Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Civilek tiltakoznak a balatoni szabadstrandok fizetőssé tétele ellen

Frissítés, 20:15:

Varga Mihály Facebookon reagált a megjelent hírekre. Mint írta,

„Mivel sem engem, sem az MTÜ-t nem kérdezték meg a hírrel kapcsolatban, itt kell tájékoztatnom Önöket arról, hogy sem jogköröm, sem szándékom nincs ilyet kezdeményezni. Ilyen joga a településeknek van.”

A teljes bejegyzést az alább olvashatjátok el:

Korábban írtuk:

Az Összefogás a Balatonért Egyesület (ÖBE) nyílt levélben fordult Varga Mihály gazdasági miniszterhez és a Magyar Turisztikai Szövetséghez, hogy tiltakozzanak a – már jelenleg is nagyon kevés – balatoni szabadstrandok fizetőssé tétele ellen – írja a HVG.

A koronavírus-járvány okozta válság hatásainak kompenzálására ugyanis több település is fizetőssé tenné szabadstrandját, holott korábban vállalták fenntartásukat.

Ahogy a szervezet a  levélben is írja, több esetben vissza nem térítendő állami támogatásból újították fel a strandokat, aminek feltétele volt, hogy továbbra is ingyenesen használhatók legyenek, kiemelve, hogy volt olyan eset, melyben a forrást biztosító cég nem járult hozzá a fizetőssé tételhez:

„Kérjük tehát Varga Mihály Pénzügyminisztert és a Magyar Turisztikai Szövetséget, hogy ne járuljanak hozzá a vissza nem térítendő állami támogatásból felújított szabadstrandok fizetőssé tételéhez! Kiemelendő, hogy Fonyódon a forrást biztosító Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. sem támogatta, hogy a járvány miatti bevételkiesést ilyen módon pótolják az önkormányzatok.”

A teljes levelet az alább olvashatjátok el:

Az ÖBE kiemeli, hogy a szabadstrandok fizetőssé tétele nem csupán a helyieket, de a településekre látogatókat is kizárja a szabad fürdőzés lehetőségéből – noha van település, ahol úgy működik a rendszer, hogy a helyieknek kedvezményt, vagy ingyenes hozzáférést biztosítanak, ez a lehetőség nem mindenhol áll a lakosok rendelkezésére.

Másrészről noha a balatoni üdülés napjainkban jóval nehezebben elérhető a társadalom széles rétegei számára, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a szabadstrandok bezárása még inkább megnehezíti, hogy a tópartot a rosszabb anyagi helyzetben lévők is élvezhessék – holott mindannyiunk közkincse kellene, hogy legyen.

Naplemente a balatonaligai szabadstrandon 2020 tavaszán. Forrás: Mérce fotó

Mindazonáltal a jelenlegi kormánynak láthatóan nem elsődleges célja, hogy biztosítsa a szegények üdülését, sokkal inkább a tehetősek kényelmét szolgáló és a NER elitjét gazdagító beruházásokat támogat, ahogy az a Válasz Online gyűjtéséből is kiderül.

A balatonaligai Club Aliga a magaspartról nézve 2020 tavaszán. Az egykori pártüdülő kacskaringós úton került Mészáros és tiborcz érdekeltségébe, akik állami pénzből fejleszti a területet. Forrás: Mérce fotó

(Egyébként a luxusszállodákra, yachtkikötőkre és egyéb úri huncutságokra költött milliárdokból vélhetően legalább részben lehetne kompenzálni Balaton-parti – sőt, akár máshol lévő – települések válság miatti bevételkieséseit.)

Telefonon értük el Badzsó Istvánné Angélát, az ÖBE társelnökét, aki elmondta, a szabadstrandok fizetőssé tétele mellett más ügyekkel is foglalkoznak, ezek benne vannak az egyesület Civil Minimum programjában, és úgy társadalmi mint környezeti jelentőségű kérdéseket érintenek, többek között a fakivágások és a tó ökoszisztémája szempontjából kiemelten fontos nádasok irtása ellen is tiltakoznak.

Eddig több, mint 82 ezren írták alá Stop Balaton-törvény című petíciójukat az AHang platformon. Ennek leírása szerint

„A »Balaton-törvény« értelmében 44 városban vagy településen érintetlen, többnyire tájvédelmi vagy Natura 2000 minősítéssel ellátott területeket, szabadstrandokat kíván feloldani a tájvédelmi besorolás alól azért, hogy oda ipari kikötőt, luxushajó kikötőt, szállodakomplexumokat és lakóparkokat építtessen nagybefeketetők segítségével! Az önkormányzatok a törvényjavaslatok véleményezésére minden eddiginél rövidebb határidőt kaptak, nincs fellebbezési joguk, vétójoguk. Több százmilliárdos beruházásokat kívánnak végrehajtani úgy, hogy nem kérdezték meg a lakosságot, pedig közvetlen környezetük és életminőségük hosszútávon lesz befolyásolva. Részletes társadalmi egyeztetést akarunk, mert a Balaton mindenkié, számít a véleményünk!
Ne engedjen több erdőt és nádast elpusztítani!”

A szervezet szeretné elérni, hogy jogi és környezetvédelmi szakértők bevonásával megalkotott javaslatcsomagjukat építsék be a tóparti szabályozásba a döntéshozók. A társelnök szerint jelenleg figyelmen kívül hagyják a helyiek érdekeit, ezzel szemben mint mondta,

„szeretnénk elérni, hogy minden nagyobb beruházás előtt a helyi lakossággal folytassanak egyeztetést (…) mert van az a rossz tapasztalatunk, hogy amikor van egy ilyen beruházás, akkor gyakorlatilag a kész tényekkel szembesülnek a lakosok, tehát hogy kivonul a daru, meg a markológép, meg minden.”

A Balaton-parton egyre-másra tűnnek el a széles körben hozzáférhető partszakaszok, Balatonfüreden például már egyáltalán nincs lehetőség hozzáférhető szálláshoz jutni (fürdőzésről nem is beszélve), miután a NER kedvencének számító településen az utolsó kemping helyére is luxusszálloda épül.

Címlapkép: MTI/Varga György