Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tagállami vezetők sürgetik az EU-t: vegye jobban kezébe a vakcinagyártást

Az Európai Unió tagállami vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója előtt öt ország – Belgium, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Spanyolország – vezetői levélben szorgalmazzák az európai vakcinagyártási kapacitások felturbózását, az ellátási láncok teljes egészének közösségen belül tartását.

A levél, amelyet a lengyel Wiadomości hírműsor tett közzé, úgy fogalmaz, a rekord gyorsaságú vakcinafejlesztés ellenére a gyártási nehézségek és az új koronavírus-mutációk terjedése veszélybe sodorják az állampolgárok életének teljes helyreállását.

Az aláírók épp ezért azt szorgalmazzák, hogy a tagállamok hangolják jobban össze gyártási kapacitásaikat, és az Unióval közösen támogassák a problémákkal küzdő gyártókat, bővítsék a kapacitásokat, hozzanak létre új gyártóegységeket.

A saját gyártókapacitások hatékony növelése az öt kormányfő szerint azért is fontos, mert enélkül az EU nem képes érdemben szolidaritást vállalni nemzetközi partnereivel, nem képes oltással ellátni őket.

A levél azután született, hogy egyre szaporodnak a kritikák az Európai Bizottság vakcinabeszerzési gyakorlatával szemben. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke maga is elismerte, hogy történtek hibák a különböző gyártókkal történő szerződéskötéskor, ám reményét fejezte ki, hogy az belátható időn belül felpörög az oltóanyagok gyártása.

Ez a remény azonban nem látszik teljesen megalapozottnak, ugyanis friss információk szerint, például, az AstraZeneca még az első negyedév után a másodikban sem tudja az előre beígért mennyiségű adagot szállítani az unióba. A Politico nemrégiben összehasonlította azt a két szerződést, amelyet London és Brüsszel kötött a brit-svéd gyógyszergyártóval, és arra jutott az EU nem fektetett le elég konkrét feltételeket és szankciókat sem a késések megakadályozására, ezért lehet, hogy Nagy-Britanniának nem kell szembesülni a beígért vakcinaadagok elmaradásával.

Az oltóanyagok, illetve az új vírusmutációk terjedése képezi az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozójának fő témáját is. Charles Michel, a Tanács elnöke a 27 tagállami vezetőnek küldött meghívó levelében az oltások felgyorsításának kérdését, illetve a járványvédelmi korlátozások és a közös piac szabad működése közötti megfelelő egyensúly megtalálását.

Bár korántsem egyedüli uniós vezetőként, de Orbán Viktor kétségtelenül élen jár az uniós beszerzési politika ostorozásában. A magyar kormán úgy látja, a gyorsított eljárásban jóváhagyott orosz Szputnyik-V és kínai Sinopharm vakcinák beszerzésével Budapest okosabban járt el, mint Brüsszel.

Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy nemcsak a nyugati gyártók, de a Szputnyik gyártója is a szerződésben vállaltnál jelentősebben kevesebb oltóanyagot szállít Magyarországra, szintén gyártási nehézségek okán.

A kormányzati tájékoztatás szerint a keddi napon 2855 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 410 129 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 102 beteg, így az elhunytak száma 14 552 főre emelkedett.

4353 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 407-en vannak lélegeztetőgépen.

Eddig 471 004 fő kapott oltást, közülük 208 846 fő már a második oltását is megkapta. A mai naptól a háziorvosok megkezdik az oltást a kínai Sinopharm-vakcinával, minden háziorvos átlagosan 50-55 fő regisztrált időset tud beoltani, emellett folytatják a 60 év alatti krónikus betegek oltását az AstraZeneca-vakcinával, amellyel praxisonként 10 fő beoltására van lehetőség. A kórházi oltópontokon a hét második felében folytatják a regisztrált idősek oltását a Pfizer-vakcinával.