„A nőket védjétek, ne az elkövetőket!”, illetve „A nőgyilkosságok elleni fellépés igenis politikai ügy” volt olvasható több transzparensen szombaton, amikor női szervezetek és szimpatizánsaik vonultak fel Isztambulban, hogy tüntessenek a kormányzat múlt heti döntése ellen, mellyel felmondanák az Isztambuli Egyezményt.
Mint ismeretes, Recep Tayyip Erdoğan török elnök régóta támadja az egyezményt, annak nemek közti egyenlőséget hirdető, és szexuális hovatartozás miatti megkülönböztetést elítélő tartalma miatt. 2012-ben egyébként Törökország ratifikálta elsőként a dokumentumot.
Az Európai Tanács Egyezménye, közismertebb nevén az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását, valamint az áldozatsegítést tűzte ki céljául. A nemzetközi egyezményt az Európai Tanács alkotta meg, és 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta.
A török szélsőjobboldali kormánypártnál, a Igazság és Fejlődés Pártjánál nemrég kezdett lobbizni egy kicsi, ám hatékony csoport azért, hogy az ország kilépjen az egyezményből, ugyanis szerintük az erodálja a családi értékeket és a hagyományos nemi szerepeket, illetve nyugati értékeket importál és az LMBTQ életstílust hirdeti.
A tüntetők Isztambul tengerparti városrészében vonultak fel a női ellenállást jelképező lila zászlókkal, a török rendőrség nagy erőkkel vonult ki a rendezvényükre.
Ahogy arról tavaly a Mércén is beszámoltunk, 2020 első felében több mint 200 nő esett áldozatul Törökországban családon belüli erőszaknak. Az egyezményből való kilépés ellen egy sor városban tüntettek több alkalommal is török nőjogi szervezetek.
Tavaly májusban politikai nyilatkozatban utasította el a Fidesz-KDNP, hogy Magyarország valaha is beépítse jogrendjébe a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését szorgalmazó Isztambuli Egyezményt, mert az a kormány álláspontja szerint támogatja a migrációt és azt állítja, hogy léteznek társadalmi nemek.
A kormánypártok érvelése szerint emellett a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél „hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít”. Ahogy azt már számtalanszor leírtuk, az egyezménynek a „bevándorláshoz” legfeljebb annyi köze van, hogy kimondja: ha az erőszak áldozata külföldi állampolgár, akkor is megilleti a védelem, a gender pedig azért szerepel benne, mert a nőkkel szembeni erőszak hátterében általában tanult társadalmi magatartásformák, és az ezekből fakadó nemek közötti egyenlőtlenségek állnak.
(DW)
