Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Isztambulban tüntettek a nők az Isztambuli Egyezményből való kilépés ellen

Tavaly nyár óta rendszeresen tüntetnek a nők Törökország nagyvárosaiban az ország tervezett kilépése ellen az Isztambuli Egyezményből. Szombaton is százak gyűltek össze Isztambulban, hogy felemeljék a hangjukat a július 1-től hatályos döntés ellen, ami után a nemzetközi egyezmény többé nem védené a török nőket. A demonstrációt 131 nőjogi és LMBTQ-szervezet támogatta.

A mostani tüntetés jelszavai között felbukkant a „Deniz Poyraz halhatatlan”, illetve a kurd „Jin, Jiyan, Azadi (Nők, Élet, Szabadság)” szlogen is, megemlékezve a pár nappal ezelőtt meggyilkolt kurd származású ellenzéki politikusra.

 

Mint ismeretes, Recep Tayyip Erdoğan török elnök régóta támadja az egyezményt, annak nemek közti egyenlőséget hirdető, és szexuális hovatartozás miatti megkülönböztetést elítélő tartalma miatt. 2012-ben egyébként Törökország ratifikálta elsőként a dokumentumot.

A török szélsőjobboldali kormánypártnál, a Igazság és Fejlődés Pártjánál tavaly kezdett lobbizni egy kicsi, ám hatékony csoport azért, hogy az ország kilépjen az egyezményből, ugyanis szerintük az erodálja a családi értékeket és a hagyományos nemi szerepeket, illetve nyugati értékeket importál és az LMBTQ életstílust hirdeti.

Az Európai Tanács egyezménye, közismertebb nevén az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását, valamint az áldozatsegítést tűzte ki céljául. A nemzetközi egyezményt az Európai Tanács alkotta meg, és 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta.

Tavaly májusban ráadásul politikai nyilatkozatban utasította el a Fidesz-KDNP, hogy Magyarország valaha is beépítse jogrendjébe a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését szorgalmazó Isztambuli Egyezményt, mert az a kormány álláspontja szerint támogatja a migrációt és azt állítja, hogy léteznek társadalmi nemek.

A kormánypártok érvelése szerint emellett a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél „hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít”. Ahogy azt már számtalanszor leírtuk, az egyezménynek a „bevándorláshoz” legfeljebb annyi köze van, hogy kimondja: ha az erőszak áldozata külföldi állampolgár, akkor is megilleti a védelem, a gender pedig azért szerepel benne, mert a nőkkel szembeni erőszak hátterében általában tanult társadalmi magatartásformák, és az ezekből fakadó nemek közötti egyenlőtlenségek állnak.

(Bianet)