Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szigliget polgármestere nem támogat szállodafejlesztési projektet a parton

Szigliget továbbra sem kíván a Balaton körüli szállodafejlesztési láz részese lenni, derül ki a település polgármestere, Balassa Dániel a település polgármesterének szavaiból. A vezetőt a Népszava kereste meg, miután kiderült, hogy 330 millió forintért árulnak egy partmenti telket az egyik ingatlanos portálon, amit szálloda- vagy wellnesközpont építésének lehetőségével is hirdetnek (mi 360 milliós áron találtunk egy hasonló ingatlant).

A polgármester apja, Balassa Balázs aki korábban vezette a falut épp azért mondott le tavaly nyáron a képviselőtestülettel együtt, mert úgy vélték, nem tudják megakadályozni hogy Szigligetet is elérje a tó körüli ingatlanfejlesztési láz.

A most meghirdetett telek 23,5 ezer négyzetméteres, beépíthetősége 3 százalék, de csak külön-külön lehetséges, mivel a telek két helyrajzi számon van nyilvántartva. A kisebbik telek az eladó szerint alkalmas lakóházak, kisebb hotel, étterem, öregek otthona, egészségközpont, wellness központ sportcsarnok stb. építésére, míg a nagyobb telken horgászparadicsom, stégek, sportközpont vagy egyéb, nem zavaró fejlesztések megvalósítását javasolja. A beépíthetőség összesen nagyjából 700 négyzetméter.

A Népszavának a polgármester elmondta, az egykori nádfeldolgozó-üzem

„Ipari-gazdasági terület, s ezen nem is szeretnénk változtatni: a jelenlegi és a tervezett helyi szabályozás sem teszi lehetővé oda szálláshelyépítést, mely komoly forgalomnövekedést hozna a környéken. És nagyon nem szeretnénk, ha ez megváltozna az akaratunk ellenére.”

A horgászközpont létrehozását ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, bár a lapnak nyilatkozó ingatlanszakértő szerint ahhoz, hogy a projekt rentábilis legyen, nagyobb potenciális haszonnal kecsegtető beruházások, például a hotelépítés céljából lehet vonzó a terület.

Szigliget működése azért volt példaértékű az elmúlt években, mert balatoni településként ellen tudott állni a befektetői nyomásoknak és a beépítési láznak, így meg tudta őrizni tájjellegű szerkezetét. Valószínűleg éppen ez állhat a polgármester és a képviselők lemondásának hátterében is.

Ahogy tavaly nyári cikkünkben írtuk, a település mindeddig sikeresen gátolta meg a part beépítését, jelenleg csak strand és kikötő lehet beépített vízparti rész, így 180 méter a fürdőző terület, a többi pedig nádas.

Ezzel a falu nagyban különbözik a többi Balaton-parti településtől. A tó partján ugyanis az elmúlt években egyre-másra szaporodtak a nemritkán NER-es nagyvállalkozókhoz köthető szállodaberuházások, amik közül ugyan van olyan amit sikerült megakadályozni. Mindazonáltal a tó körül számos helyen győztek a befektetői érdekek, a Balaton körüli fejleményekről szóló cikkeink ezen a linken érhetők el.

Szigliget hivatalos honlapján most is fellelhető a változtatási tilalomról szóló, február 15-i polgármesteri döntés, miszerint néhány kivételtől eltekintve

„telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.”

Az előző polgármester korábban egyébként a testületével egy szigligeti „álomprojekten”dolgozott, amely az értékek megóvása mellett a klímavédelem terén is modellértékűvé kívánta tenni az észak-balatoni települést, ezt úgy tűnik, a fia vezetésével felállt testület sem engedte el.

A helyi építési szabályzat felülvizsgálatával a következő célokat tűzte ki maga elé a projekt:

  • a légszennyezettség javulása
  • gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá válása
  • csökken a településen a zajhatás
  • megszűnik a mezőgazdasági területeken az engedély nélküli parkolás
  • a település exkluzivitása növekszik
  • a település biztonsága javul
  • az ingatlanok értéke nő
  • Szigliget nyári zsúfoltsága megszűnik

A terv szerint a község két bejáratához parkolókat is helyeznének, amelyekkel szűrnék a behajtó gépkocsikat. A turisták számára kialakított parkolók fizetősek lennének, amiért a vendég gépkocsiőrzést, és ingyenes helyi buszközlekedési lehetőséget kapna. Csak az állandó lakosok, a településen szállást igénybe vevők és az ingatlannal rendelkező többi tulajdonos kapna a településre való autós behajtáshoz szükséges beléptetőkártyát, a vendégek számára pedig kerékpárkölcsönzési lehetőséget biztosítanának.