Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fideszesek megszavazták, januártól az akadémiai kutatók sem közalkalmazottak többé

Ez a cikk több mint 3 éves.

123 igen, 55 nem és 3 tartózkodás mellett kedden délelőtt megszavazta a fideszes többségú Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly leválasztott Eötvös Loránd  Kutatási Hálózat dolgozói közalkalmazotti státuszának megszüntetését.

A törvényjavaslat hosszú, általános vitáját még november 3-án tarották az Országgyűlésben, akkor Pósán László fideszes és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő  nemzetközi példákat emlegetve kardoskodtak a javaslat mellett, olyan külföldi egyetemeket felhozva, ahol a tudományos kutatás  a munka törvénykönyve alapján történik. Szerintük a kutatók tiltakozása ellenére igenis növeli a versenyképességet az új jogállás, az ellenzék pedig „vészmadárként” apokaliptikus képet fest a kutatás állapotáról, a változtatással pedig „modernebb, jobban fizetett” kutatóhálózat jön létre.

Az ellenzéki pártok szónokai az általános vitán kifejtették: mélyen ellenzik a módosítást, amely szerintük arról szól, hogy a kormány kiterjeszti a hatalmát a kutatás felett, a kutatókat pedig kizsákmányolják az új szisztémában. A versenyképességet nem fogja növelni az, ha a közalkalmazotti státusz megszűnik, ellenben kevésbé kiszámítható életpálya vár rájuk, és könnyebben lehet majd őket elbocsátani. Ráadásul semmi szerintük semmi nem akadályozná meg a kormányt abban, hogy jelenlegi státuszt megtartva tegyék versenyképessé a kutatók bérét. Azzal is érveltek az új szabályozás ellen, hogy a közalkalmazotti státuszuktól korábban más területeken megfosztott dolgozók esetében sem teljesültek a több fizetéssel kecsegtető ígéretek.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn, a szavazás előtti napon „az utolsó szó jogán” egy nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben még egyszer összefoglalálták, miért tiltakoznak a munka törvénykönyve alá sorolásuk ellen.

Mint arról korábban is írtunk a Mércén, az akadémiai dolgozók kifogásolják, hogy a reprezentatív szakszervezet megkérdezése nélkül nyújtotta be a törvényjavaslatot  Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. (Mint arról a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete kedden is posztolt egy bejegyzést a Facebookon, az egyeztetés immáron 27. napja nem történt meg.)

Pedig a dolgozók véleménye korábbról ismert volt az átalakításról: az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokrtikus Szakszervezetének  közös, szeptemberben publikált felmérése alapján elsöprő többségben, 78 százalékban elutasították a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését.


Az akadémiai dolgozók azt is nehezményezték, hogy a törvénytervezet csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről és az ELKH dolgozóinak munka törvénykönyve alá sorolásáról szól, de semmilyen garanciát nem tartalmaz, nem rendelkezik a kutatói életpályák biztosításáról sem, és csak egy hónapot ad arra, hogy a felek minden munkajogi kérdést rendezzenek.

Az ADF szerint „különösen felháborító és botrányos”, hogy a kormány a törvénymódosítás benyújtására a járványhelyzetet használja fel, tudván, hogy a korlátozó intézkedések jelentősen leszűkítik a tiltakozások körét.

Az akadémiai kutatókat megelőzően a kulturális területen, még korábban pedig a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszát – vele pedig például a hatékonyabb érdekvédelmet- vette el a fideszes kétharmad, ezzel a társadalom egyre szélesebb rétegeire alkalmazva az Orbán-kormányok által sokszor hangsúlyozott piaci jellegű bérezést.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán