalékát meg kell tartani.
A rendeletet a pandémiára hivatkozva, a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló törvény szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján hozta meg a kormány. A veszélyhelyzet azonban 2022. június 1-én megszűnik, ezért immáron törvényben rögzítették a jogfosztó rendelet előírásait.
Több ellenzéki frakció képviselői is szóvátették a salátörvény a tanárok jogait korlátozó részét az előterjesztés áltálános parlamenti vitáján hétfőn.
A momentumos Szabó Szabolcs bírálta, hogy a pedagógussztrájkra vonatkozó szigorított szabályokat „visszacsempészik” a törvénycsomagba. Ennek értelmében a pedagógusoknak pont ugyanezt kell csinálnia a sztrájk alatt, mintha nem lenne sztrájk. Kijelentette: a munkavállalók érdekérvényesítő képessége attól függ, milyen hatékonyan tudnak sztrájkolni, ha ezt kiveszik a kezükből, semmi sem marad náluk.
Kordás László a DK részéről elmondta, hogy öt szakszervezeti konföderáció elítélte a törvényjavaslatot és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a pedagógussztrájkra vonatkozó rendelkezések miatt. Azt kérte, hogy ha a kormány változtatni akar az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseken, akkor kövesse a jogalkotási törvény rendelkezéseit és egyeztessen a szakszervezetekkel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya levélben kérte a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a kormánypártok által benyújtott salátatörvényt – mint ma kiderült, hiába.
Dúró Dóra a Mi Hazánk soraiból arról beszélt, hogy noha a kétharmados felhatalmazása miatt a kormánynak jogi értelemben lehetősége van arra, hogy ellehetetlenítse a pedagógussztrájkot, szőnyeg alá söpörje a problémákat és úgy tegyen, hogy minden rendben van, de ettől még a problémák nem fognak megszűnni.
Hasonlóan fogalmazott közösségi oldalán Jámbor András a Párbeszéd-frakcióból (a Mérce volt főszerkesztője), aki szerint „Lehet nagykabáttal kétharmaddal a jogos tiltakozást elfojtani csak a gond az, a probléma még ettől megmarad, a feszültség megmarad, az alacsony bérek, a magas óraszám, a rossz körülmények, a rossz oktatási rendszer megmarad”.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag emellett egy olyan, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak. E mentességről a kormány dönthetne rendeleti úton.
Arra is a kormány kapott felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza.
A javaslat ellen Jámbor András ugyancsak szót emelt, mondván, bár úgy tűnhet, az előterjesztés csak arról szól, hogy az ukrán, mongol, indiai és további harmadik országbeli munkavállalók szabadon jöhessenek és feltölthessék a munkaerőhiány által teremtett helyeket”, valójában „egyre több magyar dolgozót is ezzel a jogokat elvevő, a béreket alacsonyan tartó kizsákmányoló foglalkoztatási formával alkalmaznak”.
Szerinte az intézkedés egyszerre pörgeti lefelé a bérversenyben a magyar dolgozók helyzetét, szögezi le a magyar gazdaságpolitika bukott álláspontját, és hagyja cserben azokat a magyarokat, akiket nehezebb integrálni a munkaerőpiacra.”
A képviselő úgy véli, a kormány feladata nem a tőke kiszolgálása lenne, külföldi munkavállalókkal, hanem a lecsökkentett oktatási korhatár és a területi egyenlőségek miatt a munkaerőpiacról kiesettek visszaterelése lenne oda, felnőttképzéssel és támogatásokkal. a munkaerő kölcsönzés további erőltetésével a kormány egy olyan, lefelé tartó bérversenynek teremti meg az utat, amelyben a lényeg nem a dolgozók megélhetése és joga, hanem a nagy cégek kistafírozása.”
A szakszervezetek szerint ez az intézkedés csak néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoz jó pénzt, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg. Ráadásul „a fluktuáció nem fog csökkenni. Pláne, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza” – erről László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszélt korábban a Népszavának.
