Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az MSZP törvénymódosítással védené a közmunkásokat attól, hogy 10 év után kiessenek a programból

A Közmunkás Szakszervezettel történt konzultáció után a Magyar Szocialista Párt törvénymódosítást nyújt be, amely lehetővé tenné, hogy valakit 10 évnél hosszabb ideig is lehessen közmunkásként foglalkoztatni – számolt be a párt elnökhelyettese, Komjáthi Imre.

A politikus szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás szerint valaki nem lehet közfoglalkoztatott 10 évnél hosszabb ideig, a program 2011-es bevezetése óta pedig lassan le is jár ez az időtartam, miközben vannak emberek, akiknek nem sikerült elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon. Ők maradnának megélhetés nélkül, ezt szeretné megakadályozni az MSZP.

„A Fidesz-rezsim több ezer ember megélhetését veszélyezteti azzal, hogy nem teszi lehetővé a közfoglalkoztatotti jogviszony 10 évnél hosszabb idejű fenntartását. 2011-ben még a kormánypártok úgy gondolták, hogy ennyi idő alatt mindenkit át tudnak terelni a munkaerőpiacra azonban az, hogy ez nem sikerült csakis az ő kudarcuk. A Fidesz most pedig még súlyosabb helyzetbe hozza a közfoglalkoztatottakat, ha továbbra is ragaszkodik az időkorláthoz, mivel már idén, a gazdasági és megélhetési válság időszakában több mint ötszázan fognak kiesni a rendszerből” – fogalmazott közleményében Komjáthi.

Az MSZP a Közmunkás Szakszervezettel történt egyeztetések alapján törvénymódosítást kezdeményez a közmunkások…

Posted by Komjáthi Imre on Tuesday, February 16, 2021

A politikus úgy látja, a Fidesz a tétlenségével és a szűkmarkúságával bünteti a legkevesebb fizetésből élőket, egyrészt azzal, hogy elengedi azok kezét, akiknek a közmunkából származik az egyetlen jövedelmük, másrészt azzal, hogy nem hajlandó érdemben emelni a bérükön.

A benyújtás előtt álló javaslat emellett azt is szeretné elérni, hogy a közmunkások legalább a mindenkori minimálbérrel azonos jövedelmet kaphassanak.

A Népszava keddi cikke szerint egyébként a jelenleg közfoglalkoztatásban álló 91,1 ezer emberből 523 fő lépi át idén nyáron a 10 éves küszöböt. A laphoz eljutott kormányhivatali tájékoztató szerint az ő esetükben az önkormányzatok nyártól már nem igényelhetnek közfoglalkoztatottsági támogatást a központi költségvetésből.

A lapnak nyilatkozó települési önkormányzatok többnyire úgy látják, megpróbálják helyi megoldásokkal orvosolni a helyzetet, ám ennek sikerére nincs garancia.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a programból így kikerül is jogosultak három hónap álláskeresési járadékra (ez az 57 ezer forintos bérük 60 százalékát teheti ki), majd pedig 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak. Ám ahogy a Népszava felhívja a figyelmet, megfelelő igazolások nélkül ebből is könnyen kizárhatók, a kilátások pedig nem jók: januárban az álláskeresők 49,4 százaléka már semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a kormánytól.

A 2011-ben bevezetett közmunkaprogramban 2016-ban érte el csúcspontját, akkor több mint 220 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatottként. Azóta a kormány folyamatosan csökkentette számukat. És bár a szakértők azzal számoltak, a koronavírus-járvány hatására újabb ugrás következhet be, ez végül elmaradt, idén januárra 10 év óta először százezer alá csökkent a létszám.

Az évek során a közmunkásként megkereshető jövedelem reálértéke folyamatosan csökkent, sőt a programban való részvétel feltételeit is szigorították, személyes tisztasági követelményeket támasztva a jelentkezők felé.

Bár a közmunka kimondott célja az elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetés volt, kutatók egyetértenek abban, hogy az ország szegényebb régióiban sok embert hosszútávon is csak a közfoglalkoztatás ment meg az éhezéstől, reális kitörési lehetőségeik nincsenek.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt