Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A PSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a szakképzésben dolgozók nem közszolgálati alkalmazottak többé

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), miután érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyát – jelentették be sajtótájékoztatójukon február 13-án.

2019 novemberében lépett érvénybe az új szakképzési törvény, ami miatt a következő tanévtől gyökeresen megváltozik majd a szakképzési rendszer: az oktatók a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyvének hatálya alá fognak tartozni. A Pedagógusok Szakszervezete már akkor elmondta, hogy ez miért problémás: rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége.

A PSZ szerinta munkaszerződés miatt könnyebben sérülhetnek majd a diákok jogai is, vélhetően elég alacsony fizetést kapnak majd, illetve azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak tanulni az érettségi vizsgákra. A szakképzési törvényről itt írtunk bővebben.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, jelentősen sérült a kollégáik joga, ugyanis a közalkalmazotti státusz elvétele után a munka törvénykönyve fog rájuk vonatkozni, ami nagyban nehezíti a tervezhetőséget.

A szakszervezet szerint a szakképzésben dolgozóknak nem volt elég idejük az átállásra, ugyanis „amint megjelent a törvény, érvénybe lépett”. Ez azt jelenti, hogy most nincs garantált előmeneteli rendszerük, és sem a díjazásukról, sem a munkarendjükről nem tudni semmit.

„Egyéni béralkut kell majd kezdeményezniük, és erre nem volt elég idő felkészülni” – mondta el Szabó Zsuzsa.

Hozzátette, az anyagi mellett erkölcsi sérelem is érte a kollégákat, ugyanis az új törvény értelmében elvesztik a középiskolai tanár megnevezést, helyette oktatónak minősülnek. A PSZ-elnök kiemelte azt is, az oktatást segítő kollégákat és az intézményvezetőket is ugyanilyen bizonytalanságban tartja ez a helyzet.

A sajtótájékoztatón szó volt továbbá az ITM általi, szakképzésben oktatóknak beígért 30%-os átlagos béremelésről is, ezzel kapcsolatos aggályaikat a PSZ alelnöke, Totyik Tamás fejtette ki:

„Nem tudjuk, miből akarják ezt fedezni, mi már bebizonyítottuk, hogy az erre szánt 35 milliárd forint kevés az átlagos 30%-os béremeléshez is.

A háttérbeszélgetéseken pedig elhangzott az is a helyettes államtitkártól, hogy nemhogy 30%-os béremelés nem lesz, de előfordulhat, hogy valakinek 20%-kal csökkenhet is a bére. Most mi az igazság?”

Gosztonyi Gábor PSZ-alelnök hozzátette, a most elfogadott végrehajtási rendelet értelmében a munkaterhek továbbra sem fognak csökkenni. A pedagógusoknak ugyanúgy 22 órája, az osztályfőnököknek pedig körülbelül 21 órája lesz, miközben az igazgató pluszban heti 4 órára beoszthatja a tanárokat. Arra viszont nem érkezett válasz, ezt külön kifizetik-e, és hogy hogyan fog mindez beleférni a 40 órás munkaidőbe.

Pedagógussztrájk: nem kaptak tárgyalópartnert

A sajtótájékoztatón szó volt más, oktatást érintő kérdésről is. A pedagógussztrájkkal kapcsolatban kiderült, hogy a PSZ sztrájkbizottsága levelet küldött Orbán Viktornak. Ezt a levelet az EMMI január 29-én át is vette, de azóta sem biztosítottak nekik tárgyalófelet, akivel elkezdhették volna a sztrájktárgyalást.

Szabó Zsuzsa elmondta, mérhetetlenül elkeserítő, hogy a kormány a kötelező feladatát nem látják el felelősen, így a gyerekek nem jutnak hozzá mindenütt Magyarországon minőségi oktatáshoz.

A PSZ tárgyalódelegációjának közzétett követelései:

  1. A szakképzésben dolgozók 2020. július 1. után is maradjanak közalkalmazotti jogviszonyban, munkajogi helyzetüket alapvetően az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szabályozza.
    A szakképzésben tanítókra 2020. július 1. után is vonatkozzon a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.
  2. A pedagógus bértábla vetítési alapja 2020. január 1. napjától a minimálbér összege legyen.
  3. Az oktatási ágazatban dolgozó nem pedagógus munkavállalók vonatkozásban a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatai a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2020. január 1. napjával emelkedjenek a következőkre:
    •A1-nél a minimálbérre,
    •B1-nél a garantált bérminimumra,
    •F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára .
  4. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tanítással lekötött munkaideje 2020. szeptember 1-től heti 22 óra legyen.

Hozzátette, a követelések teljesítése azért sem tűr halasztást, mert a gyerekek alapjoga is sérül azzal, ha a fennálló problémák miatt nem részesül megfelelő oktatásban – példaként felhozva azt, hogy számos helyen akkora a munkaerőhiány, hogy bizonyos tantárgyakat olyan tanárok oktatnak, akiknek nem is az a szakjuk.

„Ha nincs minőségi oktatás ma, nincs minőségi munkavállaló holnap” – szögezte le Szabó.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a NAT-tal kapcsolatban is kifejtette aggályait, illetve szó volt a sajtótájékoztatón többek között a tantermek bekamerázásáról és az óvodák központosításáról is. A teljes közvetítés visszanézhető a Mérce Facebook oldalán:

Frissítés (16.55): Meglehetősen cinikus stílusban reagált a kormany.hu-n az Innovációs és Technológiai Minisztérium a PSZ sajtótájékoztatójára. Szerintük „álhíreket terjesztettek” az eseményen, és hozzátették: „persze nem ez az első eset, hogy egyes szervezetek a pedagógusokat megtévesztve akarnak politikai akciókat szervezni”.

Cáfolták, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogviszonya már 2020. január elsején munkaviszonnyá alakult volna, ez csak júliusban lesz esedékes.

„A szakszervezetnek nyilvánvalóan nem érdekük, hogy 32 ezer szakképzésben dolgozó pedagógus jogállása változzon, és ezzel a szakszervezet gyengüljön, de a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni. Egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó 300 ezer forint helyett júliustól akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy húsz éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot vagy akár többet is kereshet majd. Minderről a Szakképzési Innovációs Tanács múlt heti ülésén is beszámoltunk, amelyről a PSZ képviselője érthetetlen módon hirtelen távozott” – írják.

Címlapkép: Mérce
Olvass tovább!