Tavaly nyár óta rendszeresen tüntetnek a nők Törökország nagyvárosaiban az ország tervezett kilépése ellen az Isztambuli Egyezményből. Szombaton is százak gyűltek össze Isztambulban, hogy felemeljék a hangjukat a július 1-től hatályos döntés ellen, ami után a nemzetközi egyezmény többé nem védené a török nőket. A demonstrációt 131 nőjogi és LMBTQ-szervezet támogatta.
A mostani tüntetés jelszavai között felbukkant a „Deniz Poyraz halhatatlan”, illetve a kurd „Jin, Jiyan, Azadi (Nők, Élet, Szabadság)” szlogen is, megemlékezve a pár nappal ezelőtt meggyilkolt kurd származású ellenzéki politikusra.
Haklarımızı elimizden almaya çalışanlara karşı burdayız!
Boşuna demedik: Asla yalnız yürümeyeceksin!#Vazgeçmiyoruz pic.twitter.com/BOyTr8Zip4
— Kadın Cinayetlerini Durduracağız Platformu (@KadinCinayeti) June 19, 2021
Mint ismeretes, Recep Tayyip Erdoğan török elnök régóta támadja az egyezményt, annak nemek közti egyenlőséget hirdető, és szexuális hovatartozás miatti megkülönböztetést elítélő tartalma miatt. 2012-ben egyébként Törökország ratifikálta elsőként a dokumentumot.
A török szélsőjobboldali kormánypártnál, a Igazság és Fejlődés Pártjánál tavaly kezdett lobbizni egy kicsi, ám hatékony csoport azért, hogy az ország kilépjen az egyezményből, ugyanis szerintük az erodálja a családi értékeket és a hagyományos nemi szerepeket, illetve nyugati értékeket importál és az LMBTQ életstílust hirdeti.
Az Európai Tanács egyezménye, közismertebb nevén az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását, valamint az áldozatsegítést tűzte ki céljául. A nemzetközi egyezményt az Európai Tanács alkotta meg, és 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta.
Tavaly májusban ráadásul politikai nyilatkozatban utasította el a Fidesz-KDNP, hogy Magyarország valaha is beépítse jogrendjébe a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését szorgalmazó Isztambuli Egyezményt, mert az a kormány álláspontja szerint támogatja a migrációt és azt állítja, hogy léteznek társadalmi nemek.
A kormánypártok érvelése szerint emellett a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél „hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít”. Ahogy azt már számtalanszor leírtuk, az egyezménynek a „bevándorláshoz” legfeljebb annyi köze van, hogy kimondja: ha az erőszak áldozata külföldi állampolgár, akkor is megilleti a védelem, a gender pedig azért szerepel benne, mert a nőkkel szembeni erőszak hátterében általában tanult társadalmi magatartásformák, és az ezekből fakadó nemek közötti egyenlőtlenségek állnak.
