Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormányzati kommunikációval szemben jelentősen csökkent a sztrájkról letiltott légiirányítók bére

Ez a cikk több mint 2 éves.

Nem igaz, hogy a légiforgalmi irányítók kevesellték a 15 százalékos béremelést, béremelésről ugyanis valójában nem volt szó – állítja a 24.hu-nak egy magát „névtelen iparági forrásként” azonosító informátor. A lap információi szerint az irányítók átlagosan 30, de akár 40 százalékot is elérő jövedelemcsökkenést szenvedtek el az év eleje óta, amit a három évre szóló tizenöt százalékos béremelés messze nem kompenzál.

A 40 százalékos jövedelem kiesés úgy jön ki, hogy egy kezdő légiirányító esetében az alapbér bruttó 830 ezer forint körül van, erre jön 20 százalék műszakpótlék átalány. De jelenléti bónuszt, ami 395 ezer forint, január óta nem kap senki. A jövedelemcsökkenés az elhúzódó bértárgyalások eredménye, mivel a régi megállapodások már lejártak, de újak még nem léptek a helyükbe.

A bértárgyalásokkal kapcsolatban a lap megjegyzi azt is, hogy a szakszervezetek legnagyobb követelése ugyan a 2019-es reálbérek szinten tartása volt, de valójában azok mindvégig a csökkentés mértékéről szóltak. A forrás szerint ezt jól mutatja a tény, hogy a három éve húzódó bértárgyalás és a kollektív munkaügyi vita lezárása érdekében a szakszervezet utolsó javaslata a 2019-es jövedelem 5 százalékos csökkentése volt reálértéken.

Bár tény, hogy a légiirányítói még így is az egyik legjobban fizetett szakma, a fentiek azért valamelyest jobban árnyalják a kormányzati kommunikáció által festett képet, ami arról szólt, hogy a légiirányítók egyszerűen keveslik az 1,3-1,4 milliós fizetésük 15 százalékos emelését.

Amint arról mi is beszámoltunk, július végén a Magyar Nemzet birtokába került információk szerint a légiirányítók az évek óta megrekedt bértárgyalások miatt több napos sztrájkot szerettek volna tartani. A cikk megjelenésének másnapján, a sztrájk tervezett kezdetekkor azonban megjelent két, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely gyakorlatilag megtiltja a tervezett munkabeszüntetést, méghozzá a veszélyhelyzetre hivatkozva.

A légiirányítók így a tiltakozás egy kreatív módjához fordultak azzal, hogy egyes járatokat hosszabb útvonalakon, „kacskaringózva” vezettek a leszálló pályákra.

A légiforgalmi irányítók szerint ez nem bosszú és az akciót nem nevezik munkalassításnak sem, csupán annyi történik, hogy „rövidítésekkel nem gyorsítják a forgalmat”, hanem pontosan betartatják a repülési tervben töltött útvonalakat.

A légiirányítók sztrájkjának megtiltása ellen több szakszervezet is hangot emelt: a Vasas Szakszervezeti Szövetség úgy fogalmazott, a döntéssel újabb támadás érte a munkavállalói jogokat azzal, hogy egyes személyekre, szervezetekre szabott jogszabályokat hoznak az utolsó másodpercekben.

Mint arról beszámoltunk, korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség után a közszféra szakszervezetei is kiálltak a légiirányítók követelései és jogai mellett. A szakszervezetek felszólították a kormányt, hogy a sztrájkjog korlátozása helyett vegyen részt a bértárgyalásban, valamint kiemelték, hogy olyan megállapodásra van szükség, aminek jegyében sztrájk esetén is biztosított a járvány elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök szállítása. A közszféra szervezeteinek kiállása azért szimbolikus, mert az általuk képviselt szakmákban szintén nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen sztrájkolni a kormány, illetve a sztrájktörvény miatt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Liga Szakszervezetek közös nyilatkozatban adott hangot aggodalmának. Szerintük mivel megoldható lenne, hogy sztrájk esetén is biztosított legyen a járvány elleni védekezés szempontjából kritikus eszközök zavartalan forgalma, vélhetően az üzleti érdekek érvényesítése, és többek között a nemzetközi turizmus zavartalan működtetésére irányuló szándékok állnak a tiltás hátterében. Csakhogy ez nem lehet indok a sztrájkjog korlátozására és az állam feladatainak összemosására.

A szakszervezetek hangúlyozták azt is, hogy

a kormány mint a tulajdonos magyar állam képviselője nem keverheti össze a tulajdonosi jogok gyakorlását és az államigazgatási feladatok ellátását.

(24.hu, Mérce)

Címlapkép: MTI/Komka Péter