Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A zuglói nőgyilkos feltételes szabadlábon volt tette elkövetésekor, korábban megerőszakolt egy másik nőt

A Mérce pár napja számolt be a Zuglóban történt nőgyilkosságról, amelynek során egy férfi meggyilkolta élettársát a nő kisfia jelenlétében. A nőhöz a nyolcéves kisfiú hívott mentőket, akik már nem tudtak segíteni az áldozaton. A gyilkossággal gyanúsított férfit egy moziban fogták el a rendőrök.

Szerdán a Blikk arról számolt be, hogy a férfi korábban is követett el súlyos, erőszakos nőellenes bűncselekményt. Az ezekért kiszabott büntetése feltételes mérséklése miatt volt a bűncselekmény elkövetésekor szabad lábon a gyanúsított, tudta meg a Telex.

C. Károly, a gyilkosság gyanúsítottja korábban megzsarolta, megerőszakolta korábbi barátnőjét, majd annak akarata ellenére interneten pornográf felvételeket tett közzé róla. Tettéért négy év börtönbüntetést kapott, valószínűsíthetően ennek feltételes mérséklése miatt kerülhetett újra szabad lábra.

Fontos hangsúlyozni, hogy a zuglói eset nem egyedi. Ma Magyarországon rendszeresen bántalmaznak és gyilkolnak meg nőket és gyermekeket családtagjaik, közeli hozzátartozóik. Idén már négy gyilkosságról és számos nőket ért bántalmazásról adtunk hírt a Mércén.

A közkeletű adat szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, ami évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban egyik hivatalos szerv sem ad közre nyilvánosan, a bántalmazás pedig érdemi áldozatvédelem és a megelőzés elősegítésének hiányában sok esetben nem is kerül a hatóság és a társadalom látóterébe.

A családon belüli és párkapcsolati erőszak jelentős többségét férfiak követik el nőkkel szemben, aminek rendszerszintű okai vannak. Ezek az esetek nem egyedülálló tragédiák, hanem annak a rendszernek a káros szüleményei, amelyben még mindig az az elfogadott, hogy a nő nem egyenrangú fél egy párkapcsolatban vagy családban.

Bár 2020-at az áldozatvédelem évének nevezte ki Varga Judit igazságügyi miniszter, ennek érdemleges hatása még 2021-ben sem volt érezhető, sőt: a pandémiával járó bezártság és kiszolgáltatottság tovább súlyosbította a bántalmazott nők és gyermekek helyzetét, ami ellen a kormány nem lépett fel.

Bár a miniszter létrehozta a családjogi civil munkacsoportot is a családon belüli erőszak megfékezése érdekében, az igen komoly szakmai háttérrel rendelkező Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) javaslatait eddig nem vették figyelembe, ahogy az Isztambuli Egyezmény sem került ratifikálásra, amely jó eséllyel segített volna elkerülni például annak a kemecsei nőnek a brutális bántalmazását is, akinek az esete nemrég nagy felháborodást váltott ki.

Gabriellát volt barátja puszta kezével megvakította és megszurkálta február elején. A férfi korábban már bántalmazta és elrabolta Gabriellát, aki ezután feljelentést tett, később azonban visszavonta azt, ugyanis bántalmazója azzal fenyegetőzött, hogy a nő családjának életére tör.

Vagyis a tragikus eset azok után történt meg, hogy a rendőrségnek korábban már tudomása volt a nőt ért bántalmazásokról, mégse sikerült biztosítani, hogy ne fordulhasson elő újra.

Az Isztambuli Egyezmény magyar jogrendbe való beillesztése többek közt épp az ilyen esetek előfordulását lenne képes megakadályozni, ugyanis előírná, hogy a hatóság hivatalból indítson eljárást, vagyis ha valaki félelemből nem tesz feljelentést vagy ejti azt bántalmazójával szemben, a rendőrség akkor is intézkedik.

A nők elleni erőszak megszüntetése érdekében tavaly figyelemfelhívó kampányt indított a választások felvezetéseként a NANE, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. A három szervezet az EU Alapjogi Ügynökségének reprezentatív kutatására hivatkozva rámutatott, hogy

Magyarországon több mint 1 millió 124 ezer nő ellen követtek el 15 éves kora óta fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Az országban jelenleg is több mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza.

Hogy milyen intézkedéseket hoz az ötödik Orbán-kormány a nők és gyermekek elleni erőszak megfékezése érdekében, az a jövő zenéje, az eddigi tapasztalatok és a jelenleg is érzékelhető óriási rendszerszintű problémák alapján azonban nem valószínű, hogy érdemi változásokra számíthatunk.

Azért, hogy ne maradjon láthatatlan ez a rendszerszintű probléma, folyamatosan frissülő aloldalunkon dokumentáljuk a sajtóban nyilvánosságra kerülő, nők és gyermekek elleni erőszak halálos eseteit.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

(Blikk; Telex)
Címlapkép: A NANE fotókampánya a 16 akciónap keretében 2020-ban. / Eichner Hanna