Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A cég tőzsdére lépésének napján tüntettek jobb fizetésekért a Deliveroo ételfutárai Angliában

Az angol székhelyű Deliveroo ételházhozszállító cég több száz alkalmazottja demonstrált Nagy Britannia szerte a jobb fizetésekért, jogokért és biztonságért. A Brit Független Dolgozók Szakszervezete (Independent Workers Union of Great Britain – IWGB) a cég tőzsdére jutásának napjára időzítette a sztrájkot, ezzel is fellépve az ellen, hogy amíg annak vezetői több millió fontot keresnek, addig vannak futárok, akik alig két fontot visznek haza óránként.

A szakszervezet szerint, amíg a cég hivatalos közlése azt állítja, a futárok óránként 10 fontot keresnek, addig a valóság az, hogy a házhozszállítók 40%-a még a minimálbért sem keresi meg, a járulékok és adók kifizetése előtt. A The Bureau of Investigative Journalism portál számításai szerint hatból egy ember jóval a 8,72 fontos óránkénti bér alatt, 6,45 fontot keres.

De van olyan futár is akinek mindössze óránként 2 fontra jött ki a fizetése, derült ki a portálhoz eljutatott több, mint 300 dolgozói számlából.

A Deliveroo nem egyformán fizeti ki a különböző szállításokat, az egyes fuvarokért a cég alkalmazásának átláthatatlan algoritmusa, számítja ki a bérezést. Egy másik algoritmus („Frank”) pedig azt, hogy kire osztja az adott kiszállítást. Teszik ezt rengeteg, ismeretlen változó alapján, teljesen kiszámíthatatlanul. Így, amíg az egyik nap ugyanazzal a munkával, ugyanazon a területen, ugyanaz a futár elégedetten megy haza, addig egy másik napon szinte üres zsebbel.

Felvétel az egyik mai demonstrációról: 

Ráadásul a cég nem fizet az egyes fuvarok közötti várakozási időért, így a futároknak gyakran órákat kell a fagyban, szélben, esőben állniuk, fizetetlenül, ha az alkalmazás éppen nem oszt rájuk munkát. Vagy, ha éppen az adott étteremnek tovább tart a kiszállítandó étel elkészítése az alkalmazás által kalkuláltnál.

A kiszámíthatatlan algoritmus a munkavállalók számára komoly stresszt okoz, ahogy a The Big Issue lapnak egy futár beszámolt, gyakran álmatlanul tölti az éjszakáit, azon aggódva, hogy vajon a következő héten sikerül-e eleget keresnie albérletének kifizetéséhez.

A cég alapító-vezetője eközben 2018-ban 57%-os fizetés emelést kapott, egy olyan évben,amikor a cég veszteséget jelentett. Will Shu a 250 ezer fontos (103 millió forintos) fizetése mellé egy 8,3 millió font értékű részvény opciót is készhez kapott azévben és, bár a cég minden alkalmazottja számára folyósít ilyen juttatást, ebbe a körbe a futárok nem tartoznak bele. Mivel a Deliveroo által alkalmazott, közel 60 ezer biciklis, motoros és autós kiszállító önfoglalkoztatónak számít.

Azaz nem részesülnek a cégek által kötelezően fizetendő járulékok által nyújtott biztosításokból, nem fedezi a cég a költségeiket nem jár nekik sem beteg sem pedig fizetett szabadság.

A sztrájk időzítése nem véletlen: a cég a mai napon vezette be részvényeit a nagy nyilvánosság számára a tőzsdére. Az eddig csupán a nagy befektetők számára elérhető értékpapírok jóval a várakozások alatt, mindössze 2%-os érték emelkedést tudtak elérni a a mai napon. Ennek ellenére Will Shu a maga 6,2%-os részesedésével közel 500 millió fontot kereshet a tőzsdére jutáson.

A Mércén rendszeresen foglalkozunk a „haknigazdaság” problémáival. A haknigazdaság (vagy angolul „gig economy”) tulajdonképpen azokat a tech-vállalatokat és a nekik dogozó (alkalmi) munkavállalókat jelenti, akik különböző alkalmazásokon keresztül vállalhatnak ilyen-olyan alkalmi munkákat. Itthon ezek közül a legismertebb a Wolt, a Netpincér Go, vagy a már kiebrudalt Uber.

Az ezekkel a cégekkel kapcsolatos problémák egyik forrása az, hogy az eredetileg csak alkalmi, minimális fizetés kiegészítésre tervezett alkalmazások sokak fő bevételi forrásává váltak. Ahogy az eredetileg stoppoló alkalmazásnak indult Uber ma már de facto taxisok millióit alkalmazza, vagy az eredetileg üres kanapé bérbeadó AirBnB lakások és szobák vendégéjszakáinak millióit értékesíti, de facto szállodává téve azokat.

A haknigazdaságról és annak problémáiról, kizsákmányoló tendenciáiról Kovács Blanka írt kimerítő cikket, itt a Mércén.

Ezen techcégek gyors megjelenését, felfutását és sokak számára elsődleges bevételi forrássá válását azonban a világ kormányai és jogalkotásai nem tudták lekövetni. Így csak éveket késve jelentek meg, az ezen alkalmazásokon keresztül munkavállalók számára a minden munkavállalónak kijáró jogokat és béreket követelő kezdeményezések és indultak el mostanában, néhány országban, erre irányuló törvényalkotási folyamatok.

Mindeközben a koronavírus válság miatt munkájukat elvesztők közül egyre többen vállalnak munkát hasonló cégeknél, úgy Magyarországon, ahogy világszerte.

(The Bureau of Investigative Journalism,TheGuardian, BBC)