Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

3 nap múlva érkezik a vakcina, digitális igazolást kapnak a beoltottak

Orbán Viktor szerint „a csata döntő fázisába értünk”, ugyanis az első Pfizer-vakcina szállítmány december 26-án érkezik Magyarországra. Ugyanakkor azt még nem tudni, mikor kezdődhet meg a tömeges oltás, az Egyesült Királyságban kimutatott új koronavírus-mutáció pedig a jelek szerint eljutott már Szlovákiába is. A KSH hivatalos halálozási statisztikája mindeközben kérdéseket vet fel az Operatív Törzs által közzétett adatokkal kapcsolatban.

Oltakozni vagy nem oltakozni?

Az Operatív Törzs utolsó karácsony előtti tájékoztatóján Müller Cecília tisztifőorvos ismét megerősítette, hogy az első Pfizer-szállítmány december 26-án érkezik Magyarországra, ez azonban még csak egy „jelképes” tízezer adagot fog tartalmazni.

A védőoltást először az egészségügyi dolgozók fogják megkapni, az ünnepek alatt 25 oltóhely fog az országban működni.

A tájékoztató után Orbán Viktor rövid videót tett közzé a Facebook oldalán, amelyben szintén a vakcináról volt szó. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most már „a csata utolsó fázisában” vagyunk, azonban a tömeges oltás időpontját még nem tudjuk. Ez függ egyrészt az EU által lefolytatott engedélyezési eljárásoktól, másrészt a magyar hatóságok eljárásaitól is. A kormány „mindenkivel, nyugati, keleti, amerikai, európai, orosz, kínai és izraeli” gyártókkal is tárgyal.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az oltás ingyenes és önkéntes lesz (és egyúttal figyelmeztetett mindenkit, hogy regisztráljon a vakcinainfo.gov.hu oldalon), emellett azonban arról is beszélt, hogy

digitális igazolás kiállítását tervezik azok számára, akik vagy már átestek a fertőzésen, vagy beoltatták magukat, tehát már nem veszélyesek a fertőzés szempontjából.

Azt Orbán nem említette, hogy az igazolás hiányában korlátozódna-e az állampolgárok hozzáférése bizonyos szolgáltatásokhoz, eseményekhez, de a keddi kormányinfón Gulyás Gergely kijelentette, hogy „egészen biztosan” lesznek olyan szabályok Magyarországon is, amelyek különbséget tesznek azok között, akik beoltatták magukat és akik nem. „Az oltási könyv az útlevél vagy a személyi igazolvány mellett szerintem egy fontos okirat lesz majd a tömeges oltást követő hónapokban” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Portfolio cikke összeszedte, mely területekkel kapcsolatban merült fel eddig világszerte, hogy csak védettséget igazoló okmánnyal lehet majd hozzájuk férni: a listán a focimeccsek, koncertek, fesztiválok, éttermek, bárok, mozik, színházak szerepelnek, de például könnyen lehet, hogy repülni is csak beoltva lehet majd, ezt Gulyás is példaként említette.

Ennek ellenére a KSH felmérése szerint a magyaroknak mindössze a 14,9%-a oltatná be magát biztosan a koronavírus ellen, a bizonytalanok aránya 28,3%, míg a válaszadók 35,6%-a nem akarja beadatni magának a vakcinát.

A hvg.hu összefoglalója szerint „az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja.”

Az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília ismertette a vakcinálás menetét: az oltás előtt ki kell tölteni egy kérdőívet, melynek alapján kiderül, hogy egyáltalán be lehet-e adni a páciensnek az oltást, majd akik megfelelnek a teszten, beleegyező nyilatkozatot írnak alá. Ezt követi egy húszperces megfigyelés, majd az oltás után minden beoltott oltási kártyát kap. 21 nap múlva kap a beoltott információt arról, hogy mikor kapja az ismétlő oltást. Várandós anyáknak, vagy olyanoknak, akik a következő 2-3 hónapban terveznek gyereket, nem ajánlják az oltást. Akik pedig megkapták az oltást, de gyereket terveznek, azok még várjanak a gyerekvállalással 2-3 hónapot.

Többen haltak meg az előző évekhez képest, mint ahány koronavírusban elhunyt van

Müller Cecília arról is beszélt szerdán, hogy a friss adatok alapján a járványgörbe stagnálást, enyhe csökkenést mutat, és a kórházban és lélegeztetőgépen ápolt betegek száma is csökkent valamelyest. A KSH friss halálozási adatai azonban továbbra is kérdéseket vetnek fel az operatív törzs által közölt adatok kapcsán.

A KSH heti halálozási adatainak listája alapján ugyanis

nemcsak az látszik, hogy egyre nagyobb a különbség október közepe óta az összes halálozások számában az előző évek ugyanezen periódusához képest, hanem az is, hogy a növekedés mértéke nem magyarázható a hivatalosan koronavírusban elhunytak számával.

A 444 cikke szerint a 46. héten (azaz november 9-15.) 3829-en haltak meg, míg az előző öt évben ugyanezen a héten átlagosan 2398-an. Ezen a héten 697 áldozatot szedett a koronavírus az operatív törzs tájékoztatása szerint, de az előző évek átlagához képest a többlethalálozás idén 1431 fő volt.

Tehát egy 734 fős többlet nem köthető hivatalosan a koronavírushoz, azonban ahogy azt a 444 kiemeli, máshoz viszont nehéz, mivel „nincs egyéb olyan tényező a víruson és annak következményei túl, ami jelentősen emelné az elmúlt évekhez képest a halálozást.”

A jelenség magyarázata lehet az, hogy ezek az emberek koronavírusban haltak meg, de azért nem szerepelnek a hivatalos statisztikában, mert nem tesztelték őket a haláluk előtt, vagy pedig a kórházak leterheltsége miatt nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz.

Közeledik felénk a mutáció

Rossz hír, hogy mindeközben a szomszédban már megjelenhetett a koronavírus új mutációja, amely először az Egyesült Királyságban kezdett el terjedni. A szlovák egészségügyi miniszter, Marek Krajci szerint több jele is van annak, hogy a vírusvariáns megérkezett hozzájuk, ezt pedig arra alapozta, hogy sokan ingáznak Anglia és Szlovákia között, a szlovák görbe nagyon hasonló az angliai fertőzött területek görbéjéhez és hogy magas a fertőzöttek aránya egyes marginalizálódott közösségekben.

Az új koronavírus-törzs a korábban ismertnél hetven százalékkal jobban fertőz, a variánst már Dániában, Hollandiában és Olaszországban is regisztrálták a hatóságok. Az új mutáció terjedése miatt Magyarország hétfő éjféltől lezárta az Egyesült Királyságból érkező repülők előtt a határait, de Lengyelország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Ausztria, Írország, Olaszország, Horvátország, Bulgária, Románia, a balti országok, valamint Törökország, Izrael, Kuvait, Kanada és Salvador sem fogadja a légiforgalmat.

Emellett Franciaország is lezárta a tengeri teher- és személyforgalom elől Calais és Dunkerque kikötőit, amik angliai párjukkal, Doverrel a legforgalmasabb tengeri útvonalat jelentik, és Hollandia is felfüggesztette a kompközlekedést. A hirtelen lezárás miatt hatalmas torlódások alakultak ki a határokon, kedd délután az Európai Bizottság (EB) már arra kérte a tagországokat, hogy oldják fel a határzárat, mert el kell kerülni az ellátási láncok megszakítását. Kedd estére aztán megállapodott a brit és a francia kormány arról, hogy újraindulhat a teherforgalom Nagy-Britannia és Franciaország között. A határnyitás azonban nem zajlott zökkenőmentesen, a doveri kikötőnél például dulakodás alakult ki a kamionosok és a rendőrök között.

A bamlanivimab

Szerdán közölte az Emmi, hogy Európában elsőként Magyarországon próbálnak ki egy Amerikában már engedélyezett Covid-terápiát, a bamlanivimab infúziós antitest-terápiát. A szakemberek szerint a szer jelentősen csökkentheti a koronavírus-betegség szövődményeit, írja a hvg.hu.

„A bamlanivimab nevű készítmény vészhelyzetbeli alkalmazását az Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte Magyarországon – az enyhe és a közepesen súlyos Covid-betegek kezelésére – olyan pozitív vírusteszttel rendelkező felnőtteknél és 12 éves vagy annál idősebb, 40 kg vagy annál nagyobb testtömegű serdülőknél, akiknél fennáll a nagyfokú kockázata annak, hogy a Covid–19 betegség súlyos stádiumába kerülhetnek.”

Az infúzió beadása kijelölt kórházi centrumokban fog megtörténni, és a magyar betegek 2021. januárjának második felétől már hozzájuthatnak az antitest-terápiához.