A Törvényalkotási bizottság szerdai ülésén a kormánypárti többség ismételten leszavazta, hogy az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan a szociális dolgozók is részesüljenek egy egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítésből a járvány során nyújtott munkájukért. Emellett azt is leszavazták a kormánypárti politikusok, hogy a közszférában dolgozó munkavállalók ne veszítsék el a közalkalmazotti státusz jelentette garanciákat, számolt be az ülésről Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Ungár szerint
„ezzel a Fidesz újfent bizonyította, hogy az általuk vezetett állam a legkegyetlenebb nagyvállalatnál is kevésbé veszi emberszámba a saját munkavállalóit.”
Megkeresésünkre a politikus elmondta, hogy szűk egy éve küzd azért, hogy a szociális dolgozók is megkapják azt a segítséget, amiben az egészségügyi dolgozók részesültek, az ellenzék most nyújtotta be negyedszerre a javaslatot. A kormánypárti többség ezt általában indoklás nélkül szavazza le: tavaly novemberben például Nacsa Lőrinc, a KDNP parlamenti frakciójának szóvivője Facebook-posztban és parlamenti felszólalásban köszönte meg a szociális intézményekben dolgozók „megfeszített, hősies munkáját”, majd egy nappal később kiderült, hogy az Országgyűlés még tárgysorozatba se veszi Ungár Péter bérkiegészítéssel kapcsolatos javaslatát.
Az LMP petíciót is indított a szociális dolgozók egyszeri bérkiegészítéséért, ez jelenleg 48 ezer aláírásnál tart. Tavaly év végén a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete is indított ezügyben petíciót, amelyben a bérkiegészítés mellett azt is kérték, hogy az intézményeket megfelelő és kellő mennyiségű védőeszközzel lássák el, a dolgozókat rendszeresen szűrjék a szociális és gyermekvédelmi ellátások valamennyi területén, a fertőzött és karanténba kényszerült dolgozók kapjanak 100%-os táppénzt és a „szociális terület összeomlásának elkerülése érdekében” a dolgozók bérének felzárkóztatása induljon el.
Ehhez képest egy februári felmérés alapján a szociális dolgozók mindössze 4 százaléka kapott százszázalékos táppénzt, ha megfertőződött a munkahelyén, 46 százalékuk pedig semmit nem kapott a koronavírus-járvány alatti helytállásáért. Az LMP-hez kötödő kötődő Ökopolisz Alapítvány felkérésére készített felmérés szerint
a szociális ágazatban dolgozók 28 százaléka átesett a koronavírus-fertőzésen február elejéig, közülük 58 százalék csupán a fizetés 60 százalékát nyújtó táppénzen volt, több mint ötödük pedig inkább a fizetett szabadságából vett ki napokat, hogy ne veszítse el a bére egy részét. 2,2 százalékuk se bért, se táppénzt nem kapott a karantén alatt.
Emellett bár elvileg meg kellett volna már kapniuk az oltást, több ezer szociális dolgozó a mai napig nem kapta meg. Múlt héten 19 szervezet követelte az oltást a szociális szektorban dolgozók számára, kedden pedig az MSZP, az LMP és a Momentum politikusai kiálltak az ágazat dolgozói mellett, akik nem csak az alacsony bérekkel és a lehetetlen munkakörülményekkel küzdenek, de fokozott veszélynek is ki vannak téve a járvány alatt.
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke megkeresésünkre azzal kommentálta a bérkiegészítés ismételt leszavazását, hogy elejétől a végéig „elképesztően botrányos” a történet. A szakszervezeti vezető szerint
gyakorlatilag minden olyan kezdeményezés lepattant a kormányról az elmúlt években, ami a szociális szférában dolgozók helyzetének javítását célozta volna, még az olyan jelképes segítséget is megtagadta, mint amilyen az egyszeri bérkiegészítés lenne, miközben folyamatosan a számokkal játszik.
Például a szociális dolgozók béremelésének a 80%-át az tette ki, hogy felemelték a garantált bérminimumot, ami Köves szerint nem nevezhető béremelésnek.
A Törvényalkotási bizottság a közszférában dolgozó munkavállalók közalkalmazotti státusza jelentette garanciák védelmét is leszavazta szerdán, ez is egy olyan javaslat, ami nem először vérzik el a kormánypárti többségen. A közalkalmazotti státusz egyre kevesebb dolgozót illet meg, először a szakképzési oktatásban dolgozók veszítették el közalkalmazotti státuszukat, majd a kulturális dolgozók, Ungár Péter szerint pedig „kerülőutakon” az akadémiai és egészségügyi állami dolgozókkal is ez a terv.
Pedig a közalkalmazotti státuszt és bértáblát a magyar törvényhozás annak ellensúlyozására hozta annak idején létre, hogy azért cserébe, hogy ezekben a létfontosságú szakmákban a közszféra nem tud olyan fizetéseket adni, mint a piaci állásokban, legalább nehezebben lehessen a dolgozókat elbocsátani, kiszámíthatóbb egzisztenciát biztosítva ezzel számukra. Ungár szerint ezt a társadalmi szerződést rombolja most szét Orbán Viktor és kormánya, ezzel pedig magát az államot, annak szolgáltatásait építi le, úgy, hogy hamarosan már csak azok férhetnek majd hozzá számos eleméhez, akik meg is tudják majd azt fizetni.
