Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A válság legnépszerűbb melója: futárok a korona idején

Az új koronavírus miatt hozott járványügyi intézkedések – miszerint délután három után csak bizonyos üzletek lehetnek nyitva – alaposan felforgatták a vendéglátásban dolgozók életét: rengetegen vesztették el munkájukat, a vállalkozásoknak pedig az eddig megszokott bevételük töredékéből kell kigazdálkodniuk az üzemeltetési költségeket. Ebben a bizonytalan időszakban sokan döntenek az ételkihordás mellett, amit Magyarországon jelenleg egyéni vállalkozóként több helyen is lehet végezni, ám a legnépszerűbb a két ételrendelő oldalnál, a Woltnál és a Netpincérnél elhelyezkedni.

Hogy megtudjuk, a cégek futár munkatársai milyen körülmények között dolgoznak a járvány idején, két biciklis futárral beszélgettünk. És hogy az ún. haknigazdaságban elhelyezkedés mellett egy alternatívát is bemutassunk az egyre fokozódó kizsákmányolásra a válság idején, a Gólya közösségi ház születőben lévő futárszövetkezetének egyik tagját is megkerestük.

Megnövekedett érdeklődés

A biciklis futárok beszámolói alapján úgy tűnik: ha a fél ország nem is, de fél Budapest a futárkodásban látja a jövőt az egyre közeledő válság árnyékában. András, aki Pécsett dolgozik Wolt-futárként, azt mondta: a biciklijére erősített kék woltos melegentartót látva egyre többen állítják meg őt munka közben az utcán azért, hogy megtudják, hogyan válhatnának futárrá. Másik beszélgetőpartnerem, Péter (akinek a nevét kérésére megváltoztattuk) Budapest belvárosában dolgozik a Netpincérnek, őt sokszor még arra is kérik ismeretlenek, hogy ajánlja be őket a cégnek.

A Wolt nyilvántartása szerint (amelyet a Mérce kérésére levélben elküldtek)

az elmúlt hónap során annyi futár jelentkezett hozzájuk, mint máskor egy év alatt – ahogyan várható volt, főképp a vendéglátásból, turizmusból elbocsátottak álltak be hozzájuk, de sok a korábban taxizásból élő is.

András szerint azok, akik most munkába állhattak, már régóta várólistán voltak és bár a megrendelések, illetve a csatlakozó éttermek száma is növekedett, általánosan elmondható, hogy egyelőre többen szeretnének futárként dolgozni, mint ahányan el tudnak a szektorban helyezkedni. A pécsi futár szerint ráadásul a tapasztalat korábban általában nem volt elvárás a futárok felé, ám az iparágra zúduló embertömeg miatt most könnyedén válogathatnak a cégek.

A Woltnál ez a procedúra a következőképpen alakul: online lehet jelentkezni, ezután pedig részt kell venni egy szintén online tájékoztatón, ami után egy teszt kitöltése következik. Ha ezen átmegy az illető és rendelkezik a munkába állás feltételeivel (autó, motor vagy bicikli, amely saját tulajdon, de több cég is foglalkozik ezek bérbeadásával futárok számára), illetve egyéni vállalkozóként van számontartva, akkor hamarosan jelzik neki, hogy szeretnének-e vele dolgozni.

Péter tapasztalatai szerint a Netpincérnél nem feltétlenül nőtt a munka mennyisége, viszont eltűntek a legfrekventáltabb időszakok: a vacsora és az ebédidő már nem emelkedik ki, időben egyenletesen oszlanak el a rendelések.

Bérezés és jatt

Mindkét cég app-alapon működik, vagyis a dolgozók egy alkalmazást használnak a munkájuk megszervezéséhez. A Netpincér futárainak az alkalmazásban előre le kell foglalniuk a következő műszakjukat: bérezés tekintetében Budapest kerületei zónákra vannak osztva, a legbelső kerületeken 900 forint az órabér, címenként ehhez 450 forint kiegészítő jön. Péter szerint egy átlagos biciklisfutár óránként három címet tud teljesíteni, ami tulajdonképpen hat útnak felel meg. Az érintkezésmentes szállítás bevezetése óta elmondható, hogy kevesebb borravalót kapnak, ám aki akar, az így is ad: vagy a szabályokra fittyet hányva a futár kezébe nyomja a pénzt, vagy egy kis tálcán, tányéron kikészíti az ajtó mellé. Jattolás tekintetében András éppen az ellenkezőjéről számol be: szerinte a bezártság miatt többen most döbbentek rá, hogy az eddig kissé lenézett futárok munkája mennyi kényelmet jelent, ezt pedig pénzben is kifejezik feléjük. A Wolt felületén fizetéskor ugyanis lehetőség van megadni, mennyi pluszpénzt szeretne a rendelő adni a kiszállításért, ezt a futárok teljes egészében zsebre rakhatják – a hála kifejezésének ezzel a formájával András szerint mostanában egyre többen élnek.

A Wolt-futárok szintén részben teljesítményalapú rendszerben kapják bérüket – ha előre foglalnak maguknak műszakot, azért fix díjazás jár, teljesítménytől függetlenül. Ám ha ezt egy futár túlteljesíti az adott műszakban, akkor az ún. teljesítményarányos bért kapja meg, ami címbérből, távolságdíjból és egyéb bónuszokból tevődik össze. Ezt kapják akkor a futárok, ha nem foglalnak előre maguknak műszakot, csak beállnak szállítani, amikor éppen idejük van rá. A kifizetések kéthetes időszakokban történnek, a Wolt hivatalos információi szerint a legjobb motoros futárjuk Budapesten 1 millió forintot keresett a hónapban. A futárok általában kisadózó (KATA) egyéni vállalkozók, ez azt jelenti, hogy fixen havi 50 ezer forint adót fizetnek, és ha diákok, tehát van hallgatói jogviszonyuk, vagy  bejelentett, legalább 36 órás munkahelyük, ez az összes havi 25 ezer forintra csökken.

Futárkodás a járvány alatt

A kérdésre, hogy félnek-e amiatt, hogy munkájuk miatt mindketten fokozottan ki vannak téve a megfertőződés veszélyének, Péter és András is azt válaszolta, hogy a kockázatot egyszerűen elfogadták a foglalkozás velejárójaként. Péter arról számolt be, hogy azok a kollégái, akiknek idősebb szülei vannak, egyszerűen nem látogatják meg őket a járvány elmúltáig, András pedig azt mondta, még élvezi is, hogy a futárkodás miatt van „kifogása” a lakáson kívül, a szabad levegőn időt tölteni.

Mivel a két népszerű ételszállító cégnél egyéni vállalkozóként lehet munkát vállalni, felmerült bennem, hogy itt talán nem jár az olyan védelem, a védőfelszerelés vagy a betegszabadság, amit más cégek alkalmazottaiknak biztosítanak, de kiderült, hogy bár a felszereléseket többnyire maguknak kell beszerezniük, a cégek megtérítik az ilyen jellegű kiadásaikat, a Wolt pedig Budapesten a járvány kezdetén egy védőeszközöket tartalmazó csomagot is összeállított a futárjainak. A rugalmas munkavégzés miatt „klasszikus” betegszabadságra nem igazán tudnak menni a futárok, de jelen körülmények között, ha tudják bizonyítani, hogy koronavírus-fertőzésben szenvednek, két hét fizetett szabadság jár.

Egy alternatív megoldás: a futárszövetkezet

Ahogyan az előző beszámolókból is látszik, a nagyobb futárcégeknél elhelyezkedés rengeteg terhet rak a munkavállaló vállára: saját eszköz, amelyet a dolgozó tart karban, változó munkabeosztás, amelynek rugalmassága egyben fokozott önkizsákmányolási hajlandósággal is fenyeget, és kevesebb munkaügyi védőszolgáltatás áll a rendelkezésükre. Az effajta munkavégzésre alternatívát mutató kezdeményezésként jött létre a gólyások futárszövetkezete, ami nem csak a fenti kérdések tekintetében akar jobb munkahelyet teremteni, de a dolgozóktól a tőkés vállalatok felé áramló profitot is kivenné a képletből.

Növényköltöztetés. Fotó: Birtalan Gergő

Mint a legtöbb, főképp vendéglátásból bevételt szerző vállalkozást, az Orczy úton található Gólya presszónak is otthont adó Kazán közösségi házat is elérte a krach (ebben az épületben található a Mérce szerkesztősége is) – a futárszövetkezet célja, hogy a hirtelen munka nélkül maradt gólyásokat valamiféle bevételhez juttassa. A szövetkezetiség lényege, hogy annak tagjai együtt döntenek a munkavégzésük feltételeiről, közösen használják a munkaeszközöket, nincsen alá- és fölérendeltségi viszony közöttük. A tagok egymást támogatják és a bérből nem a befektetett tőke arányában kapnak részesedést. Birtalan Gergő szerint a kapuk bezárása után a következő logikus lépésnek a Gólya tevékenységi körének kibővítése tűnt, valamiféle hasonló projekttel – a teherbiciklis futárszövetkezet ötlete Gergő lakótársának, Endrődi Vincének a fejéből pattant ki, aki már korábban is végzett hasonló munkát.

„A mi szívünk csücske azért a teherbicikli, mert látjuk, hogy mennyi minden megoldható vele: tudunk költöztetni, meg olyan cégeknek kiszállítani, akik egy címről sok helyre vinnének terméket. Már most vannak puhatolózó megkeresések olyan vállalkozásoktól, akikkel eddig is együtt dolgoztunk”

Maguk is meglepődtek azon, hogy miután kitettek egy igényfelmérő kérdőívet, mennyien keresték őket: lakossági szinten a költöztetés, ami feladatként adja magát, de a szövisek bármit elvisznek, ami nagy és nehéz. Bár a kapcsolattartást az alakuló szövetkezet tagjai között a közösségi távolságtartás most kissé nehézkessé teszi, igyekeznek minél több olyan embernek munkát szerezni, aki eddig a vendéglátásban dolgozott.

Az, hogy a munkát szövetkezeti formában végezzék, számukra nagyon fontos: ennek pedig része, hogy közösen szervezik meg a munkát és a döntéseket is így hozzák. Ehhez pedig elengedhetetlen egy bizalmi és bevonódási szint, így elsősorban a Gólya szövetkezet munka nélkül maradt tagjai számára szervezik a munkát. Gergő maga is Wolt futárként dolgozik a szövetkezeti munka mellett, ami szerinte amolyan kettős szabadságot nyújt: bár a magyar bérekhez képest valóban magas fizetést visznek haza, a kiszámíthatatlan időbeosztás és munkaszervezés kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

A futárszövetkezet létrehozásával ezt szeretnék ellensúlyozni: ha valaki balesetezik, sosem marad magára, a fizetést is az alapján osztanák el, hogy ki mit tart fairnek, kinek mennyire van szüksége. A megfelelő szervízháttér biztosításáról és a mobilok költségeinek egyenlítéséről is szó lesz a jövőben.

Vince dobozokat szállít. Fotó: Birtalan Gergő

Gergő szerint a futárszövetkezetben végzett munkával nem (csak) kényelmi szolgáltatást nyújtanak, hanem reagálnak a környezetükben felmerülő, valódi szükségletekre. „Nem csak annyi történik, hogy kiviszünk egy jó drága hamburgert, hanem elvisszük a szomszéd néni mosógépét szervízbe és vissza. Ezek valóban értékes és fontos szolgáltatások.”