Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A vészhelyzettel az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma is tolódik

A kivezényelt egészségügyi szakdolgozók otthonuktól távol, idegen helyen, rendezetlen díjazások mellett kénytelenek dolgozni. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Népszaván arról számolt be, hogy szerinte az a legfrusztrálóbb a helyzetben, hogy nem tudni, még meddig „lóghat a fejük felett” az átvezénylés lehetősége. Most jóval több mint ezer ember dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen és a munkájuk körülményei sem tisztázottak még.

Az elnök szerint rendezetlen például a kirendelt dolgozók díjazása: a nulla forinttól 200 ezerig szinte bármi előfordul a kirendelés ellentételezése címén.

Balogh Zoltán hozzátette: kérésükre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) megpróbált ebben rendet tenni, kérve az intézményeket az egységes díjazásra, ám ezt nem sikerült megoldani.

A hetekben derült ki az is, hogy rengeteg szakdolgozónak lényeges jövedelem-veszteséget okozott az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése.

Mivel az orvosok esetében eltűntek a pótlékok a jelentős béremelés miatt, az intézmények megpróbálták ezeket a többi (béremelést egyébként nem kapó) dolgozótól is megvonni, vagy alacsonyabb mértékeket megállapítani a különböző juttatásokat, mint amekkorát a törvény előír. Ennek következtében több szakdolgozó is 20-30 ezer forintos vagy még ennél is nagyobb mértékű fizetéscsökkenésről számolt be. Balogh Zoltán elmondta: a kamara most külön munkacsoportban fogja vizsgálni az érintettek pontos számát és javaslatot is készítenek a kórházi főigazgatónak egy átmeneti szabályozásra.

Csütörtökön több egészségügyi intézmény dolgozója kapott nyilatkozatot, melynek aláírásával elfogadták volna, hogy védett személynek minősülnek, és ennek alapján úgynevezett megbízhatósági vizsgálatnak vethetik alá őket, amihez felhasználhatják személyes adataikat. Az Országos Kórházi Főigazgatóság, pár órával később azonban vissza is vonta a nyilatkozatot, így a dolgozóknak végül nem kellett aláírnia azt.

Az egészségügyi dolgozókat még a rendőrségről szóló törvény januári módosításával sorolták be a védett állományba, de ezzel a legtöbben feltehetően csak a nyilatkozatok kiosztása során szembesültek.

Korábban azt is megírtuk, hogy egy kormányzati dokumentum szerint az egészségügyben a szakemberhiány „krízishelyzetet” idézhet elő. A kormány ezért a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek mérséklésére létrehozott, 5900 milliárd forintos uniós alap minden hatodik forintját az egészségügyre tervezi költeni. A reformterv részét képezik komoly központosítások is a kórházakat illetően.

A célok közt továbbá azt is kiemelik, hogy javuljon a hazai egészségügyi ellátórendszer szakembermegtartó-képessége. Ezt eddig a felmondási tilalommal sikerült bebiztosítaniuk, a vészhelyzet meghosszabbodásával pedig a dolgozók még nyárra sem válthatnak új munkahelyet.

(Népszava, Mérce)
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán