Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Súlyos hibákat vettek észre akadémiai dolgozók a sebtében elfogadott kutatóhálózati törvényben

Mint arról mi is beszámoltunk, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden, november 17-én fogadta el azt a törvényt, ami megszünteti az úgynevezett Eötvös József Kutatási Hálózat dolgozóinak közalkalmazotti státuszát, és egy speciális jogállásba helyezi át őket.

Az elfogadott törvény szövegét most az érintettek által korábban létrehozott Akadémiai Dolgozók Fóruma is átnézte, és a köztársasági elnökhöz, aláírásra felterjesztett törvény szövegében több súlyos hibát és önellentmondást is azonosított.

Felhívják például a figyelmet arra, hogy a törvény szövege szerint „”z NTT (Nemzeti Tudományos Tanács) 12 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter […] egy tagot pedig az Eötvös József Kutatási Hálózat tagjai közül kell kinevezni”.

Ugyanakkor viszont a törvény elfogadásának időpontjában egyetlen természetes személy sem „tagja” az EjKH-nak, és a szövegből nem derül ki, hogy a kinevezendő NTT-tag alatt ezzel milyen jogviszonyban álló dolgozót kell érteni.

Észrevételezik továbbá, hogy az eredeti törvénytervezet hatályba lépésének napja december 31. volt, ezt a végleges törvénytervezet november 30-ra módosította. Ezzel kapcsolatban az ADF ma reggeli közleménye leszögezte:

„Ez nemcsak azért aggályos, mert más ágazatokkal szemben diszkriminatív módon több hónap helyett a kihirdetés napjától számítva a hatálybalépésig nagyjából egy hét áll rendelkezésre a közalkalmazotti státusz elvételére való felkészüléshez, hanem azért is, mert a módosítás indoka az volt, hogy csak így alkalmazhatóak az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései a jogállásváltozás vonatkozásában.

Valójában azonban a törvényes határidőket a november 30-i hatálybalépéssel is lehetetlen tartani.”

Az idézett törvény szerint ugyanis a jogállás-változásról a munkáltatónak 30 napja van beszámolni a dolgozóknak az elfogadást követően. Míg tehát az eredeti, december 31-es hatály legalább két hónapot nyújtott volna a közalkalmazotti státuszból való kikerülés előkészítésére, így súlyosan hátrányos helyzetbe kerülnek az MTA volt dolgozói ezzel az utolsó pillanatos módosítással.

Ezen kívül a most elfogadott törvény nem tér ki részletesen a költségvetési szerveknél dolgozó tudományos kutatók jövőbeni jogállására, pedig a mostani törvény elvileg a 84/2011. (V. 26.) Kormányrendelet (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról) helyébe lép, amely ezt szabályozta. A november 30-tól hatályos törvény szövege azonban nem tér ki arra, mi lesz ezzel a jogállással, és jövőbeni, kormányrendeleti szabályozás lehetőségét sem tartja fenn.

Ilyen formán a régebben felállított kutatói „előmeneteli rendszer” lényegében megszűnik, nem tudni, milyen státusz lép a tudományos segédmunkatársi, munkatársi, főmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori státuszok helyébe, így évtizedes karrierek jogi fogalmait semmisíti meg az új jogszabály.

Mindezt annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot eredetileg előterjesztő Bódis József felsőoktatási államtitkár még nyíltan elismerte, hogy „a kutatóhálózat járul hozzá a legnagyobb mértékben a magyar kutatási eredményekhez”.

Az ADF ezért arra kérte Ádert, hogy aláírás helyett megfontolásra küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek.

Ezen kívül, közleménye szerint a szervezet „kész megindítani a szükséges eljárásokat minden illetékes hazai és nemzetközi fórum előtt, hogy azok a felsorolt jogsértéseket orvosolják”.

A múltban az MTA-ról már leválasztott, lényegében Palkovics László minisztériuma alá rendelt akadémiai kutatók közalkalmazotti jogállásának elvételéről a keddi szavazás szerint 123 igen, 55 nem és 3 tartózkodás mellett döntött a parlament.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn, a szavazás előtti napon „az utolsó szó jogán” egy nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben még egyszer összefoglalták, miért tiltakoznak a munka törvénykönyve alá sorolásuk ellen.

Mint arról korábban is írtunk a Mércén, az akadémiai dolgozók kifogásolják, hogy a reprezentatív szakszervezet megkérdezése nélkül nyújtotta be a törvényjavaslatot  Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton