Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

EP-képviselők szerint von der Leyennek nyilvános vitában kéne válaszolnia a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos kérdésekre

Megbeszélést tartott Ursula von der Leyen az EP frakcióival, ahol az EU akadozó vakcinabeszerzésével kapcsolatos kritikákra és kérdésekre kellett válaszolnia. Híradások szerint az EP-képviselők elégedettek voltak von der Leyen válaszaival, viszont sokak szerint az Európai Bizottság elnökének egy nyilvános plenáris ülésen is meg kéne védenie az EU közös vakcinabeszerzési programját.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője így nyilatkozott ezügyben:

„Nagyon remélem, hogy a jövő héten a plenáris ülésen is találkozhatunk vele [von der Leyennel] és nyilvános vitát folytathatunk erről a rendkívül fontos kérdésről, amely jelenleg az Európai Unió polgáraink legfőbb problémája. Nyitottság és átláthatóság nélkül a Bizottság számára rendkívül nehéz lesz helyreállítania a beléjük vetett bizalmat.”

EP-képviselők szerint von der Leyen a megbeszéléseken elismerte, hogy a Bizottság több ügyben is rosszul járt el, azonban kiállt amellett, hogy az EU közösen szerezze be az oltóanyagot.

Szerinte a Bizottság mindent megtesz azért, hogy az összes oltóanyag-vásárlási megállapodást nyilvánosságra hozzák.

Von der Leyen azt is megerősítette az egyeztetéseken, hogy az AstraZeneca gyógyszeripari cég továbbra sem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért késik az EU-nak ígért több tízmillió vakcina gyártása.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének frakcióvezetője, Iratxe García Pérez szintén pozitívan nyilatkozott a von der Leyennel való egyeztetésről és kiállt az EU közös vakcinabeszerzési programja mellett, „még ha a jelenlegi stratégia megvalósításának voltak is hiányosságai”.

Bár az EP-képviselők elégedettnek tűnnek, több Bizottságnál dolgozó hivatalnok arról számolt be, hogy az intézményen belül óriási felháborodást váltott ki von der Leyen politikája az utóbbi napokban.

A Bizottságnál dolgozók elsősorban von der Leyen központosított döntéshozatali módját kritizálják.

„A Bizottságon belül nagy a felzúdulás, mert ez nem a megfelelő döntéshozatali módszer” – nyilatkozta két tisztviselő az EurActivnak.

A legtöbb kritika azért éri a Bizottság-elnökét, amiért sebtében majdnem felmondta a Brexit-megállapodásban foglaltakat, ráadásul olyan módon, hogy az éppen azzal a döntéssel ment volna szembe, amiért az EU hosszú időn át küzdött a Brexit-tárgyalások során.

Von der Leyen Brexit-fiaskója

Az AstraZeneca gyógyszeripari cég január 22-én jelentette be, hogy a tervezettnél kevesebb oltásadagot fog szállítani az uniós tagállamoknak, mivel gondok akadtak a cég gyártókapacitásaival. Pascal Soriot, az AstraZeneca ügyvezető igazgatója arra hivatkozott, hogy a szerződés nem kötelezi arra a céget, hogy időben szállítsa a megígért vakcinamennyiséget. Soriot szerint az is oka a csúszásnak, hogy az EU az Egyesült Királyság után három hónappal kötött szerződést az AstraZenecával.

Ursula von der Leyen hevesen tiltakozott ezellen, mondván, a megkötött szerződés igenis kimondja, hogy a vakcináknak terv szerint kell érkeznie. Szerinte a szerződésnek azon része, hogy az AstraZeneca a ‘lehetőségekhez mérten’ fogja szállítani az ígért mennyiséget, arra vonatkozott, hogy a szerződéskötés pillanatában még nem volt biztos, hogy a cég egyáltalán elő tud -e állítani egy működőképes vakcinát. Von der Leyen szerint tehát mivel a vakcina kész van és működőképes, az AstraZenecának a megfelelő mennyiségben kéne szállítania őket a megfelelő időben.

