Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amíg ilyen magas az infláció, a kormány fenntarthatja az árstopokat

Amíg magas az infláció, addig a kormány valószínűleg július eleje után is fenn fogja tartani az élelmiszerekre és üzemanyagokra és a kamatokra vonatkozó árstopokat is, derül ki a 24.hu cikkéből.

Az inflációs várakozások szerint pedig a jelenlegi nemzetközi gazdasági és politikai helyzetben leghamarabb jövő év végére szorítható három százalék alá az infláció.

„Amíg az infláció ilyen magas, és nem kezd el csökkenni, nincs semmi ok arra, hogy az árstopokat kiengedjük”

– nyilatkozta az RTL stábjának meghallgatása után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt az árstopok fenntartásáról, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt beszélt róluk.

 

Nagy a meghallgatáson elmondta, hogy

„[a veszteségeket] ebben az esetben rá lehet hárítani azon cégekre, amelyek eközben extraprofitra tesznek szert.”

Ezalatt a nagyobb kereskedőket értette ahol jelenleg véleménye szerint több ember vásárol nagyobb volumenben. Azt is elmondta, vizsgálják az árstopok MOL-ra, kiskereskedőkre, valamint bankokra gyakorolt hatásait – emellett úgy gondolja, hogy a cégeknek ennyi nyomást ki kell bírniuk.

Azt ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy az intézkedéseknek van egy piactisztító hatása is. Vagyis miközben a mérleg egyik serpenyőjében a társadalom széles rétegei számára könnyebbséget jelentenek, így pozitív hatásúak az ártopok, a másik serpenyőben ott vannak azok a kiskereskedők, amik nem tudják kigazdálkodni az árstop miatti bevételkieséseket, és a tőkeerősebb nagyobb cégek, például üzletláncok vagy olajipari vállalatok kiszorítják őket a piacról, ami további koncentrációval jár.

A miniszterjelölt szavai alapján akár újabb árstopok is jöhetnek.

Legalábbis ezzel magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai, az árszabályozásokra vonatkozó mondatait. Nagy elmondta, hogy „az inflációban felbukkanhatnak olyan új tényezők, melyek ársokkot okozhatnak”.

A 95-ös oktánszámú benzin és a dízel üzemanyagok lakossági és kisfuvarozói árát tavaly novemberben fagyasztotta be a kormány literenkénti maximum 480 forintos szinten, decemberben pedig az októberi szinteken rögzítették a lakossági jelzáloghitelek kamatait.

Februártól pedig hét alapvető élelmiszer árát maximálták tavaly októberi szinten. Februártól

  • a cukor,
  • a liszt,
  • a napraforgó-olaj,
  • a csirkemell,
  • a csirkefarhát,
  • a sertéscomb,
  • valamint a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tej

nem kerülhetnek többe, mint az adott üzletben 2021. október 15-én kerültek.

Noha az érintett termékek közül több ára valóban nagyon elszállhatott volna a fogyasztói ára az elmúlt hónapokban, így a fogyasztók számára ezen élelmiszerek árának maximálása valóban segítséget jelent, az ellenzék azzal kritizálja rendszeresen az intézkedést, hogy a boltok valójában beépítik a kieső bevételeiket más termékek áraiba. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az RTL híradója számára Dávid Ferenc, a gazdasági bizottság DK-s alelnöke – hangsúlyozta hogy főleg a tőkeerős, nagyobb kereskedők beépítik a költségeiket az árakba.

Magáról az árstopról a Mércén is jelent meg korábban kritika, melyben azt jártuk körül, miért nem jelent – jelentett – valódi segítséget, de az ellenzék árstopra adott reakcióit is górcső alá vettük. Hogy a jelenlegi bizonytalan nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben milyen szerepe lehet a társadalom ellátottságának biztosításában, az viszont még a jövő zenéje.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher