Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A beépítési lázzal szembeszálló vezetés mondott le Szigliget éléről

A partmenti beépítéseknek egyik legerősebben ellenálló balatoni településvezetés mondott le szerdán Szigliget éléről – ez derül ki a posztjáról távozó Balassa Balázs polgármester munkásságát az elmúlt évekből feldolgozó írásokból.

A hirbalaton.hu – amely hírportál elsőként megírta a független Balassa Balázs és szintén független alpolgármesterei lemondását – az elmúlt években többször cikkezett arról, hogy Szigliget a Balaton-törvénynél is komolyabb feltételeket szabva a térség talán legszigorúbb rendezési tervét alkotta meg már évekkel ezelőtt, gátat szabva újabb zöldterületek beépítésének, és korlátozva a külterületi építkezéseket is.

A szigorúbb szabályozás többek közt azt jelentette, hogy a strand és a kikötő lehetett az egyetlen beépített vízparti rész: sem nyaralók, sem kempingek, üdülők nem épülhettek a vízparton. A világörökség várományos helyszínnek számító település 8 kilométeres partszakaszából ma is csak 180 méternyi fürdőző terület, a többi nádas.

A hírportál azt is megjegyzi: Szigliget működése azért volt példaértékű az elmúlt években, mert balatoni településként ellen tudott állni a befektetői nyomásoknak, és a beépítési láznak.

Balassa 2019-ben így fogalmazott erről:

„Mint minden Balaton parti településen, így Szigligeten is nagy a nyomás a befektetők, illetve ingatlantulajdonosok részéről, hogy az építési tilalom alatt álló területeken is kaphassanak építési lehetőséget. Az elmúlt 15 évben a testület mindig elzárkózott a település beépítendő részének bővítése elől.”

Mint ismert, felállt az önkormányzat négy független tagból álló képviselő-testülete is. Balassa lemondásával kapcsolatban azt nyilatkozta, távozása közvetlen okát nem szeretné a nyilvánosság elé tárni; mint mondta, már a tavalyi választásokon sem akart elindulni, csak a megkezdett munkák befejezéséért, és a jelenleg is zajló pályázatok miatt döntött úgy, hogy ismét megméretteti magát.

Mivel nincs, aki az időközi választásokig helyettesítse a polgármestert, Balassa Balázsnak pár hónapig továbbra is polgármesterként kell folytatnia a munkáját a testületével együtt

A polgármester tavaly óta egyébként a testületével egy szigligeti „álomprojekten”dolgozott, amely az értékek megóvása mellett a klímavédelem terén is modellértékűvé kívánta tenni az észak-balatoni települést, de a tervet így már másnak kell befejeznie helyettük.

A helyi építési szabályzat felülvizsgálatával a következő célokat tűzte ki maga elé a projekt:

  • a légszennyezettség javulása
  • gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá válása
  • csökken a településen a zajhatás
  • megszűnik a mezőgazdasági területeken az engedély nélküli parkolás
  • a település exkluzivitása növekszik
  • a település biztonsága javul
  • az ingatlanok értéke nő
  • Szigliget nyári zsúfoltsága megszűnik

A terv szerint a község két bejáratához parkolókat is helyeznének, amelyekkel szűrnék a behajtó gépkocsikat. A turisták számára kialakított parkolók fizetősek lennének, amiért a vendég gépkocsiőrzést, és ingyenes helyi buszközlekedési lehetőséget kapna. Csak az állandó lakosok, a településen szállást igénybe vevők és az ingatlannal rendelkező többi tulajdonos kapna a településre való autós behajtáshoz szükséges beléptetőkártyát, a vendégek számára pedig kerékpárkölcsönzési lehetőséget biztosítanának.

A távozó településvezetés klímavédelmi intézkedésekett is tervezett: fásított parkolók kialakítását, kipufogógáz-hatás csökkentését, zöldterületek  terheltségének csökkentését, elektromos buszok működtetését, kerékpáros és gyalogos közlekedés előtérbe helyezését.

(Balatonhir.hu)

A Balaton-part beépítése (főleg a kormányközeli vállalkozások jóvoltából) és magánosítása, illetve ennek a folyamatnak a megállítása a politikai napirendre is felkerült: az ellenzéki pártok közül a Momentum vasárnap hirdette meg a „Magyar tenger nem magántenger” kampányát, az MSZP pedig csütörtökön jelentette be, hogy a természetes tavakkal, köztük a Balatonnal összefüggésben kezdeményez népszavazást három kérdésben, melyek az alábbiak:

  • Egyetért-e ön azzal, hogy a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen belépődíjat fizetni?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1-jén fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat rendeljen el?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat rendeljen el?

Júniusban az összefogás a Balatonért Egyesület (ÖBE) nyílt levélben fordult Varga Mihály gazdasági miniszterhez és a Magyar Turisztikai Szövetséghez, hogy tiltakozzanak a – már jelenleg is nagyon kevés – balatoni szabadstrandok fizetőssé tétele ellen.