Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elemzés: a közmunkaprogramnál több kell a válságkezeléshez

A Népszavának nyilatkozó Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatója a közmunkaprogramban bekövetkezett szemléletváltás káros hatásaira és a piaci integráció hiányára hívta fel a figyelmet. A kutató által elemzett adatsorokból kiderül, a települések egyharmadában élőket hosszú távon is csak a közfoglalkoztatás menti meg az éhezéstől.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány korábban a közfoglalkoztatási program kibővítésével igyekezett volna megoldani a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A miniszterelnök májusban úgy nyilatkozott, készen állnak arra, hogy akár 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjanak.

A gazdasági elemzők  és a kormány is arra számított, hogy a hátrányos foglalkoztatási helyzetű térségekben ugrásszerűen megnő majd a közfoglalkoztatás szerepe, de nem így történt. A   legfrissebb októberi adatok szerint március óta csupán hétezer fővel bővült a közfoglalkoztatottak száma, ami a debreceni elemző szerint egy lassú és nem dinamikus növekedésről árulkodik.  Ezek alapján összesen 95,3 ezren dolgoztak közmunkásként Magyarországon. A pluszlétszám területi eloszlása  igazodik a hagyományosan hátrányos helyzetű térségekhez. A KSH a 2020 augusztusa és októbere közti foglalkoztatottsági gyorstájékoztatójából kiderül azonban, hogy a közfoglalkoztatottak száma 25 ezer fővel visszaesett a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

A magyar vidék leszakadó régióit jól illusztrálja, hogy az ezredfordulón a legkisebb munkanélküliséget az ország északnyugati peremén mérték a soproni járástól egészen a szobi járásig,  ehhez képest 2017-re 15 korábbi sikeres járásban romlott a helyzet, míg 5 új térségben, például a balatonfüredi és tapolcai járásban, valamint az autóipar foglalkoztató hatásait élvező kiskunfélegyházi és csongrádi járásban javult.

A kutató arra is felhívta figyelmet, hogy az országos átlagot háromszorosan is meghaladó munkanélküliséget 2009-ben még csak 10 településen mértek, de 2018-ban már 87 helyen.

Kóti Tibor elemzései alapján az ezer fő alatti és a megyeszékhelyektől távol eső településeken a legmagasabb a munkanélküliség, azonban a munkakeresést az iskolázottság is befolyásolhatja. A legfeljebb 8 általánost végzett álláskeresők részaránya Somogyban a legmagasabb, majdnem 70 százalékkal, a közfoglalkoztatottak között, a középfokú végzettséggel rendelkezők legtöbben  Békés megyében vannak  jelen 51 százalékkal, míg a diplomás közfoglalkoztatottak aránya Pest megyében a legmagasabb, hat százalékkal. Az elemző szerint lényeges, hogy valaki mennyi időt töltött már el közmunkásként, mert minél többet, annál kisebb a kilépés esélye. Emellett egyre több fiatal is bent ragad a közmunkában, mert az Ifjúsági Garancia Program csak keveseknek ad a esélyt piaci munka megszerzésére.

A különböző képzések sem érnek el hatékony javulást a munkaerőpiacon, hiszen azok nem a piaci igényekhez igazodnak, hanem ahhoz, hogy a polgármesterek milyen területen akarják foglalkoztatni a közmunkásokat. A hatékony előrejutáshoz előzetes munkaerőpiaci felmérések szükségesek, a tervezésnél az eddiginél jobban figyelembe kellene venni a hátrányos helyzetű egyének kompetenciáit és munkaszociológiai hátterét, valamint azt, hogy mekkora a stigma szerepe az elsődleges munkaerőpiacon. Ez azért is fontos, mert az olyan településekről érkezőket, ahol 80 százalékos a roma népesség aránya a közfoglalkoztatásban, nem szívesen fogadják a munkaadók.

Rengeteg közmunkás kénytelen más munkát is keresni, mert a közfoglalkoztatással megszerezhető bér nem elég egy család megélhetéséhez.

Kóti Tibor szerint akiknek csak a közmunkás bér jut, azok kivétel nélkül a szegénységi küszöb alatt élnek, ezért  mezőgazdasági idénymunka végzésére kényszerülnek,  melynek idejére átmenetileg kilépnek a közfoglalkoztatásból.

A debreceni kutató jövőre is inkább stagnálásra számít és nem a közmunkások létszámának számottevő növekedésére. Jelentősebb csökkenést azonban nem vár, hiszen ahhoz hatékony képzési programokra és térségi felzárkóztatásra lenne szükség. Kóti szerint amíg nem következik be változás, 1052 magyar település lakóinak alig lesznek esélyei a nyílt munkaerőpiacon.

A közfoglalkoztatás eredeti célja az volt, hogy minél hamarabb vezessük ki a munka nélkül maradtakat az elsődleges munkaerőpiacra, de ma már az a fő kérdés, hogy attól a majdnem százezer embertől, aki így dolgozik, egyáltalán elvárható-e, hogy piaci munkát végezzen, írja a Népszava.

Címlapkép: MTI