Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az új KSH módszertan alapján megugranak majd a nők munkaerőpiaci mutatói

Januártól megváltozik a KSH munkaerő-felmérési módszertana. Az új metódus 120-150 ezer fővel növeli majd a Magyarországon foglalkoztatottak létszámát, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel több ember fog dolgozni jövő évtől. A számítás 1,8-2,3 százalékponttal fogja megemelni a foglalkoztatási rátát is, amelyet kiugró mértékben a nők munkaerőpiaci mutatóinak megváltoztatása okoz majd.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesültek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A foglalkoztatottak száma mellett ugyanezekkel a kritériumokkal változik a gazdasági aktivitás számbavétele is. A változást a KSH egy január 1-től életbe lépő Európai Uniós keretjogszabállyal indokolta. A Mérce Gregor Anikó szociológust kérdezte a megújuló módszertanról.

Szerinte kérdéses, hogy a KSH mi alapján tudja majd kódolni, hogy az anyák visszamehetnek e dolgozni a távollét után. Alapvetően nem ördögtől való jelenség, hogy a jövedelempótló támogatást igénybe vett nőket, akik szülés után visszatérhetnek munkahelyükre foglalkoztatottnak tekintse a statisztika. Az már egy más kérdés, hogy

a szakszervezetek jelenleg is számolnak be olyan esetekről,  amikor a GYED extrát igénybe véve az anyák visszamennek dolgozni, azonban ekkor a támogatás által nyújtott munkáltatói felmondási védelem megszűnik és már az első nap kirúgják őket.

A módszertan tehát valószínűleg személyes bevallás alapján  mérheti majd fel, hogy az anya vissza tud e menni dolgozni, azonban jelenleg nehéz megmondani, hogy ez milyen irányba torzít majd.

A módszertani változás érinti még a diákok, a segítő családtagok, a közfoglalkoztatottak vagy a szezonális munkát végzők számbavételét is, de a foglalkoztatási adatokban ezek jelentősebb elmozdulásokat nem eredményeznek.

2021. január 1-jén lép hatályba az Európai Unió harmonizált lakossági adatgyűjtéseire vonatkozó keretjogszabálya, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek (IESS). A jogszabály az európai és a hazai háztartás-statisztikai adatgyűjtések számos területén, de elsősorban a munkaerő-felmérésben eredményez változásokat.

Korábban már beszámoltunk a KSH 2020 augusztusa és októbere közti foglalkoztatottsági gyorstájékoztatójáról, amiben a nők esetében jelentős, több mint 30 ezer fős létszámcsökkenés mutatkozott. Egy korábbi jelentés alapján a járványhelyzet a nemek közötti különbségeket is kiélezte a munkaerőpiacon. Azonban ez nem csak hazánkban van így, az UN Women legfrissebb adatai egy nemzetközi trendre engednek következtetni.

A szervezet által közölt jelentés alapján a nők és a kisebbségek aránytalanul erősen érintettek pandémia okozta válságban, a nők foglalkoztatottsága 19 százalékkal nagyobb veszélyben van, mint a férfiaké.

Ez azért is lehetséges, mert a járvány által leginkább érintett iparágakban több nő dolgozik, ilyen például a szórakoztatóipar, a kiskereskedelmi szektor, valamint a háztartási munkavállalók.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd