Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Békés Megyei Kormányhivatal dönthet a 2 éves munkaidőkeretről, a szakszervezet szerint hülyét csinált magából a kormány

Az eredeti tervvel ellentétben mégse miniszteri hatáskörben dőlhet el a munkavállalók kizsigerelését lehetővé tevő 24 hónapos munkaidőkeret elrendelése, hanem a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti azt a  munkáltatók számára – szúrta ki a Népszava.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, áprilisban jelent meg egy rendelet, melynek értelmében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet, méghozzá kollektív szerződés nélkül. Míg békeidőben a munkáltatók legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhetnek el kollektív megállapodás nélkül (a szakszervezetekkel egyeztetve), ezt a veszélyhelyzet idején mindenféle korlátozás nélkül – így a szakszervezetek is kizárva – megtehették.

A rabszolgatörvény rendeleti szinten bevezetett második változata elvileg hatályát vesztette volna a veszélyhelyzet végével, azonban a május végén Semjén Zsolt által beadott salátatörvény-javaslatban újra előkerült. Ebben az állt, hogy amennyiben egy munkahelyteremtő beruházás „nemzetgazdasági érdek”, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (vagyis Palkovics László) saját hatáskörben engedélyezheti a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú elrendelését a munkáltatóknak.

Így ha például leállás vagy termeléscsökkenés történik valahol, ott előre lepihentetik a munkavállalókkal a szabadidejüket, majd amikor újra lesz munka, akkor ezeket a szabadnapokat kell ledolgozniuk. Ahogy arra a Vasas Szakszervezeti Szövetség nemrég felhívta a figyelmet,

az ilyen hosszú munkaidőkerettel az a probléma, hogy lehetővé teszi a munkáltatóknak csupán havi 1 pihenőnap kiadását a munkavállalóknak, illetve napi 12 órás munkavégzés elrendelését hosszú távon. Mindezt túlórapótlék nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat.

A dolgozót az intézkedés emellett röghöz is köti, ugyanis aki épp nem végez munkát, annak negatív órái, vagyis tartozása halmozódik fel a munkáltatója felé, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

A rabszolgatörvény 2.0 ellen a szakszervezetek újra összefogva tiltakoznak, hiszen a megkérdezésük nélkül született meg, csorbítja a jogaikat és egy EU-s irányelvvel is szembemegy.

A törvényjavaslatot végül a KDNP-s Vejkey Imre által benyújtott javaslat nyomán módosították, melynek indoklása szerint „a kormányhivatal rendelkezik azzal a gyakorlati tapasztalattal, amely a hatósági feladat ellátáshoz szükséges.”

Tehát a nemzetgazdasági érdekről szóló döntésekhez mégsem egy miniszternek, hanem a kormányhivatalnoknak – vagyis a Magyar Közlöny június 17-i számában kihirdetett törvény szerint egészen pontosan kizárólag a Békés Megyei Kormányhivatalnak – van meg az elegendő tapasztalata.

A rabszolgatörvény 2.0 legújabb verziójával kapcsolatban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) ma közleményben reagált, melyben azt írják:

„a kormány ezzel teljesen hülyét csinált magából.”

A VDSZ elnöke, Székely Tamás szerint ebből is látszik, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, mit is jelent a 24 hónapos munkaidőkeret.

„Nevetséges, hogy miközben a jelenleg is hatályos Munka törvénykönyve a 36 havi munkaidőkeret alkalmazását a szakszervezetekhez köti, a 24 havi alkalmazására csupán egy megyei kormányhivatal döntése fogja az áldását adni. Arról nem is beszélve, hogy miért éppen a Békés Megyei Kormányhivatal? Ott lennének a legrátermettebb munkaügyi szakemberek? Persze mindenki tudja – főként a törvény beterjesztője és megszavazói -, hogy ez a rendelkezés azért született, mert a szakszervezetek jogait kívánták tovább csorbítani.”

– olvasható a közleményben.

A Népszava úgy tudja, a módosítás előtt értetlenül állnak a munkaügyben járatos jogászok és a szakszervezetek, az új szabályozás ugyanis több kérdést vet fel, mint amennyit megmagyaráz. Ahogy arra a VDSZ is rákérdez, legfőképp az nem világos számukra:

miért pont a Békés Megyei Kormányhivatal dönthet az ilyen ügyekben, főleg ha – ki tudja, mi alapján meghatározott – nemzetgazdasági érdekekről van szó.

A kiemelt beruházásokról eddig kormánydöntések születtek, most viszont egy olyan hivatal hoz majd nemzetgazdasági érdekekkel összefüggő határozatokat, amelynek eddig csupán megyei hatásköre volt.

Címlapkép: Gabriella Csoszó / FreeDoc