Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Van, aki tavaly január óta nem kapott csípőprotézist a műtétek elhalasztása miatt, de lehet, hogy már idén sem fog

Minden eddiginél hosszabb várólistákkal indulhat újra az egészségügyi ellátás, miután a koronavírus-járvány következtében elrendelt minisztériumi intézkedések az elmúlt egy évben több alkalommal hosszabb időre felfüggesztették halasztható műtétek elvégzését. Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter legutóbb 2020 novemberében adott utasítást a halasztható beavatkozások felfüggesztésére (ide értve az egynapos sebészetet is.), tavasszal pedig március 16-tól május 5-éig korlátozódott csak a sürgősségi ellátásra a betegellátás.

A járvány miatt jelentős torlódás alakult ki a várólistákon, emiatt pedig nem ritkák az olyan műtétek sem, amelyek már egy éve csúsznak.

Egy, az ATV szombati híradójában nyilatkozó beteg csípőprotézis-műtétjét tavaly január óta három alkalommal törölték.

Az asszony leghamarabb júniusban kaphat időpontot, de a torlódás miatt arra sincs garancia, hogy a 2021-es évben sorra kerül, pedig az állapota folyamatosan romlik.

„Csípőprotézist fogok kapni a jobb oldali csípőmbe, de lassan mire odaérünk, már a bal oldaliba is szükség lesz rá”

– magyarázta.

Miután a nem életmentő egészségügyi beavatkozások elhalasztása miatt számos műtétre váró, keresőképtelen ember marad táppénz nélkül, ugyanis az maximum egy évig adható. Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke márciusban  az Operatív Törzshöz fordult az egészségügyi ellátások elhalasztása miatt önhibán kívül keresőképtelen betegek lejáró táppénzének automatikus meghosszabbítása érdekében. A MEOSZ-hoz érkezett jelzések alapján számos beteg a csípő- térdprotézis, gerinc-, végtag és egyéb műtétek folyamatos, többszöri elhalasztása miatt akár már egy éve is betegállományban van. Ez sok embert érinthet, hiszen nem csak mozgásszervi okból, hanem pl. elhalasztott szívműtétek miatt is lehetnek ellátatlanul maradt betegek, akik önhibájukon kívül nem tudnak munkába járni.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint fél év alatt korábban körülbelül kétezer csipőprotézis műtétet végeztek el,most hatezren állnak sorban, de a NEAK adatbázisában bárki által ellenőrizhető számok szerint még a rutinbeavatkozásnak számító mandulaműtétre is 224 napot kell várni átlagosan. A FESZ szerint az sem segít a helyzeten, hogy az ellátásban dolgozó szakaemberek jó része erőn felül teljesített az elmúlt hónapokban.

Soós Adrianna arra is emlékeztetett az ATV kérdésére válaszolva, hogy a rekordméretűre duzzadt várólisták mellett probléma az is, hogy a szakdolgozók számára extrém nyomást jelentett a járvány okozta válsághelyzet, a felmondási tilalom végeztével pedig félő, hogy sokan elhagyják a pályát. (A felmondási tilalom keltette feszültségről az egészségügyi dolgozók körében itt írtunk korábban a Mércén.)

„Ahhoz, hogy ezt a túlterhelést tovább is lehessen egy darabig még tartani a betegek érdekében, ahhoz azért pihenni is kellene. Másrészt azok, akiknek ezt a munkáját érdemben anyagilag nem ismerte el a rendszer, azoknak pedig egy jelentős béremelést kellene adni” – vélekedett a szakszervezet elnöke.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító igazgatója azt mondta az ATV riportjában, hogy a feltorlódott betegek azonnali ellátása képtelenség lenne, de a járvány előtti normál ellátás ütemét képes lenne biztosítani az intézet, feltéve ha adott a megfelelő finanszírozás. „Amikor ellátási kapacitást finanszíroz a NEAK, akkor a finanszírozás ütemében a szolgáltatók elkezdik ezeket a műtéteket végezni. Tehát két dolog kell: kell egy szolgáltató, aki alkalmas a műtétek elvégzésére, de hogy mennyit végez el ebből, az egyes egyedül az egészségügyi alaptól függ, hogy mennyit finanszíroz” – magyarázta Varga Péter Pál.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a május 6-ai kormányinfón azt nyilatkozta: azáltal, hogy május 3-ával elindultak az egynapos műtétek, már valamennyire a várólisták is csökkennek. A miniszter akkor azt mondta, ahogy az egészségügy kapacitásai lehetővé teszi, a tervek szerint 4,5 millió beoltott után újraindulhatnak az elektív (tervezett műtétek), 5 millió beoltott után pedig újraindulnak a rehabilitációs ellátások is, és feloldják a látogatási tilalmat is a kórházakban.

Kásler Miklós egy pénteki Facebook-posztban pontosította az elektv műtétek újraindulásának dátumát: eszrint május 13-tól indulhatnak újra az a halasztható beavatkozások és rehabilitációs folyamatok a megfelelő egészségügyi óvintézkedések betartásával. A miniszter hozzátette, hogy a beteg felvételének feltétele az érvényes védettségi igazolvány, ennek hiányában az, hogy a páciens

„a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszt eredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigéngyorsteszttel”

rendelkezzen.

A Telex megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal kapcsolatban, hogy a PCR-tesztet, illetve antigén gyorstesztet a kórház, vagy a beavatkozó intézmény állja-e az oltással nem rendelkező személyek esetén. Az Emmi azt válaszolta, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek nem szükséges a PCR-teszt, viszont

„Aki nem oltatja be magát, az saját költségére kérhet PCR tesztet, és gyorstesztet.”

(ATV, Telex, Mérce)

Címlapkép: Pexels.com