Mivel fennállt annak a gyanúja, hogy az AstraZeneca valójában azért tartja vissza a vakcinákat, hogy más országokba exportálja őket, az EU exporttilalmat vezetett be az EU-ban gyártott vakcinákra.

Az exporttilalom arra kötelezi a vakcina-előállítókat, hogy tájékoztassák a nemzeti hatóságokat a vakcinák tervezett kiviteléről, a tagállamokat pedig felhatalmazta az export elutasítására, amennyiben az befolyásolná az EU ellátását. (Az exporttilalom alól több mint 120 országot mentesítettek, köztük azokat a nem EU-s tagállamokat, amelyek részei az európai gazdasági övezetnek [Norvégia, Svájc, Lichteinstein, Izland], valamint a Nyugat-Balkán és Észak-Afrika országait, és egyéb fejlődő országokat.)

Az exporttilalom részeként az Európai Bizottság határellenőrzéseket vezetett volna be a politikailag rendkívül érzékeny észak-ír határon, pedig a Brexit-tárgyalások során az EU kifejezetten azért harcolt, hogy ez ne történjen meg.

A Brexit-megállapodásnak része volt, hogy Észak-Írország (bár része az Egyesült Királyságnak) az Unió közös piacának része maradjon, hogy ne éledhessen újra a határkonfliktus Észak-Írország és Írország között. A megállapodás tizenhatos cikkelye alapján azonban ez az egyezség egyoldalúan felmondható mind az EU, mind az Egyesült Királyság részéről, „gazdasági, társadalmi és környezeti nehézségek esetén”.

Ezt a tizenhatos cikkelyt élesítette von der Leyen, ezzel veszélyeztetve az 1998-ban kötetett nagypénteki békét Írország és Észak-Írország között. Ez óriási felháborodást váltott ki, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban egyaránt, ezért von der Leyen vissza is vonta ezt a döntést.

A hírek szerint a Bizottság rendkívül gyorsan és meggondolatlanul döntött erről, ezért váltott ki rengeteg kritikát nem csak a döntés, hanem a döntés meghozatalának módja is.

A tizenhatos cikkelyt elvileg az exporttilalomért felelős Kereskedelmi Főigazgatóságnak lett volna felelőssége felvenni a javaslatba, amelynek élén ráadásul Sabine Weyand áll, a Brexit-tárgyalások vezetőjének, Michel Barnier-nak helyettese.

Ehelyett az exporttilalom-javaslatba a tizenhatos cikkelyt von der Leyen csapata csúsztatta be, „az utolsó pillanatban”. Sztella Kiriakídisz, egészségügyért felelős biztos és Valdis Dombrovskis, kereskedelemért felelős biztos, akik egyben az exporttilalom-javaslatért is felelősek, éppen egy sajtótájékoztató előtt értesültek arról, hogy a javaslat kiegészült a Brexit-megállapodás tizenhatos cikkelyével.  Mairead McGuinness-szel, ír származású pénzügyi stabilitásért felelős uniós biztossal szintén nem egyeztetett a Bizottság elnöke.

Egy ilyen súlyos hiba után kétséges, meddig marad von der Leyen a Bizottság élén, legalábbis az EurActivnak nyilatkozó tisztviselők szerint. Az EP-képviselők elmondásai alapján egyelőre úgy tűnik viszont, hogy von der Leyennek sikerült lehűteni a kedélyeket. Seán Kelly, ír parlamenti képviselő és a Néppárt tagja pozitívan nyilatkozott a von der Leyennel való megbeszélésről: „nagyon örülök, hogy kiállt és minden kérdésre válaszolt, beleértve a nehezeket is”.

Címlapkép: © European Union 2020 - Source : EP / Laurie DIEFFEMBACQ