„A valódi gyerekvédelem nem kirekeszt, hanem elfogad. A valódi gyerekvédelem valódi problémákkal foglalkozik, és nem politikai célokat szolgál ki.”
– reagált a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Orbán Viktor mai délelőtti bejelentésére. Ennek fényében pedig a meghirdetett „gyermekvédelmi népszavazás” megcsúfol és kiforgat mindent, amit a gyerekek védelméről gondol, és amit a gyerekek valódi problémáinak lát a gyermekjogi szervezet.
Az alapítvány emlékeztet: a Fidesz-KDNP, valamint a Jobbik által június 15-én elfogadott homofób törvény sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, és súlyosan diszkriminál.
A népszavazási kezdeményezés pedig nem létező problémát állít a középpontba, ahelyett, hogy a magyar gyermekeket érintő valódi veszélyekkel foglalkozna.
A Hintalovon Alapítvány ugyanis pontosan tisztában van vele, melyek ezek, hiszen minden évben elkészíti gyermekjogi jelentését. Az idei kiadványban is számos olyan problémára derült fény, amelyekkel egy – a gyermekek jogaiért tényleg aggódó – kormánynak foglalkoznia kellene: 2020-ban háromszor annyi gyerek vált kapcsolati erőszak áldozatává, mint 2019-ben, a szexuális erőszak gyerek sértettjeinek száma pedig 60%-kal nőtt. 2020-ban az országban minden tizedik, azaz összesen 103 ezer gyerek veszélyeztetettnek számított valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. A gyerekek mentális egészségére fokozott kockázatot jelentett az otthoni tanulás, a beszűkült társas kapcsolatok, a növekvő alkoholfogyasztás és a családon belüli erőszak, mindeközben a növekvő igény ellenére a gyermekpszichiátriai és addiktológiai ellátás mégis súlyos hiányosságokkal küzdött – és a magyar gyerekeket érintő súlyos problémák sora még nagyon hosszan folytatható.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság július 15-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a homofób törvényként elhíresült propaganda törvény miatt, ami a gyermekek védelmének álcájába burkolva összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a transznemű emberekkel. A törvény értelmében nem lehet a televízióban és nyilvánosan megjeleníteni a szexuális kisebbségekhez tartozó embereket.
A nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is nagy felháborodást kiváltó törvénymódosítással kapcsolatban 13 európai uniós tagállam és az Európai Bizottság is megszólalt korábban, valamint annak homofób és transzfób jellegét megannyi civil szervezet és ellenzéki párt is bírálta már. A törvényjavaslat elfogadása előtt tízezres tömeg tüntetett a Kossuth téren (a Budapest Pride Felvonuláson kívül LMBTQ jogi tüntetés ekkora társadalmi támogatottságot még soha nem kapott), de ezt követően is szerveztek demonstrációkat, néhány nap alatt pedig több mint 130 ezren csatlakoztak egy 10 civil szervezet által indított petícióhoz.
