„Csaknem napra pontosan két évvel a rabszolgatörvény elleni emlékezetes 2018. december 8-ai nagy tüntetés kétéves évfordulóján ismét tiltakozni kényszerülnek a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret alkalmazása ellen. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma legutóbbi – december 3-ai – ülésén a munkáltatói oldal javasolta a munkaidőkeret újbóli elrendelését, ami ellen a munkavállalói oldal résztvevői – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga és a Munkástanácsok –egységesen elutasították a felvetést” – írja pénteki közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció elnöke, Kordás László úgy véli, a kétéves munkaidőkeret második veszélyhelyzet idejére történő elrendelése „övön aluli ütés lenne, amelyet szokás szerint ismét a munkavállalóknak kell elszenvedni.”

A szakszervezetek aggályosnak tartják azt is, hogy egyes cégeknél – főként az állami tulajdonú szociális és egészségügy területén – folyamatosan nő a munkavállalók terhelése azért, hogy kisebb létszámmal is teljesíthessék az egyre növekvő feladatot.  Kordás László szerint a munkavállalók agyonhajszoltak, egyre fáradtabbak, így nem csoda, hogy sokan nem érik meg a nyugodt nyugdíjas éveket.

A MASZSZ vezetője arra is emlékeztetett, hogy az általa vezetett szakszervezet alkotmánybírósághoz fordul, a tavaszi veszélyhelyzet idején bevezetett rendelkezés ellen, amely lehetővé tette, hogy a munkáltató egyoldalúan 24 hónapos munkaidőkeretet rendelhessen el.

Mint arról a Mérce elsőként beszámolt, a kormány a tavaszi járványügyi veszélyhelyzet idején, Nagypénteken tett közzé egy kormányrendeletet, amely lehetővé tette a 24 hónapos munkaidőkeret munkáltatók általi egyoldalú elrendelését. Ahogy a MASZSZ mostani közleménye is hangsúlyozza, a gyakorlatban ez a szabályozás azt jelenti, hogy a heti 40 órás munkaidőnek két év átlagában kell kijönnie, így a munkáltató saját igényeihez igazíthatja a munka menetét, olykor erősen túlóráztatva munkavállalóit, túlórapénz fizetése nélkül.

A tavaszi rendeletet a kormány júniusban egy törvénybe is átemelte, így az a járványügyi veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben maradt, egy fontos módosítással. A törvényben ugyanis a kétéves munkaidőkeret egyoldalúan csak azután rendelhető el, ha arra „nemzetgazdasági érdek” fennállása esetén a Békés megyei kormányhivatal engedélyt ad a cégnek.

A mostani VKF ülésen a munkáltatók feltehetően ennek a megkötésnek az újbóli ideiglenes felfüggesztését kérhették, és ez válthatta ki a szakszervezetek felháborodását.

A „nagypénteki rabszolgatörvényről” korábban szakszervezeti vezetők azt mondták a Mércének, hogy az főként a nagy multiknak kedvez a járvány idején, hiszen azok rendelkeznek akkora pénztartalékokkal, hogy a kétéves munkaidőkeret által lehetővé tett váltakozó munkaintenzitást finanszírozni tudják. A kis- és középvállalkozásokon ezt a módosítás nem segített.

Fontos hangsúlyozni, hogy normál esetben a munkaidőkeret maximum 6 hónapra terjedhet ki, a 2018 végén elfogadott rabszolgatörvény – mely óriási tüntetéshullámot váltott ki – ugyan lehetővé teszi a 36 hónapos, tehát hároméves munkaidőkeretet is, de ezt csak kollektív szerződés mellett lehetséges, tehát jobb alkupozíciót ad a dolgozóknak. A nagypénteki rabszolgatörvény pont ezt az alkupozíciót iktatja ki és ad teljesen szabad kezet a nagyvállalatoknak.