Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sikerült-e átláthatóbbá tenni az ellenzéknek az önkormányzatokat?

A tavalyi önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-monitor és a Transparency International közös programot indított: abban szerették volna segíteni az önkormányzati választáson induló jelölteket, hogy megválasztásuk esetén hogyan ültessék át az átláthatóság 21. századi minimumkövetelményeit a gyakorlatba. Egy évvel a választások után az Ez a minimum kezdeményezőivel és önkormányzati képviselőkkel beszélgettünk, hogy kiderüljön, a számos sikeresen szereplő, korrupcióellenes elköteleződéssel kampányoló jelölt győzelmével átláthatóbbak lettek-e az önkormányzatok?

Beszélgetéseink során kiderült, hogy az elmúlt bő egy év több mint fele a koronavírussal való küzdelemről szólt, ami sok helyen visszavetette a transzparencia program megvalósítását. Azonban van, ahol a rendelkezésre álló, csökkentett, minimális eszközökkel is sikerült felülkerekedni az elmúlt közel 10 év fideszes városvezetésén, és van, ahol éppen az ellenzéki vezetők állítottak akadályokat az átláthatóság útjába.

Vannak pozitív példák, de a koronavírus a transzparenciát is hátrébb sorolta

„Az elmúlt tíz év, országos szinten (minden más visszafejlődés mellett) az átláthatóság totális leromlása volt, a jó kormányzás és az antikorrupció teljes kiüresítése, nevetségessé tétele” – mondta Léderer Sándor, a K-Monitor társalapítója és ügyvezető igazgatója a Mércének. 

Ezért is tartották fontosnak, hogy az országot átjáró teljes apátiával kontrasztban legyen egy olyan elképzelés is, ami alapján az emberek érezhetik, lehet máshogy is kormányozni. Ebben az átláthatóságnak, az részvételiségnek és az antikorrupciós programoknak nagyon fontos szerepe van.

Az Ez a Minimum program keretében hat pontos szempontrendszert dolgoztak ki, a nyilvános működés, a közérdekű adatigénylések, az átlátható költségvetés, az elszámoltatás, az önkormányzati vállalatok és a szerződések és közbeszerzések nyilvánossága kapcsán. Léderer elmondta, a programhoz végül 412-en csatlakoztak, ebből 200-an mandátumot is nyertek, így országszerte 60 önkormányzatban ülnek az átláthatósági terv megvalósítását vállaló képviselő, 15+1 pedig aláíró polgármester irányítása alá került (köztük a főváros is).

Az Ez a Minimum! hat eleme

Nyilvános működés

A képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítő anyagainak és jegyzőkönyveinek, a szavazások és viták online elérhetősége, az ülések közvetítése, arról felvétel készítése.

Közérdekű adatigénylések

A közérdekű adatigénylések főszabály szerinti ingyenessé tétele, az igénylések és az azokra adott válaszok két hét utáni nyilvánossá tétele.

Átlátható költségvetési gazdálkodás

Az önkormányzat és az önkormányzati vállalatok költségvetési tervezésének és költségvetésének nyilvánossá tétele.

Nyilvános szerződések, közbeszerzések

Az önkormányzat és a cégei által kötött 1 millió forint feletti szerződések közzététele, az ingatlanok el- vagy bérbeadásánál a szerződések és az ingatlanok adatainak nyilvánossá tétele.

Önkormányzati tulajdonú vállalatok

Az önkormányzati tulajdonban lévő cégek listájának közzététele. Azok szerződéseinek éves pénzügyi beszámolóinak és vezetői javadalmazásainak nyilvánossá tétele.

Elszámoltatható döntéshozók

Az önkormányzati tisztségviselők és a cégvezetők vagyonnyilatkozatának közzététele, a vagyonnyilatkozati eljárás rendeleti rögzítése.

A választások után a következő lépés egy mintarendelet létrehozása volt, ezzel december közepére el is készültek. A cél nem egy teljes egészében átemelendő szabályozás volt, hanem egy megvitatandó, helyi igények szerint alakítandó kiindulópont létrehozása. Az újonnan felálló önkormányzatok együtt is sok, konkrét kérdéssel kapcsolatos megkereséssel fordultak hozzájuk, közbeszerzésekről, adatigénylési- és összeférhetetlenségi szabályozásokról, amikre a kapacitásaiknak megfelelően igyekeztek is válaszokat adni. Szerveztek workshopokat, beszélgetéseket, amennyire a kis szervezet kapacitásai megengedték.

