Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Levélben kérik Orbánt az egészségügyi dolgozók, hogy szüntesse meg a felmondási tilalmukat

Közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levélben kéri a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), hogy a kormány módosítsa az egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának egyes járványügyi szabályait – olvasható a szakszervezet honlapján.

Bár a FESZ a levélben megjegyzi, hogy „a járványügyi veszélyhelyzet egyes intézkedéseire vonatkozó kiterjesztésnek a koronavírus természetének és kiszámíthatatlanságának ismeretében lehetnek indokai”, a miniszterelnöktől mégis az alábbi változtatásokat kérik:

  1.  Az egészségügyi dolgozók felmondásának tilalma szűnjön meg.
  2.  A munkavállalók kirendelésére (most jóval több mint ezer ember dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen – a szerk.) az 530/2020.XI.28. számú kormányrendelet kirendelésre vonatkozó szabályainak betartásával kerüljön sor, tehát a munkavállalók rotációjával valósuljon meg.
  3. A járvány szorításának csökkenése lehetővé és szükségessé tenné, hogy a dolgozók egy előre megtervezett szabadságterv alapján kapjanak lehetőséget a pihenésre, mivel annak elmaradása a járvány alatti súlyos lelki terhelések miatt is egészségi károsodáshoz vezethet.

Mint ismert, november óta a veszélyhelyzet fennálltáig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását. A múlt héten kiderült, hogy – noha a járványügyi szabályok lazítását megkezdte a kormány -, a veszélyhelyzet szeptemberig tartó meghosszabbítására tesz javaslatot a parlamentnek, amelyet a fideszes kétharmad jó eséllyel meg is szavaz majd. A veszélyhelyzet meghosszabbításával pedig – sok egészségügyi dolgozó legnagyobb keserűségére – a felmondási tilalom is meghosszabbodik.

A napokban a Mércén is beszámoltunk arról, hogy a veszélyhelyzet alatt a a dolgozókat a leginkább frusztráló tényező az, hogy nem tudják, vezényelhetik át őket, de rendezetlen a kirendeltek díjazása is: a nulla forinttól 200 ezerig szinte bármi előfordul a kirendelés ellentételezése címén. 5000-6000 szakdolgozónak lényeges jövedelemveszteséget is okozott az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése. Ők a közalkalmazotti státuszukból fakadóan jubileumi jutalomra, ez pedig a szolgálati idejük függvényében kettő-, három, vagy öt havi illetményre lettek volna jogosultak, ám ezt az új jogviszonyban már nem kaphatják meg.

Mint a fentiekből is kiderül, a járványkezelés okozta nyomáson túl az új egészségügyi szolgálati törvény is rányomja bélyegét az egészsügyi dolgozók hangulatára: szakmai szervezetek már többször úgy véleményezték az új egészségügyi törvényt, hogy az annak keretében történt orvosi béremelés csak egy szűk körben, és ott is ellentmondásosan javított a helyzeten, a többi dolgozóra viszont sok helyen csak egyre nagyobb terhelés hárul anélkül, hogy ezért ellenszolgáltatás lenne. A FESZ szerint nagyon kevés azoknak a száma, akik maradéktalanul elégedettek lennének az új egészségügyi törvénnyel, még az orvosok között is.

Emlékezetes, hogy az új jogviszony elfogadásának március 1-jei határideje előtt – sokan az utolsó pillanatig kivárva – több mint ötezer egészségügyi dolgozó mondott fel. A Magyar Orvosok Szakszervezete akkor azt is kilátásba helyezte: aki egyelőre maradt a rendszerben, korántsem biztos, hogy hosszabb távon sem fontolgatja a távozást. Ez pedig akkor következhetne be, amikor a veszélyhelyzet végével a kormány feloldja majd a felmondási tilalmat. Addig is viszont noha közös megegyezéssel fel lehet mondani, de ahhoz a munkáltató beleegyezésére is szükség van, amelynek valószínűsége a kórházak szorongatott helyzetében igen csekély.

 A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)  a felmondási hullám előtt rögzítette: ez a dolgozókat korlátozó felmondási tilalom egyedülálló jogintézmény, ilyen tilalomra a magyar jogban a rendszerváltás óta nem volt még példa, és külföldi demokráciákból sem ismerünk példát hasonlóra. A TASZ szerint a felmondási tilalommal gyakorlatilag kényszermunkára kötelezte a kormány az egészségügyi dolgozókat, ami a jogvédők álláspontja szerint sérti az egészségügyi dolgozók Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben lefektetett alapvető jogait.

Nem ez az első alkalom, hogy közvetlenül a miniszterelnöknek címez levelet a FESZ: a szakszervezet nemrég az új egészségügyi törvény ellenére is meglévő bérfeszültségek enyhítésére általános COVID-pótlékot szeretett volna elérni Orbán Viktornál, sikertelenül.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán