Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Külügyminisztérium: Magyarország mentőakciót indított Afganisztánból, de menekülteket nem fogad

Szerdán sajtótájékoztatót tartott a Külgazdasági- és Külügyminisztérium az afgán helyzettel kapcsolatban. Az eseményen – tekintve hogy Szijjártó Péter miniszter nyaral – Magyar Levente miniszterhelyettes vett részt. Elmondta, hogy – a holland katonaság közreműködésével – sikerült kimenekíteni Afganisztánból azt a 26 fős biztonsági kontingenst, ami a holland követség védelmét látta el. Az eseményt a Telex élőben közvetítette, az alább lehet visszanézni.

A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a Honvédség légi mentőakciót indított az Afganisztánban tartózkodó magyarok evakuálására. A kormány korábban nem kívánt részt venni a kabuli légihíd kiépítésében, és továbbra sem kíván „tömegesen” menekülteket befogadni.

Magyar elmondta, hogy szervezés alatt áll egy önálló magyar mentőakció Afganisztánba, a részletekről azonban egyelőre nem tud beszámolni, ahogy arról sem, hogy a pápai légibázison állomásozó repülőgépek milyen céllal közlekednek jelenleg. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a bázison állomásozó C-17-es repülőgépek nem a magyar kormány felügyelete alatt állnak.

A légierő az elmúlt években több modern, lökhajtásos repülőgépet szerzett be, melyek alkalmasak lehetnek az evakuációra. Noha korábban a kormány nem tudott az országban tartózkodó magyar állampolgárokról, a miniszterhelyettes szerint folyamatosan jelentkeznek az országból távozni kívánó állampolgárok.

Magyar beszélt az Európai Unió külügyminisztereinek keddi találkozójáról. Véleménye szerint az EU vezető szerepet is vállalhatott volna, ennek ellenére tétlenül nézi az eseményeket, majd szidta kicsit az Uniót, felemlegetve, hogy hány társadalmi csoport került tarthatatlan helyzetbe.

A magyar kormány – az Afganisztánban tartózkodó magyarok evakuálása mellett – csak azon afgánokat hajlandó befogadni, akik az elmúlt két évtizedben valamilyen módon segítették az országban állomásozó magyar expedíciós erőket, azonban hogy erre mikor kerülhet sor, arról a miniszterhelyettes nem tudott számot adni. Azt ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja Törökországot, amely jelenleg épp egy háromszáz kilométeres kerítést épít a menekültáradat megfékezésére.

A miniszterhelyettes többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország a magyarokat segítő személyeken és közvetlen családtagjaikon kívül nem fogad be menekülteket, ez ugyanis az afgánok tömegeit cserben hagyó, az országból lóhalálában távozó nyugati megszállók erkölcsi felelőssége. A tájékoztató alatt Magyar számos alkalommal riogatott több millió, útra kelő menekülttel, heveny migránsozás formájában.

A miniszterhelyettes nem adott egyenes választ arra, hogy a kormány terroristáknak tartja-e a tálibokat.

Ugyanakkor utalt arra, hogy változott a tálibok megítélése a nemzetközi közösségben, többek között az Egyesült Államok is folytatnak velük tárgyalásokat. Arra mindazonáltal kitért, hogy a tálibok a kormány szerint biztonsági kockázatot jelentenek.

Ahogy a Külügy sajtótájékoztatóján a miniszterhelyettes is említette, a tálibok ezúttal „civilizáltabb” arcukat mutatják, ennek jegyében engedik működni a kabuli légihidat, holott megtehetnék, hogy megakadályozzák a repülőgépek felszállását, pláne hogy az afgán hadsereg eszközparkjának jelentős részét is megörökölték.

Az AlDzsazíra tudósítása szerint számos, nyugati érdekközösségbe tartozó és Afganisztán húszéves megszállásában szerepet vállaló ország csatlakozott az evakuálási műveletekbe, illetve több ország is bejelentette, hogy saját állampolgárai mellett kollaboráns, illetve akár más okok miatt menekülő afgánokat is hajlandó befogadni. Úgy tűnik, hogy a hétvégi és hétfői káosz után sikerült normalizálni a helyzetet, és az evakuáció viszonylag rendezett körülmények között zajlik.

A brit hatóságok napi ezer ember evakuálását tervezik, és az Egyesült Államok légiereje is hasonló tempót tudott eddig felmutatni. A bejelentéseket árnyalja, hogy az Egyesült Államok jelenleg a kutyáit evakuálja, miközben emberek várakoznak arra, hogy elhagyhassák az országot.

 

Az evakuációs műveletekben részt vesz többek között a francia, német, holland légierő is, de a szomszédos India is küldött egy repülőgépet. Eközben afgánok ezrei lépték át a tálibokkal egyébként jó viszonyt ápoló Pakisztán határát. A kanadai és a brit kormányok megerősítették, hogy húsz-húszezer afgán menekültet szándékoznak befogadni, erre reagálva a szélsőségesen menekültellenes ausztrál kormány jelezte, hogy ők legfeljebb háromezret. Az ausztrál légierő szállítógépe kapacitásának mindössze alig ötödével hagyta el Kabul repterét.

 

Korábban az új, tálib vezetésű afgán hatóságok megígérték, hogy aki el akarja hagyni az országot a nyugati mentőakciók keretében, az szabadon megteheti. Ennek némiképp ellentmond, hogy a BBC tudósítása szerint több esetben rátámadtak a Talibán harcosai a repülőtérre igyekvő afgánokra.

A Talibán első nemzetközi sajtótájékoztatóján általános amnesztiát hirdetett, mondván nem akarják, hogy bárki is félelemből elhagyja az országot, emellett megígérték, hogy a nők továbbra is részt vehetnek az oktatásban, és burka helyett elég hidzsábot viselniük. Külföldön élő afgánok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy nem biztos, hogy a Talibán maradéktalanul be is fogja tartani ezen ígéreteket, azt pedig maga a terrorszervezet sem tagadta, hogy továbbra is a sária alapján fogják működtetni az igazságszolgáltatási rendszert. Ennek része például a megkövezés, valamint a kézlevágás is.

A félelmek ellensúlyozására a tálibok az ígéretek mellett imázsvideókkal is igyekeznek hangsúlyozni, hogy nem véreskezű gyilkosok. Az alábbi videón például önfeledten dodzsemeznek a géppisztolyos harcosok, de találni olyat is, amin körhintáznak.

 

Címlapkép: MTI/Ujvári Sándor