„Aztán jött a koronavírus, ami a közös munkát is megnehezítette, illetve egy sokkal akutabb, fontosabb probléma megoldására irányította át az önkormányzatok figyelmét, erőforrásait. A részvételi költségvetési terveket elhalasztották vagy felfüggesztették, és az antikorrupciós vállalások végrehajtása is hátrébb sorolódott.” – meséli a civil szervezet vezetője. A téma csak a járvány első hullámának csillapodása után, nyár végén került újra előtérbe: a fővárosi önkormányzat is megkezdte a tavaly decemberben elfogadott, az Ez a Minimum programpontokat a szabályozásba átültető határozat végrehajtását.

A civil szervezetek a program teljesítésének felülvizsgálatába a választások első évfordulóján kezdtek bele, azonban a különleges helyzetre való tekintettel adtak még az önkormányzatoknak a jövő év elejéig egy kis határidőt, a vállalások megvalósításának ellenőrzését csak ezután kezdik meg, az eredményeket is csak akkor publikálják majd.

Léderer egyelőre a Józsefvárosban elfogadott, komplex antikorrupciós csomagot tudta kiemelni mint pozitív példát, ez a programjuk pontjait nagyrészt magában foglalja.

Emellett országosan kisebb-nagyobb változásoknak lehetett csak örülni, de a kitűzött célt egyelőre nem érték el. „A cél, hogy lássuk, hol, milyen változások történtek, hogyan tudnánk segíteni a folyamatokat, illetve hol vannak olyan aláírók, akik pont az átláthatóság és az antikorrupció ellen küzdenek, mint például Kispesten. Ezeket ki akarjuk szűrni, potyautasként ne jöjjenek velünk ezen az úton.”

Persze az is fontos, hogy világossá váljon, milyen pozitív fejlemények történnek olyan helyeken, ahol nincs a testületben a programhoz csatlakozó politikus, mert ilyen helyeken is csinálhatnak pozitív dolgokat, akár fideszesek is. „Vannak, akik csendben csinálnak dolgokat, ami nem feltétlenül látszik”- tette hozzá Léderer.

Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője a Mércének elmondta, az önkormányzatok nagyrésze még az infotörvényben előírt szabályozásoknak sem felel meg, amely szerint az 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseket, a jegyzőkönyveket és a döntéseket is elérhetővé kell tenni.

Az Ez a Minimum program ezt elsősorban gyakorlati szempontokkal egészíti ki – a dokumentumokat kereshető és géppel olvasható formában kell közreadni, illetve a nyilvánosságot és az átláthatóságot elősegítő intézkedésekkel – ilyen lehet, hogyha a közérdekű adatigényléseket egy adott munkaóraszám alatt ingyenessé teszik.

Merényi megjegyezte, hogy „bődületesen nagy, földcsuszamlásszerű” változás a közzétételek gyakorlatában nem történt az elmúlt egy évben, csak a kisebb, gyakran közgyűlési döntésekhez nem is kapcsolódó ügyekben beszélhetünk javulásról.

„Azt fontos látni, hogy nagyon különböző politikai környezetekben dolgoznak az Ez a Minimumot aláíró képviselők. Van, aki full fideszes kisvárosban ül egyedüli ellenzékiként a testületben, és nyilván neki nem igazán van esélye arra, hogy a beterjesztéseit elfogadják.”

Ezzel együtt is vannak helyek, ahol – ahogy Merényi fogalmaz – kis lépésekkel lehet előre menni, a hatalom számára is elfogadható módon. Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnökének például a Pokorni Zoltán vezette 12. kerületben, ellenzéki képviselőként számos programpontot sikerült a gyakorlatba bevezetnie. És vannak olyanok is, ahol a testület ellenzéki többségének minden tagja aláírta a vállalást, és rendeletet is hoztak, azonban a polgármester fideszes, nem aláíró, így nem biztos, hogy azt be is fogja tartani.

Fontos tanulságnak tartják, hogy a program sikeres megvalósításához tényleges konszenzusra van szükség, hiszen a hivatal „kulimunkájára” – szkennelés, feltöltés stb. – a polgármester nélkül nem lehet számítani. „Persze van 15-16 polgármester is az aláírók között, tőlük azt is vártuk, hogy első pillanattól kezdve rajta lesznek az ügyön. A fővárosban is folyik egy rendeletalkotó-kodifikáló munka, aminek a végén, remélhetőleg még az idén, rendelet is születik majd, ami egy fontos precedens lehet a többiek előtt.”

Sőt, ahogy Léderer hozzáteszi, a fővárosi Városházán rögtön rendeletet akartak elfogadni a program alapján, és a programot indító szervezetek intése után álltak le, akik azt képviselték, hogy egy részvételiségről szóló szabályozást csak társadalmi vita után lehet elfogadni. „Azt gondoljuk, mi sem vagyunk mindenttudók. Lehet, hogy van valami, amit mi nem vettünk figyelembe, problémák és kérdések, amiket a helyi közvélemény és civil szervezetek jobban ismernek.”

Az Ez a Minimumot aláíró vezetők közül sokan újak, így természetes, hogy kell nekik valamennyi idő, amíg átlátják például, hogy milyen iratokat lehet közzétenni. A K-monitorosok minden nehézség ellenére úgy gondolják, az Ez a Minimum programot övező kampány alapvetően sikeres volt, mivel a kampány témájává vált az átláthatóság és a részvételiség kérdése, az Ez a minimumnak a nyilvánosan elköteleződők körén túl is lehet hatása.

A K-Monitor szakértője szerint arra is van példa, hogy a programot alá nem író polgármesterek egészen egyszerű megoldásokkal értek el meglepő sikereket. Ilyen Pomázon Leidinger István, aki szerette volna közzétenni az önkormányzat által kötött szerződéseket, de erre szokatlan módszert választott. Nem az önkormányzatból bízott meg valakit, hogy szkennelje be és töltse fel a honlapra a dokumentumokat, hanem egy állami rendszerből exportált egy listát arról, hogy milyen szerződései vannak az önkormányzatnak, és azt töltötte fel a honlapra. „Rambós módszer, de ezt igazából bárki meg tudná csinálni.”

Merényi szerint az, hogy az egész önkormányzati rendszer digitalizálódik, mert az állam jobban az ellenőrzése alatt akarja tudni az önkormányzatokat az online rendszerekkel, egyben egy lehetőség is az átláthatóságért küzdők számára, mert ezek a programok gyűjtik azokat az adatokat, amiket ők is szeretnének a nyilvánosság elé tárni.

A legproblémásabb területeknek egyrészt a vagyonnyilatkozatokat tartja, ezek ugyanis sok helyen még mindig nem elérhetőek a nyilvánosság számára, pedig ez csak egy döntésen múlna. A másik problémás terület az önkormányzati cégeké, ezek a szervek sok helyütt a korrupció melegágyai. A hivatalokban, ahol a dolgozók a bértábla szerint kapják a fizetésüket, könnyebb megvalósítani az átláthatóságot. De az olyan cégek, amelyeken a költségvetés nagy része átfolyik, nem átláthatóak. Ilyen a kispesti is, ahol egy vagyonkezelő köti a szerződéseket.

A botrányoktól övezett Kispest, ahol a programot aláíró polgármester áll az átláthatóság útjában

Kispesten tavaly, a választások előtt alig pár nappal robbant ki egy korrupciós botrány. Lackner Csabáról jelentek meg olyan kép- és hangfelvételek, amelyeken az (akkor még) MSZP-s képviselő fennhangon beszélt korrupciógyanús ügyekről, miközben egy fehér port tartalmazó zacskót szárogatott egy ventilátor előtt. A botrány a teljes médiát körbejárta, ennek ellenére mind Lacknert, mind pedig a kerület korábbi polgármesterét, Gajda Pétert is újraválasztották.

A képviselőtestületbe beválasztották a momentumos Paróczai Anikót is, akit ki is neveztek a kerület Egyenjogúsági és Átláthatósági Tanácsnokává. Ő akkor arra tett javaslatot, hogy érdemben világítsák át a kerületi cégeket és intézményeket, ennek eredménye alapján szervezzék át a céges és intézményi struktúrát egy átláthatóbb formába, és amennyiben indokolt, vonják felelősségre az érintetteket – természetesen a jogi kereteket nem túllépve.

Paróczai a Mércén még augusztusban írt arról, hogy érdemi előrelépés nem történt, a kerület vagyonkezelőjének igazgatója, Kránitz Krisztián, aki Paróczai szerint több korrupciós ügyben is érintett lehet, még mindig a helyén van. Miközben az átláthatóságért felelős Paróczait rabosították is, amikor a visszaélésgyanús esetekről tett közzé feltáró videókat.

Budapest, 2019. november 27. Kiss László Óbuda, Gajda Péter Kispest, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület és Õrsi Gergely, a II. kerület polgármestere (b-j) a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Paróczai Anikó az elmúlt egy évről most a Mércének úgy nyilatkozott, hogy bár mind ő, mind pedig Gajda aláírták az Ez a minimumot, sőt, az alakuló ülésen elfogadtak egy szándéknyilatkozatot is annak megvalósítására, valós lépések még nem történtek a transzparencia irányába.

Elmondta azt is, hogy a programjukban szereplő cégátalakításokra és átvilágításokra január 31-ig kellett volna javaslatot tenni, ez azonban még mindig nem történt meg, csupán egy felmérő jellegű, indikatív pályázatot írtak ki, amire egyetlen ajánlat sem érkezett.

A gyanús, botrányos ügyek feltárására januárban, az LMP-s Ferenczi István kezdeményezésére felállt egy anti-korrupciós és tényfeltáró bizottság, azonban csak csonkított hatásköröket kaptak. Ráadásul munkájuk nagy részét a járvány alatt, online kellett végezniük, így

a bizottság júniusban úgy szűnt meg, hogy az érintetteket, Gajdát, Lacknert és Kránitzot meg sem hallgathatták, a polgármesteri hivatal mindeközben arról adott ki jelentést, hogy minden a legnagyobb rendben.

Paróczai lapunknak elmesélte, hogy amikor az Ez a Minimum mintarendeletét a testületi ülésre vitte, akkor azt ugyan nem vették le a napirendről, de nem is fogadták el előkészítő jogharmonizáció híján, amit a hivatal az azóta eltelt két hónapban sem végzett el.

„Behívtak egy megbeszélésre, ahol elém rakták a belső szabályzatokat és rendeleteket, amik az önkormányzat honlapján nem elérhetőek, azzal, hogy ez az önkormányzat teljesen átláthatóan működik, úgyhogy igazából nincs szükség rá, hogy az Ez a Minimum miatt módosítsuk a már hatályban lévő átláthatósági rendeletet.” – meséli a képviselő.

Az átláthatósági biztos szerint azonban több problémás ügy is akad a kerületben. Ilyen, amikor a polgármester (Gajda) saját hatáskörben a duplájára emelte a vagyonkezelő igazgatójának (Kránitz) a fizetését. Vagy a „saroktelek ügye”, amikor az építési iroda vezetője megvásárolt egy telket, ami akkor még építkezésre alkalmatlan volt, és csak a tulajdonosváltást követően lett építési telekké átminősítve. De egy Kossuth utcai ingatlannál is hasonló dolgok játszódtak le, amikor egy önkormányzati telken, az önkormányzat pénzén lebontottak egy épületet, majd eladták egy befektetőnek, aki társasházat épített rá.

Ferencváros, ahol a járvány által sújtott új önkormányzat minimális erőforrásokkal, a civilekkel együttműködésben építi az átláthatóságot

Döme Zsuzsa „Szuzi” tavaly került be a Baranyi Krisztinát elsőként támogató Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) színeiben a ferencvárosi vezetésbe, alpolgármesterként. Itt a transzparencia kérdése mellett több feladatot, projektet vezet, többek között ő állított fel négy nap alatt, az országban elsőként, egy irodát, mely a járványhelyzetre reagáló önkéntes felajánlásokat koordinálja.

Döme a Mércének elmondta, a közel 10 évig tartó fideszes városvezetés után a rengeteg szerződés áttekintése volt az első feladatuk, ennek még nem értek a végére. Az egyik központi problémának azt tartja, hogy a szerződések utókövetése nem volt gyakorlat a kerületben.

„Az a fogalom, hogy monitoring nem létezett. Voltam tíz évet pedagógiai vezető Borsodban, pályáztam az Unióba, itt még a legkisebb szinteken is létezik ez, azonban a kerületben ez a fogalom ismeretlennek tűnt. Pedig fontos lenne azt tudni, hogy ha mondjuk egy rendezvényről azt mondjuk, hogy sikeres, azt mi alapján mondjuk.”

Olyan aprólékos átalakításokra volt szükség, mint az önkormányzati tulajdonban lévő helységek és termek bérbeadása. Ezekről elmondta, decemberben még az aláírásával kellett beleegyeznie a Ferencvárosi Művelődési Központ termeinek bérbe adásába, aminek lehetőségéről semmilyen tájékoztatás nem volt a honlapon, mégis voltak szervezetek, amelyek tudtak a lehetőségről. Azért, hogy ez is átláthatóan, mindenki számára elérhetően működjön, készítettek egy formanyomtatvány, és egy tájékoztatót a terembérlési lehetőségekről, és ezt a honlapon elérhetővé tették.

„Komolyabb problémák a kedvezményes albérletek körül voltak. Sok helyen tartalmatlan szakmai beszámolóval kiüresedett szervezetek bérelnek önkormányzati ingatlanokat, akiknél nem látszik, hogy miért végeznek ők hasznos munkát a kerület lakosainak. A helyükre olyan szervezeteket szeretnénk költöztetni, akikről meg tudom mondani egy Ferencvárosi lakosnak, hogy miért jó neki, hogy ő ott van.”

