Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Félsikerrel végződött az amerikai munkások három hónapos sztrájkja a világ legnagyobb kukoricapehely-vállalatánál

A tegnapi nap folyamán október 5-e óta először  vették fel a munkát az amerikai Kellogg’s dolgozói, ezzel pedig véget ért az a közel három hónapos sztrájk amely során 1400 dolgozó tiltakozott a világ egyik legnagyobb kukoricapehely-vállalatánál alkalmazott igazságtalan, a dolgozókat megosztó vállalati praktikáival szemben.

A sztrájk kirobbanásához vezető egyik legfőbb ok az bérezési rendszer volt amely két csoportba sorolta a munkavállalókat: a már 2015 előtt is alkalmazásban álló, úgynevezett „veterán” dolgozók, valamint az „átmenetinek” hívott alkalmazottak. A két csoport bérezése között óriási szakadék húzódott: míg a veterán dolgozók órabére átlagosan 35 dollár körül alakult 2021-ben, addig a 2015 óta munkába állt alkalmazottak átlag 22 dolláros fizetések mellett vállalják a nem ritkán 12-16 órás műszakokat.

Ráadásul az elmúlt 7 évben felvett munkavállalók jóval rosszabb feltételek mellett kapnak egészségbiztosítást és nyugdíjazást, amely komoly problémát jelent az Egyesült Államokban, ahol ezeket a szociális ellátásokat elsősorban a munkáltató biztosítja a dolgozók számára. Ez a kétkategóriás bérezés először az akkor már javában haldokló amerikai autóiparban terjedt el 2007-ben és már akkor is súlyos kritikát kapott a munkavállalóktól és az érdekképviseleti szervezetektől akik úgy vélték, hogy ez a rendszer megosztja az munkavállalókat és feszült munkahelyi légkört teremt.

Az előző kollektív megállapodás értelmében a Kellogg’s-nál  az alkalmazottak maximum 30 százaléka volt besorolható az átmeneti kategóriába, azonban a vállalatvezetés azt tervezte, hogy megszüntetni ezt a kikötést, amely egyesek szerint azt vonta volna maga után, hogy a veterán dolgozók nyugdíjba vonulása után

a Kellogg’s összes munkavállalója alacsonyabb fizetéssel és rosszabb szociális juttatások mellett lett volna kénytelen dolgozni.

A vállalat dolgozóit képviselő Sütő- és Cukrászipari valamint Dohányipari Munkások és Gabonamolnárok Nemzetközi Szakszervezet (Bakery, Confectionery, Tobacco Workers and Grain Millers’ International Union – BCTGM) úgy döntött, hogy teljes munkabeszüntetéssel tiltakozik a vezetőség terve ellen. A sztrájk következtében október 5-én  Kellogg’s a négy USA-beli üzemében (Omaha, Nebraska ; Memphis, Tennessee; Battle Creek, Michigan; Lancaster, Pennsylvania) több mint 1400 dolgozó tagadta meg a munka felvételét. Erre válaszul a Kelloggs’s vezetősége olyan hirdetésekben kezdett átmeneti dolgozók toborzásába, amelyek sokat sejtetően azt ígérték, hogy az egyelőre csupán a sztrájk idejére szól a szerződés, ám a jövőben akár állandó pozícióra is számíthatnak azok, akik helyettesítik a sztrájkoló munkásokat.

Emellett a BCTGM szakszervezet szerint a Kelloggs’s azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai nagyvállalatok egyik kedvenc delokalizációs célpontjába, a 3,5 dolláros ipari szektori órabéreiről és az Egyesült Államokénál jóval lazább szabályozásairól ismert Mexikóba helyezi át a termelést ha a dolgozók nem hagynak fel a sztrájkolással. Ez a lépés nemcsak nagyszámú leépítéssel járt volna, de ahogy azt a BCTGM omahai szervezetének elnöke, Daniel Osborn kifejtette, magában hordozta volna annak a veszélyét, hogy az amerikai fogyasztókhoz olyan termékek jutnak el, amelyek nem felelnek meg az USA-ban érvényben lévő élelmiszerbiztonsági előírásoknak.

A Kellogg’s vezetősége december másodikán egy módosított kollektív bérszerződést kínált fel a sztrájkoló munkásoknak. Ők azonban elutasították ezt, mivel a tervezet értelmében megmaradt volna a munkavállalók kettéosztása és az átmeneti dolgozók órabére csupán évente 90 centtel (körülbelül 295 forinttal) növekedett volna, míg a veterán dolgozók 3 százalékos béremelés illette volna meg. A tervezetre válaszul a szakszervezet felhívta rá a figyelmet, hogy

semmi sem indokolja ennek a kétlépcsős rendszernek a fenntartását, hiszen a Kellogg’s az óriási bevételeiből –melyek tavaly jelentősen növekedtek – minden egyes munkavállalójának könnyedén biztosíthatna a mainál jelentősen magasabb bérezést.

Miután a szakszervezet a munkabeszüntetés folytatása mellett döntött, a Kelloggs’s vezetősége bejelentette, hogy elbocsátja a 1400 sztrájkoló dolgozót. Ez a lépés már a nagypolitikát is reagálásra késztette, Joe Biden elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy vállalat kirúgással fenyegeti a sztrájkoló dolgozóit, a 2016-os és 2020-as demokrata előválasztások során demokratikus szocialista programjával több millió szavazatot szerző vermonti szenátor, Bernie Sanders pedig tüntetést szervezett a Kellogg’s michigani üzeme elé.

December 21-én azonban a dolgozók elfogadtak egy új kollektív megállapodást, amelynek értelmében minden  legalább négy éve alkalmazásban álló munkavállaló számára elérhetővé válik a veterán státusz (és az évi három százalékos fizetésemelés), a bérek le fogják követni a megélhetési költségek növekedését, valamint a vállalat minden alkalmazottja számára jobb minőségű fogászati és szemészeti ellátást tesz lehetővé.

A sztrájkoló munkások tehát komoly eredményeket tudtak kiharcolni maguknak, azonban ahogy arra az intézményesült szakszervezetekkel gyakran kritikus World Socialist Web Site felhívja a figyelmet, a Kellogg’s-nál továbbra is megmarad a munkavállalók eltérő kategóriákba sorolása, amely jelentősen megnehezíti az olyan érdekérvényesítési tevékenység kifejtését, amellyel a dolgozók érdemben tudnának fellépni az őket kizsákmányoló tőkeerős, multinacionális vállalatokkal szemben.

Az Amerikai Egyesült Államokon idén ősszel végigsöprő sztrájkhullámról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.