Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Krízishelyzetet” vetít előre a szakemberhiány az egészségügyben egy kormányzati dokumentum szerint

A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek mérséklésére létrehozott, 5900 milliárd forintos uniós alap minden hatodik forintját az egészségügyre tervezi költeni a kormány – írja a Portfolio. Az úgynevezett Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv egészségügyre vonatkozó része azt is elismeri, hogy az ágazatban a szakemberhiány „krízishelyzetet” idézhet elő.

A dokumentumban a kormány többek között arra tesz ígéretet, hogy fejleszti az alapellátást,  az egészségipar digitalizációját.

A reformterv szerint a megyei kórházak irányítása alá kerülnének a kisebb városi kórházak, ami valószínűleg azzal járna, hogy a kisebb intézményekben csökkenne a kórházi ágyak száma.

A kormány célja a központosítással ugyanis az „aktív ágyak kihasználtságának növelése”, és amint a dokumentum írja, bizonyos kórházakban „profilváltásra” is sor kerülhet, tehát inkább a rehabilitációs, a krónikus és ápolási ellátások, illetve a járóbeteg-szakellátás felé orientálódnának a jövőben.

A dokumentum a „szakembermegtartó-képesség” és „dolgozói elégedettség” fontosságáról is ír:

„Kiemelt stratégiai cél, hogy javuljon a hazai egészségügyi ellátórendszer szakembermegtartó-képessége az egészségügyi ellátás megfelelő minőségének biztosítása érdekében, valamint, hogy javuljon a dolgozói elégedettség és ezáltal megelőzhető legyen a szakma elhagyása”.

Sőt, az egészségügyi dolgozók tekintetében a szöveg némi önkritikával is él:

„Az elmúlt években véghezvitt béremelések pozitív hatásai már láthatóak, de nem elégségesek. Az egészségügyi szakemberek életkori, területi megoszlása és létszám adatai a közeljövőben kialakuló humánerőforrás krízishelyzetet vetítik előre.”

A szöveg azonban csak az orvosok jövedelemviszonyainak rendezéséről ír specifikusan, az egészségügyi szakdolgozókéról, például szakápolókéról nem. Ez azért probléma, mert az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt megtagadó, múlt hónapban eltávozó 4000 egészségügyi dolgozó többsége valószínűleg egészségügyi szakdolgozó volt. Ennek kapcsán egy, az új jogviszonyt elutasító szakápoló korábban így nyilatkozott Tett-nek:

„Mert [az egészségügyi szolgálati jogviszonyt] nem az ápolókra szabták, hanem az orvosok státuszát rendezi új sorokba, ill. a hálapénz kivezetésének néhány alternatívája is bele lett foglalva.

Mindaz a személyzet, akik az egészségügyben az orvosokon kívül közalkalmazottakként voltak eddig foglalkoztatva, csak mint melléktermék van kezelve a törvényben.”

A dokumentum azonban ígéretet tesz  az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztésére: új nővérszállók építését és meglévő épületek energetikai fejlesztését ígérik.