Szintén az első lépések között vágtak bele egy új önkormányzati honlap felépítésébe, mivel a régi felületet egyetlen rendszergazda tudta csak kezelni, és így csak ő tudott ide dokumentumokat feltölteni. A közzétett dokumentumok formai követelményeiről az Átlátszó oknyomozó újságíróival egyeztetve döntöttek, úgy, hogy az adatbázis használati és kereshetőségi szempontból a legoptimálisabb legyen.

Ferencvárosban minden 2011 óta kötött, 5 millió forint feletti szerződést feltöltöttek a honlapra, ugyanakkor nem tartják magukat szorosan az antikorrupciós szervezetek ütemezési ajánlásaihoz. „Mi nem az Ez a minimummal kezdtük, mivel nekünk ez az alap tényleg, mindenféle rendelet elfogadása nélkül azonnal közvetíteni kezdtük a testületi üléseket, a bizottságiak jegyzőkönyvét elérhetővé tettük.” – mondta a viccpárti képviselő a Mércének.

Budapest, 2019. május 20.
Döme Zsuzsanna, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) EP-listavezetõje a párt bicikliút- és parkavató rendezvényén a Rákosrendezõi pályaudvar közelében 2019. május 20-án.
MTI/Mónus Márton

Kezdetben a kerület még márciusig hivatalban lévő jegyzője volt az átláthatóság és az iratok feltöltésének egyik fő akadályozója. Ő ugyanis nem volt hajlandó a dokumentumok közzétételére. Baranyi Krisztina polgármester körlevélben kezdeményezte azt a dolgozóknál, de mivel nem ő a hivatal vezetője, csak ajánlást tehetett.

Az új jegyző, aki éppen március elején, a „pandémiás őrület” kezdetébe csöppent bele, Döme Zsuzsa szerint már szívén viseli az átláthatóság kérdését. Azonban ekkor már, mint sok más helyen, itt is hátrébb sorolódott a kérdés. A cél ekkor az volt, hogy ne szűnjön meg a hivatal, és a lakók nyugodtan tudjanak hozzájuk fordulni a bajban.

A transzparencia kérdéséhez kapcsolódóan egy olyan online szavazó rendszer létrehozásán dolgoznak, amivel a kerületi lakosok tudnak majd az egyes kérdésekben, az egyes beruházások kapcsán véleményt nyilvánítani.

Az alpolgármester fontosnak tartja az egész hivatali, önkormányzati kommunikáció megreformálását is. „Ahol a legtöbb probléma, kérdés csapódik le, oda kell egy külön kommunikációs munkatárs, aki tud arra figyelni, hogy a válasz érthető legyen, és az állampolgár akár még egy nemleges válasszal is boldog legyen, hogy lássa azt, hogy foglalkoznak a problémáival” – mondja Döme.

Az olyan ügyekben, amik kapcsán hozzájuk érkezik megkeresés, de az nem az ő hatáskörük, hanem fővárosi, közterület fenntartó stb., se elégedjenek meg a polgárok elutasításával, hanem továbbítsák azokat a megfelelő szerveknek.

Az árral szemben úszni egyébként sem könnyű, járvány idején meg még annál is nehezebb

Ahogy mindent, úgy az önkormányzatok működését is beárnyékolja, erőforrásaikat lefoglalja a koronavírus. Az ellenzéki színekben bő egy évvel ezelőtt mandátumokat nyert képviselők és polgármester megoldandó problémáinak listáján az emberi életek megmentése, a veszélyeztetettekről való gondoskodás hátrébb sorolta az olyan tervek megvalósítását, mint az átláthatóság.

Ezzel együtt látszik az is, hogy ahol van valós akarat és tettvágy, ott minimális eszközökkel, sokszor „Rambo-módszerekkel” is viszonylag nagy előrelépéseket tudtak tenni.

Azonban az is egyre nyilvánvalóbb, hogy nem elég, ha egy önkormányzat élére átláthatóággal kampányoló, az ellenzéki vezetés kerül, hisz, van ahol éppen átláthatóságot ígérő vezetők állnak annak útjába. Nem tudjuk, meddig tart még a járvány, az alig 9 hónapja kezdődött koronavírus elleni küzdelem emberfeletti ráfordítást igényel. De ha ezen túl leszünk, akkor a sok éve kezdődött, az önkormányzatok megörökölt átláthatatlan, kiskapukkal övezett működésével való leszámolás talán már könnyű feladatnak fog tűnni.

Címlapkép: MTI