A kormány árstopja okozta anomáliák miatt elkezdődött a kiskereskedők körében a hatósági áras termékek helyettesítése és részben a feketézés is – számol be a boltosokkal folytatott beszélgetések alapján a G7 gazdasági portál. 

Áltlánosnak számít az a jelenség, hogy a nagykereskedők az egekbe szökő inflációval párhuzamosan áprilistól jelentősen megemelték áraikat, miután rájuk nem vonatkozik az árstop. Az ugyanis csak azt írja elő, hogy a boltoknak a végfogyasztók számára folyamatosan a 2021. október 15-i fogyasztói szinten kell tartania a hét érintett termék (étolaj, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej, a kristálycukor, sertéscomb, csirke far-hát és a búzaliszt) árát.

A boltosok így értelemszerűen veszteségeket könyvelhetnek el az érintett termékek vásárlásán, amit, mint a G7 rámutat, részben egy piaci anomália, az általános áruhiány mérsékel: a boltosok ugyanis sokszor azzal szembesülnek, a nagykereskedők kért mennyiséget nem tudják neki leszállítani. A nagykereskedő indoka többnyire az, hogy nála sincs elég áru, mert a gyártó nem tud neki eleget vinni. 

A portál által megkérdezett eladók szerint az árstoppal kapcsolatos jogszabályok mára betarthatatlanná váltak:  

a boltosnak ugyanis az október közepéhez hasonló szinten folyamatosan tartania kellene az árstoppolt termékeket, hiszen a kormány ezzel az előírással akarta megakadályozni, hogy ezek a termékek eltűnjenek a polcokról. Miután azonban a hét érintett termék készletből való kivezetése a veszteséges működés elkerülése érdekében tilos, a boltosok az áruhiány miatt nem tudnak eleget tenni ennek a követelménynek, és egy ellenőrzés során csak azt tudják bemutatni, hogy ők a nagykerből bizony megrendelték a lisztet és a cukrot, de nem kapta meg.

A kiskereskedők ugyan az általános áruhiány miatt már kezdettől fogva megpróbálták megakadályozni, hogy akár magánszemélyek, akár közületi vevők (akik meghatározott mennyiségű áru szolgáltatására szerződtek a bolttal) nagyobb mennyiséget vásároljanak egyszerre, mostanra azonban már odáig fajult a helyzet, hogy a boltok az árstoppos termékekre vonatkozóan elkezdték egyenesen kitiltani a közületi vevőket ).

A lap egy lángossütő példáján azt is bemutatja, hogy milyen trükközések kezdődtek az anomáliák miatt:  a lángossütő a nagykereskedőnélegy raklapnyi étolajat literenként nettó 787 (a fenti példában említett bruttó 999) forintért, ha egy kiskereskedőnél viszont ugyanazt megkaphatná hatósági áron nettó 550 forintért.

Ehelyett azonban részben elkezdődött a feketézés:

ha nem akar a lángosos egyszerre legalább egy raklap, azaz tipikusan 810 liter olajat megvenni a nagykerben, akkormegalkudhat a boltossal, hogy valahol 1000 forint feletti áron vesz tőle olajat, az elszámolást pedig „megoldják valahogy okosba”(hiszen a kiskereskedő kénytelen papíron bruttó 699 forintért adni neki az árut).

Hasonló helyzet a csirkemellnél is előállt, az olcsóbb verziókból áruhiány van, a kilónként 2500 forint körüli árstoppolt verziót pedig csak „pult alól” lehet kapni vagyisa boltos elteszi a törzsvevőinek az árut.

A G7 arról is beszámol, hogy az áruhiányt több helyütt a helyettesítéssel próbálják megoldani: ennek megfelelően egy Balaton melletti lángosozóban ma már

pálmaolajban sütik a lángost.

A lap úgy tudja, van olyan nagy boltlánc, amely már leadta a megrendelést nagy mennyiségű sertészsírra, mert arra számít, hogy az árstop esetleges eltörlése után a lakosság jelentős része olaj helyett azt kezdi majd használni. Az árstop jelenleg július 1-ig van meghosszabbítva, amiből nem következik, hogy ne lenne lehetőség további hosszabbításra, ám ekkor már mindenképpen kezelni kellene a kiskereskedők elszálló veszteségeit.

(G7)