Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Visszatér a felmondási tilalom az egészségügyben, és kötelezővé tették a harmadik oltást

A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderülnek a délutáni kormányinfón bejelentett újabb járványügyi szigorításokra vonatkozó részletszabályok.

Noha az esetszámok meredeken emelkednek, és immár hetek óta régiónkban az egyik legsúlyosabb a járványhelyzet globális szinten, a kormány egyes tekintetben drákói szigorral szabályoz, másrészről óvatosnak mondható intézkedéseket jelentett be.

Az egészségügyi dolgozók számára ugyanis egy részről december 10-ig kötelezővé tették a harmadik, emlékeztető oltás felvételét, amennyiben a második – Janssen esetében az első – oltásuk óta eltelt már 180 nap, a felmondásukat ugyanakkor ismét megtiltották.

Legalábbis a veszélyhelyzet végéig. Ez így volt az előző, harmadik hullám idején is, a népszerűtlen intézkedés ellen az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi szervezetei is tiltakoztak. A korlátozást június 15-én oldották fel. Azokat az egészségügyi dolgozókat ugyanakkor, akik nem adatják be a harmadik oltást, a rendelet szerint továbbra is végkielégítés nélkül elbocsáthatják – ami a TASZ szerint nem mellesleg jogsértő.

A Magyar Orvosi Kamara tanácsait ugyanakkor nem szívlelte meg a kormány. Véleményük szerint, ha a magyar társadalom „nem akar karácsonyra rengeteg halottat”, és ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor:

  • rendezni kell az ügyeleti díjazást;
  • meg kell emelni érdemben a szakdolgozói béreket;
  • meg kell kezdeni az egészségügy problémáinak érdemi kezelését,
  • de legfőképpen: együtt le kell lassítanunk a betegek számának növekedését, a kórházak elözönlését, különben nagyon szomorú karácsonya lesz rengeteg családnak.

A Magyar Távirati Iroda szemléje szerint az egészségügyi intézmények és a tömegközlekedés mellett szombattól ismét maszkot kell viselni az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken. A beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben, valamint a vendéglátó üzletekben pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat. Az ötszáz fő fölötti rendezvényeket csak oltási igazolvánnyal lehet majd látogatni.

Az előző járványhullám idején ennél jóval szigorúbb korlátozások voltak érvényben, bár akkor az oltatlanok aránya is összehasonlíthatatlanul magasabb volt, tekintve hogy a tömeges oltás csak 2021 elején kezdődött, ezzel szemben immár több mint 1,4 millió ember már a harmadik oltásán is túl van. A jövőhét hétfőtől a kormány oltási akcióhete keretében bárki regisztráció nélkül veheti fel az első, második vagy harmadik oltását a kijelölt oltópontokon

A harmadik hullám idején a kormány a vendéglátóhelyek teljes zárását rendelte el a járvány megfékezése céljából, ahogy számos egyéb, szigorú intézkedést is hozott, amik most egyelőre elmaradnak, holott a trendek nem sokban maradnak el az egy évvel ezelőttiektől a 444 kimutatása szerint.

Tavaly ilyenkor a járványügyi védekezés jegyében többek között

  • este 8 és reggel 5 között kijárási tilalom volt;
  • bezártak a vendéglátóhelyek;
  • általános rendezvénytilalom volt a 10 fő fölötti események esetében;
  • zártkapussá tették a sportrendezvényeket;
  • bezárták a kollégiumokat.

A kormányzati koronavírus-tájékoztatásból kiderül, hogy a csütörtöki adatok szerint meghalt 131, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 10 767 koronavírus-fertőzöttet találtak Magyarországon. Eddig 6 013 007 embert oltottak be, közülük 5 784 958-an a második, 1 millió 714 ezren pedig már a harmadik adag vakcinát is megkapták.

A kormányzati portálon azt írták: 987 199-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 32 645 ember, a gyógyultak száma 833 416-ra emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 121 138. Kórházban 5969 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 606-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 54 312-en vannak, a mintavételek száma 7 954 654.

A bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban az igazgatók és a felsőoktatási intézményekben a rektorok, az egyéb munkahelyeken a munkáltatók határozhatják meg a maszkviselés szabályait – számos intézmény pedig már korábban bevezette. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már korábban szorgalmazta a maszkviselést az oktatási intézményekben, ennek felelősségét – ahogy korábban a kötelező oltás elrendelését a munkáltatókra – a kormány az intézményvezetőkre tolta.

A MOK szerint a megfelelő védekezéshez:

  • kötelezővé kell tenni a maszkot minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.);
  • be kell szüntetni a tömegrendezvényeket (nem csak a szakmai orvoskongresszusokat);
  •  aktuális tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat  hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez kell kötni a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik);
  • támogatni kell a távmunkát,
  • és mindenkinek oda kell figyelnie a távolságtartásra, kézmosásra.

A kormányzati intézkedések a negyedik hullám során eddig – és úgy tűnik, ezután is – nagyban építenek a társadalom átoltottságára, így a meghozott korlátozó intézkedések jóval enyhébbek, mint amit a korábbi hullámok idején megszokhattunk.

Mindazonáltal azt sem szabad elfelejteni, hogy jövőre választási év lesz, és a kormány vélhetően igyekszik minél inkább elkerülni a társadalom körében különösen népszerűtlen, szigorú lezárásokat. A kormány – ahogy az előző hullámok kezeléséből kiderült – elsősorban a nagyvállalatok járvány miatti veszteségeit kompenzálja, míg a társadalom jelentős részét és a kisvállalkozókat szinte teljesen magukra hagyta. Ez pedig, a lezárásokkal együtt komoly népszerűségvesztést okozhatna, amit láthatóan nem kívánnak felvállalni.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd