Ethan Schulman bíró, a Kaliforniai Fellebbviteli Bíróság tagja hétfőn tette közzé döntését, amelyben kötelezi a két személyszállítási szolgáltatót, az Ubert és a Lyftet, hogy munkavállalóként sorolja be sofőreit, és ezzel biztosítsa számukra a munkavállalókat megillető jogokat. Az ítélet nem csak Kaliforniára, de az egész világra is kihatással lehet abban a harcban, amely a két platformot szembeállítja a dolgozók képviselőivel.

A bírósági eljárást még májusban indította el Kalifornia főügyésze, Xavier Becerra, aki amellett érvelt, az Uber és a Lyft törvényt sért, amikor munkavállaló helyett független alvállalkozóként hivatkozik sofőreire. A főügyész azt kérte a bíróságtól, kötelezze a nagyvállalatokat a sofőrök besorolásának megváltoztatására.

Az ítélet egy tavaly elfogadott, 2020 elején életbe lépett szabályozásra hivatkozik, amely konkrét kritériumokat ír elő annak megállítására, hogy valaki munkavállalónak számít-e vagy sem. E kritériumrendszer szerint valaki csak akkor tekinthető független alvállalkozónak, ha az őt foglalkoztató cégnek nincs beleszólása a tevékenység elvégzésének részleteibe, illetve az alvállalkozó az őt foglalkoztató cég központi tevékenységétől eltérő munkát végez.

A bírósági ítélet úgy érvelt, a két cég állítása, hogy ők csupán sokoldalú platformot adnak, nem pedig személyszállítási vállalkozások, egyértelműen nem felel meg a valóságnak. Ráadásul a sofőrök központi jelentőségűek az Uber és Lyft által kínált szolgáltatásnak.

Becerra főügyész üdvözölte a döntést, mondván nem a dolgozóknak kellene állniuk annak költségét, hogy a nagyvállalatok meg akarnak szabadulni saját kötelezettségeiktől. A sofőrök érdekvédelmi szervezetei szintén elégedettségüknek adtak hangot. Mike Robinson, a dél-kaliforniai sofőröket képviselő Mobile Workers Alliance tagja azt nyilatkozta, a bíróság most megerősítette azt, amit az Uber és Lyft dolgozói mindig is tudtak.

A két techvállalat azonban továbbra is kitart amellett, hogy sofőreik nem munkavállalók és nem is akarnak azok lenni. Az Uber szóvivője azzal vádolta meg a kaliforniai hatóságokat, hogy egy példátlan gazdasági válság idején akarják meggyengíteni a céget. A Lyft azt is bejelentette, hogy azonnal fellebbez az ítélet ellen.

A két cég támogatásával korábban már egy népszavazási kezdeményezést is elindítottak, amelyről novemberben döntenek a kaliforniai polgárok. A kezdeményezés a fent említett szigorúbb besorolási kritériumrendszer, az úgynevezett AB5 törvény visszavonását szorgalmazza.

A nagy technológiai platformok által foglalkoztatottak jogállása komoly dilemmát jelent a szabályozó hatóságoknak azóta, hogy elterjedt a „haknigazdaság” (angolul: „gig economy”) néven elhíresült, rugalmas foglalkoztatási forma. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a platformok nem fix munkaidőben adnak munkát embereknek, nem garantálnak minimumjövedelmet számukra és más munkavállalói védelmet sem adnak. Dolgozóikat pedig alvállalkozókként sorolják be.

A nagyvállalatok számára ez óriási bevételnövekedést jelent, hiszen így jelentős összegeket spórolhatnak a munka költségein. Kaliforniában például egy munkavállaló számára garantálni kell a minimálbért, fizetni kell a túlóráit, fizetett szabadságot és egészségbiztosítást kell garantálniuk. Az Uber és a Lyft mindeddig ezeket a költségeket nem állta.

Az Uber és a Lyft egy másik trükkel is megpróbálja saját kiadásait csökkenteni: mivel platformként és nem személyszállító cégként határozza meg magát, sok helyen nem felel meg a személyszállításra (értsd taxizásra) vonatkozó szigorúbb előírásoknak. Az Uber emiatt veszítette el a magyarországi piacot is 2016-ban, hiszen a hatóságok előírták, hogy feleljen meg ugyanazoknak a szabályoknak, mint a taxitársaságok.

A „haknigazdaság” kiszolgáltatottabb dolgozói az elmúlt években több nyugati országban is hatékonyabb önszerveződésbe kezdtek, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és a platformgazdaság központjának számító USA-ban is egyre nagyobb győzelmeket érnek el annak érdekében, hogy őket is megillessék a munkavállalói jogok.

(via The Verge)